A következő hetekben feltehetően változások történnek a kormányban, amelyek nemcsak a konkrét személyeket fogják érinteni, hanem – ahogy azt a kormányzó Jog és Igazságosság politikusai jósolják – a minisztériumok számát és működését is. Ezen a héten szinte minden újság az átalakításról, valamint arról ír, hogy az miként fog hatni a kormány munkájára és a kormánykoalíció helyzetére.
Az ősz mottója az átalakítás
A kormánypárt által bejelentett változásokat az utóbbi hetekben részletesen elemzi a média, mivel hatással lehetnek a kormánykoalíció formájára – a minisztériumok számának változása kevesebb, a koalíciós pártok vezetése alatt álló tárcát is jelentene. Hatással van-e ez a koalíció egységére? – Előttünk áll három év választások nélkül, stabil többségünk van a szejmben és számunkra kedvező miniszterelnökünk. Mint kormány, nemcsak lenni akarunk, de meg is akarjuk reformálni Lengyelországot. Ez összetett vállalkozás, ezért, mint Egyesült Jobboldalnak kell, hogy legyen egy percünk arra, hogy egyetértésre jussunk – magyarázza az Egyetértés (a PiS egyik koalíciós partnere) politikusa, az EP képviselő Adam Bielan a „Dziennik Gazetą Prawną” újságban folytatott beszélgetésében. – A kormány kisebb lesz, a koalíciós pártok nem tartanak meg két minisztériumot. Folyamatban van a mindenki számára optimális felosztás keresése – magyarázza azonban a „Rzeczpospolita” hasábjain folytatott beszélgetésben a PiS politikusa. A kormányban történő változásokról és a Jog és Igazságosság terveiről beszél a „Do Rzeczy” hetilapnak adott interjúban Beata Szydło egykori miniszterelnök. – Arról van szó, hogy hatékonyabban hajtsuk végre a programunkat, nem pedig arról, hogy magának a kormányzásnak a mechanikájával foglalkozzunk – győz meg a politikus, miközben biztosít a kormányzó párt egységességéről.
Világnézeti viták
Beata Szydło a „Do Rzeczy” hetilapban közölt beszélgetésben felveti az LMBT ideológia és a gender téma körül zajló vitát, amelyek az utóbbi hónapokban a világnézeti viták tengelyében állnak.
Ahogy arról biztosít az egykori miniszterelnök, a kormánykoalícióban ebben a tekintetben nincsenek különbségek, és minden párt hasonlóan látja ezt a helyzetet. – Nem tapasztalok itt disszonanciát a programban, (...) az én pártom is hangsúlyozza, hogy kiáll az értékek mellett, és nem fogadja el az LMBT ideológiát. Kritikusak voltunk az Európai Unió által javasolt gender politikával szemben. Én magam Rómában, a Római Szerződés aláírásának évfordulóján nem voltam hajlandó aláírni az évfordulós nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy többek között a gender témának kell a közösség egyik alapjául szolgálni – magyarázza Szydło. Világnézeti vitákról és Lengyelországra gyakorolt nyomásról beszél Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke is, a „Sieci” hetilapnak adott interjúban. – Azok, akik nem harcoltak – európai példákban nincs hiány – vesztettek. Nem nyújtok hozzá segítő kezet, hogy veszítsünk abban, amiről úgy vélem, civilizációnk alapjait veszélyezteti – magyarázza a politikus, és hozzáteszi, hogy jó példa az elvesztett ideológiai háborúra Írország. – Nem olyan régen olyan mélyen katolikus ország volt, hogy Lengyelország úgy tűnt mellette, mint ahol tombol az istentelenség, ma pedig katolikus sivatag, ahol tombol az LMBT
– hangsúlyozza Kaczyński. A PiS elnöke kommentálja az LMBT közösségek legutóbbi provokációit, köztük a szivárványos zászló kifüggesztését a Varsó központjában álló Krisztus szoborra, és azokat profanizálásokat, amelyekre a demonstráció alatt kerültek sorra. – Ezek a mostani, nagyrészt huligán támadások, ezek a profanizálások és provokációk némelyek szemében ürügyként szolgálnak ahhoz, hogy elvegyenek tőlünk nagy pénzeket, amelyeket a soron következő évek uniós költségvetésének keretein belül kialkudtunk. Ismeretes, hogy a mai világban a homofóbia ̶ illetve most már transzfóbiáról beszélnek ̶ úgy hangzik, mint egykor a nácizmus vádja. Sem egyikhez, sem másikhoz nincs közünk, de jogunk van védeni civilizációnk alapjait – biztosít róla a PiS elnöke.
A járvány Lengyelországban
Továbbra is tart a koronavírus járvánnyal való harc, és a figyelem központjában most az iskolák vannak, amelyek néhány hónapos szünet után visszatértek a szokásos működéshez. Habár vannak aggodalmak a fertőzések növekedésével kapcsolatban, Adam Niedzielski egészségügyi miniszter biztosít róla, hogy a közeljövőben nem tervezik az oktatási intézmények bezárását. Amint a miniszter a „DGP” napilapban folytatott beszélgetésben elmondja, kulcskérdés most a kiskorúak közötti COVID-19 fertőzés százalékos előfordulása. – Ha a felnőttek fertőzőképességéhez viszonyítva 30 százalék lesz, akkor a járvány lefolyása viszonylag stabil lesz. Ha nagyobb lesz, akkor növekvő koronavírus hullámról fogunk beszélni – hangsúlyozza a miniszter.
A „DGP” hasábjain azt is olvassuk, hogy habár az egész közép-európai régiót hátrányosan érintette a koronavírus által okozott gazdasági válság, a negatív következmények által legkevésbé érintett országok a balti köztársaságok voltak. "Politikusaink többször hangsúlyozták, hogy a válság által legkisebb mértékben érintett országok közé tartozunk. Vannak azonban országok, ahol a bruttó hazai termék csökkenésének mértéke kisebb, mint nálunk: Litvánia gazdasága 4,2 százalékkal esett vissza, ha összehasonlítjuk a múlt év hasonló időszakával. Észtországban nem haladta meg a 7 százalékot. Épp ez a két balti köztársaság boldogult a legjobban a második negyedévben. –számol be a napilap.
A 300gospodarka.pl portál azonban összegyűjtötte a lengyel gazdaság idei növekedésére vonatkozó adatokat, hogy megmutassa a lengyel GDP becsült dinamikájának szélesebb perspektíváját. "Habár 2020 második negyedévében a lengyel gazdaság a GDP dinamikájának legnagyobb esését jegyezte fel 1989 óta, a gazdasági központok mélyebb recessziót jósoltak a kritikus április-június időszakra" – írja a portál. Hogy festenek az aktuális prognózisok? A Pekao Bank jelenleg a lengyel GDP 2,4 százalékos esését prognosztizálja egész évre, szemben a korábbi, 3,5 százalékos prognózissal, az mBank elemzői a 2020-as év gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit -3,1 százalékra emelték a korábban várt -4,2 százalékkal szemben – közli a portál. A Pénzügyminisztérium feltételezései szerint az idei évre vonatkozó augusztusi költségvetési törvény módosításában az elemzők azt jósolják, hogy a lengyel GDP 4,6 százalékkal fog esni, 2021-ben pedig 4 százalékkal fog növekedni.