Egy héttel az új tanév megkezdése előtt a lengyel média azt elemzi, hogyan birkóznak meg a pedagógusok az oktatás szervezésével a jelenleg is tartó járvány közepette. A rekordszámú fertőzésnek hatása van a gazdaságra is, bár, mint azt a Statisztikai Hivatal új adatai mutatják, a lengyelek egyre szívesebben vásárolnak, és a kiskereskedelem visszatért a normális kerékvágásba.
A járvány Lengyelországban
A legutolsó hét rekordszámú koronavírus fertőzést hozott, és bár a helyzet változatlanul ellenőrzés alatt van, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a vírus terjedése most kezd felgyorsulni. A járvány lefolyását mutató prognózisok szerint, amelyekhez hozzájutott a "Dziennik Gazeta Prawna" napilap , "a legtöbb forgatókönyv azt mutatja, hogy a fertőzések száma növekedni fog, de ez attól függ, mennyire fogják terjeszteni a vírust a gyerekek és a fiatalok". Néhány nap múlva ugyanis visszatérnek a diákok az iskolákba, és az oktatás szervezésétől fog függni, hogy ősszel hogyan néz majd ki a járványügyi helyzet Lengyelországban. „Az iskolák egy része szigorú váltott műszakot tervez, mások a hibrid oktatásra készülnek. Közvetlenül szeptember 1. előtt még azt sem lehet tudni, hogy milyen testhőmérsékletnél küldik haza az iskolából a gyereket” – írja a „Rzeczpospolita”. Az újságírók felhívják a figyelmet arra, hogy egy héttel az iskolaév elkezdése előtt még mindig sok a bizonytalanság, a szülőknek pedig számítaniuk kell arra, hogy ha növekedni fog a fertőzések száma, akkor visszatérhet a távoktatás.
Pozitív adatokat közöl viszont a Statisztikai Hivatal, amelyekből kiderül, hogy a kiskereskedelmi eladás 2020 júliusában 2,7 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Összehasonlítva 2020 júniusával, az eladás 6,4 százalékkal több volt. Ahogy a Hivatal közleményében írták, a kiskereskedelmi eladás legnagyobb mértékű növekedését (változatlan árakon) a "bútor, rádió, televízió, háztartási gépek" területén figyelték meg (15,8 százalékkal). A követező csoportokban is növekedett az eladás: „textil, ruházat, cipő” (5,3 százalékkal); „sajtó, könyvek, szaküzletekben” (2,3 százalékkal) valamint a járművek „autók, motorkerékpárok” (0,7 százalékkal). Ugyanakkor csökkenést mutattak ki a szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyaggal kereskedő egységek (2,8 százalékkal), élelmiszerrel, alkohollal és dohányáruval kereskedő egységek (1,0 százalékkal), éppúgy, mint az "egyéb" kategóriába sorolt dolgokkal kereskedők (1,4 százalékkal).
Hétfőn azonban az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy bemutatta az Európai Tanácsnak az arra vonatkozó javaslatot, hogy anyagi támogatást ítéljenek meg 15 tagországnak – a SURE eszköz keretein belül – 81,4 milliárd euro összegben. Lengyelország ebből az eszközből 11,2 milliárd eurót fog kapni. A SURE az átmeneti támogatás európai eszköze, amelynek célja, hogy csökkentse a munkanélküliség kockázatát a az olyan rendkívüli helyzetben, mint a koronavírus járvány.
Nyugtalan helyzet Fehéroroszországban
A lengyel vezetés és a média figyelemmel kövei a fehérorosz helyzetet, különösen, mivel Alekszandr Lukasenko adminisztrációja szívesen mutat többek között Lengyelországra, mint a folyamatosan tartó tiltakozások kezdeményezőjére. „Alekszandr Lukasenko további erőket hívott a fővárosba. Szombaton Grodnóban intett a szeparatizmustól,és arra kérte híveit, hogy ne engedjék meg Fehéroroszország felosztását” – számol be a keleten zajló eseményekről a „DGP” újságírója. A fehérorosz elnök a szombati találkozón "fegyverek hangjáról" beszélt az ország nyugati részén, valamint más országok beavatkozásáról a fehérorosz ügyekbe. – Valaki dörzsöli a kezét és emlékezetébe idézi a keleti határvidékeket, ahol minden, ami fehérorosz, tilos volt, és forró vassal irtották – mondta Lukasenko, arra célozva, hogy Lengyelország érdekelt az állam meggyengítésében és felosztásában. Válaszul Lengyelország köztársasági elnökének kancelláriája kiadott egy közleményt, amelyben biztosít arról, hogy Lengyelországnak nem volt, és nincs szándéka megsérteni Fehéroroszország területi integritását. Vajon a fehérorosz propaganda arra indítja az orosz vezetést, hogy támogassák Lukasenkót? Ahogy a Keleti Tanulmányok Központjának szakértői hangsúlyozzák, "a fehérorosz helyzet dinamikus és meglepő alakulása azt eredményezte, hogy a korábbi orosz taktikán – Alekszandr Lukasenko pozíciójának meggyengítése az Oroszországgal való további integráció kikényszerítése érdekében – változtatni kellett”. „Moszkva mérsékelt nyilvános reakciója a fehérorosz választási eredményekre és Lukasenko segélykérő felszólításaira azt jelenthetik, hogy a tömeges tiltakozások, sztrájkhullámok és a fehérorosz kormányzó elit szétesése kezdeti előjeleinek fényében a Kreml a szomszédos köztársaság helyzete alakulásának különböző változatait vizsgálja, nem zárva ki Lukasenko lemondását ̶ olvassuk a Keleti Tanulmányok Központjának elemzését.
Változások a lengyel politikában
Az utóbbi napokban nagy változások zajlottak a lengyel kormányban, köztük az Egészségügyi Minisztérium vezetőjének posztján.
„Januárban nehezen felismerhető vezetője volt az egyik nehezebb minisztériumnak. Sikerült elkerülnie a komolyabb problémákat a kórházakkal, orvosok tiltakozásával, a rendelőkhöz való sorban állással, az egészségvédelem finanszírozásával kapcsolatban. Márciusban azzal a katasztrófának a rémével kellett szembenéznie, amit a folyton gyengélkedő egészségügyünkben okozott a koronavírus. Két hét alatt azonban hős lett belőle. Karikás szeme a kormányzat vírus elleni harcának szimbólumává vált.” – mondja a minisztériumtól búcsúzó Łukasz Szumowski karrierjéről a „Sieci” hetilap újságírója, Marek Pyza. Változások történtek a külügyminisztériumban is, amelynek vezetéséről lemondott Jacek Czaputowicz miniszter. Habár a diplomata már korábban jelezte lemondását, a döntés bejelentése nem sokkal az őszi, tervezett kormányátalakítás előtt – és a fehérorosz válság idején – sokakat meglepett. A Külügyminisztérium új vezetője egy jogász, a PiS parlamenti képviselője, Zbigniew Rau professzor lesz, az egészségügyi minisztériumot pedig az Országos Egészségügyi Alap eddigi vezetője, a közgazdász dr. Adam Niedzielski veszi át. „A múlt heti távozási hullám (két miniszter és két miniszterhelyettes), spekulációkat indított el, vajon nem állnak-e sorba mások is, távozásra készen. Bár az átalakítást szeptember és október fordulójára jósolják. – elemzik a „DGP” újságírói.
A megnyert választások után
A „Sieci” hetilap hasábjain Andrzej Duda elnök a további évekre vonatkozó terveiről, valamint a kormányzó Egyesült Jobboldalról beszél. – Azt gondolom, hogy az Egyesült Jobboldal győzelme 2023-ban is (a legközelebbi tervezett választások ̶ a szerk.) lehetséges. Ha sikerül ennek a formációnak elkerülnie a hatalom megfigyelhető arroganciáját, ami a leginkább idegesíti az embereket. Ha sikerül megvédeni Lengyelországot a gazdasági válságtól, megtartani a munkahelyeket, visszatérni a dinamikus fejlődés útjára. Ha tanácsolnom kellene valamit a kollégáimnak, az az lenne: legyetek közel az emberekhez. Én is ügyelni fogok erre – biztosít a politikus az újságírókkal folytatott beszélgetésben. Duda, összefoglalva a nehéz, a koronavírus járvány miatt megszakított választási kampányt, hangsúlyozza, hogy a második hivatali idejéért folytatott küzdelem alatt tapasztalt tisztességtelen játékok ellenére, változatlanul megállapodásra törekszik az ellenzékkel. – Most valami népszerűtlen, de igaz dolgot mondok: a politikában nincs sértődés. A demokratikus játékban ilyen nem létezik. Vannak, akik hozzáteszik, hogy a médiára sem lehet megsértődni. Ezzel vitába szállnék, mert ez egy külső erő a politikával szemben, amely abból nyeri az erejét, hogy ígéretet tesz arra, hogy betart bizonyos szabályokat. – magyarázza az elnök, és hozzáteszi, hogy elnökként kezet kell nyújtania az ellenzéknek. – Meg kell próbálni áttörni a politikai táborokon, nem egyezhetünk bele az ilyen gyűlölködésbe, meg kell szüntetni ezeket a sztereotípiákat, címkéket, amelyek sokak fejében minden mást eltakarnak – hangsúlyozza az elnök.