A mazurka (lengyelül: mazur) illetve mazurek szavak elválaszthatatlanul kapcsolódnak a lengyel kultúrához és hagyományokhoz. A mazurek a lengyel húsvéti konyha egyik kiemelt fogása – ez a szárított gyümölcsökben gazdag és cukormázzal díszített linzertésztából készült sütemény a tejföllel könnyített tésztából készült szegélyekkel nem hiányozhat a húsvéti asztalokról. Lehet téglalap alakú, de ovális formában is előfordul, emlékeztetve a húsvéti tojásokra. A mazureknek sokféle változata létezik, többek között királyi (más néven ó-lengyel) – mandulával és lekvárral (opcionálisan mákos masszával, csokoládéval vagy dióval is), klasszikus csokoládés, karamellás – karamellás (más néven bocicukros) masszával borítva, diós – különféle magvakkal, úgy krém vagy töltelék formájában, mint a sütemény díszítéseként, de lehet citromos vagy narancsos is. A megdermedt bevonatra dekoratív húsvéti mintákat és cukormázas feliratokat rajzolnak. A mazurek elkészítésének sokféle módja miatt minden egyes sütemény egyedi és megismételhetetlen. Ennek a tésztának a szimbolikája szorosan kapcsolódik a nagyböjt időszakához. A negyven napos kötelező böjt, az édes süteményektől és a húsételektől való önmegtartóztatás után a mazurek egyfajta jutalom volt a kitartóak számára.
A mazurek valószínűleg keleti eredetű – Lengyelországba az Oszmán Birodalomból érkezett, majd a tizenhetedik században véglegesen meggyökerezett a lengyel hagyományban. A Lengyel Köztársaság modern története szorosan kapcsolódik ehhez az országhoz. A török háborúk közötti időben a béke uralkodott, amelyre élénk lengyel-török kereskedelem volt jellemző. Az Oszmán Birodalom egyik exportterméke az ún. bakaliák voltak. A török karamell-masszával, szárított datolyával, mazsolával, fügével, mandulával, dióval és szilvával borított sütemények egyre nagyobb népszerűséget és elismertséget szereztek, így kezdődött a sütemények története. Érdemes felfigyelni a sütemény nevének etimológiájára is. Néhány beszámoló szerint (amint ez a nemzeti táncunk esetében is történik) a neve a régi ó-lengyel kifejezésből származik, amely Mazóvia lakosát jelentette, nevezetesen a mazur szóból. A mazurok ugyanis a mazóviai telepesek leszármazottai, akik a 12. századtól kezdve népesítették be a Porosz Hercegség területét.
A mazur, az öt lengyel nemzeti tánc egyikének a története (a kujawiak, a polonéz, az oberek és a krakowiak mellett) valószínűleg a 16. századból származik. Jan Chryzostom Pasek lengyel krónikás közvetítéséből arra következtethetünk, hogy ez a tánc már II. János Kazmér idején népszerű volt a nemesség körében, ám ekkor még a krakowiak megelőzte. Egyes kutatók rámutatnak a későbbi mazur, a vidéken mazurka néven ismert elődjének paraszti eredetére, amely a Mazóviai Alföldön volt népszerű. A terminológia viszont ebben az esetben nem teljesen egyértelmű. A mazur nevet használták ugyanis a gyors fajta oberek megjelölésére is, Kujáviában pedig a kujawiak utolsó elemét hívták úgy. Apró táncnak vagy wyrwany-nak is hívták (mert a párok felváltva kijöttek a zenészek elé – kitörtek – és hangosan kurjongattak).
A tizenhetedik század első felében a zenei kompozíciókban megjelentek a mazurra jellemző ritmusok, bár nem maradt fenn olyan lépésleírás, amely segíthetne azonosítani azokat a korszakból ismert valamelyik tánc nevével. A mazur ezután fokozatosan végigvonult az udvari szalonokon, és sokféle mozgáselemmel gazdagodott, amelyek idővel alapvetően megkülönböztették őt a többi tánctól. Arról, hogy a mazur más országokban is elterjedt a 18. században, többek között a Nápolyban 1738-ban megrendezett bálról szóló tudósításból olvashatunk, amelyet a Szászországi Mária Amália hercegnő udvarában tartották, a Nápoly királyával és a későbbi spanyol uralkodóval, III. Bourbon Károllyal történő házasságával kapcsán. Ezen túlmenően Szászország választófejedelme, illetve 1697–1706 és 1709–1733 között Lengyelország királya, II. Erős Ágost hozzájárult a mazurnak a német udvarokra való bevezetéséhez. A Lengyel Köztársaság bukása után ez a tánc népszerűvé vált az orosz területeken is, mind a nemesség, mind a parasztság körében. A három ütemű ritmus, a taktus második vagy harmadik részére helyezett hangsúllyal, a táncfigurák és a térbeli megoldások gazdagsága, illetve a gyors üteme nagy ügyességet igényelnek a táncosoktól. A mazur lépéseit gyakran cifrázó elemekkel és dinamikus hangsúlyokkal egészítik ki, mint például a hołubce (levegőben bokázás, a sarkak összeütése egyidejű felugrással) vagy a dobbantás. Az egyes táncfigurák, noha előre rögzítettek, tele vannak ugyanakkor az adott táncos rögtönzéseivel. A 18. század végén a mazur tartós helyet talált magának a balettszínpadokon. A mazur népszerűségének csúcspontja a Kongresszusi Királyság idejére esik, különös tekintettel a 19. század 20-as és 30-as éveire, amikor is felváltotta a polonézt. A 30-as évek végétől kezdve azonban mazurka fokozatosan utat adott a keringőnek, olyan kiemelkedő tánczenei szerzők munkája által, mint például Id. Johann Strauss vagy Joseph Lanner. A mazurka tánc népszerűségének jelentős csökkenése azonban csak a 20. század elején ment végbe. Viszont a mazurka, a többek között a mazuron alapuló stilizált zenei forma tovább is élvezte a hallgatók szüntelen elismerését és csodálatát.
Hagyományos lengyel nemzeti mazur a Mazowsze együttes nagyszerű előadásában
A mazurka stilizált táncának alapjául mind a három lengyel mazur típusú néptánc, azaz a kujawiak, az oberek és természetesen maga a mazur szolgálhat. Mindegyikük, bár ugyanabban az ütemben vannak megtartva (¾-ados, a mazur ⅜-ados ütemben is fordulhat elő), észrevehetően különböznek egymástól. Nem csak a tempóról van itt szó, amely a lassútól kezdve, mint a lento vagy a largetto, a gyorsig változhat, mint az allegro vagy a vivace, hanem általános karakteréről is. Ezek a különbségek a mazurka sokféleségében mutatkoztak meg, ami jól látható Frédéric Chopin műveiben, aki 57 ilyen típusú zongoradarabot komponált. A mazurkáit, mint a C-dúr Op. 56 № 2-t vagy C-dúr Op. 68 № 1-t kiválóan tükrözve a mazur jellegzetes karakterisztikáját komponálta meg, viszont például Mazurka F-dur Op. 68 № 38 kétségtelenül egy vérbeli kujawiak. A Frédéric Chopin által kidolgozott, zongorára írt mazurka-forma legkiemelkedőbb folytatói többek között Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző (1884–1903 között 23 mazurka szerzője), Milij Alekszejevics Balakirev (legalább 7 mazurkát komponált, ám zenekarra írt műveit jobban értékelték) vagy Karol Szymanowski (ennek a zeneszerzőnek a népi kultúra iránti lelkesedése a karrierjének egy nagyon fontos szakasza volt, többek között húsz Mazurkából álló gyűjteményt (Op. 50-et) szerzett az 1924-1925-ös években).
Az F-dúr Mazurka Op. 68 № 3 Christoph Zbinden előadásában
Kétségtelen, hogy a lengyel klasszikus szimfonikus zene leghíresebb mazur-stilizációi Stanisław Moniuszko, a lengyel nemzeti opera megalkotója által írt „Halka” első színjátékából és „A kísértetkastély” negyedik felvonásából valók. A zeneszerző repertoárjának e két remekműve kétségkívül a leghíresebbek közé tartozik, amelyek a mai napig bámulatba ejtenek energiájukkal, nagyszerű hangszerelésükkel és monumentalitásukkal.
Az említett szerzemény Stanisław Moniuszko „Halka” operájából a Lublini Filharmonikusok csodálatos előadásában, Agnieszka Kreiner vezényletével
Különlegessége és dallamossága a külföldi zeneszerzőket is lenyűgözte, számos csodálatos zenekarra írt mazurkát alkottak. Különösen népszerű lett mazurka a francia területeken. Jacques Offenbach, a történelem egyik legnagyobb balett- és operett-zeneszerzője, belefoglalta egy mazurkát a híres „Gaîté Parisienne”-jébe, Léo Delibes pedig többször is belefoglalta remekműve, a „Coppélia” balett első felvonásába is.
A híres mazurka a „Coppélia” első színjátékából, a Bolsoj Színház Balettjének és Zenekarának előadásában (2011)
Adam Bielecki
- https://rme.cbr.net.pl/index.php/kultura-i-tradycje-ludowe/1000-polskie…
- https://podroze.se.pl/aktualnosci/swieta-wielkanocne-2013-mazurek-skad-…
- Konarzewska, M., Technologia gastronomiczna z towaroznawstwem: podręcznik do nauki zawodu kucharz w technikum i szkole policealnej (Gasztronómia-technológia és az anyagismeret: kézikönyv a műszaki középiskolai és az általános gimnázium utáni szakács-szakképzéshez). 2. kötet, Wydawnictwa Szkolne i Pedagogiczne, Varsó 2011
- Downes, S., "Mazurka". The New Grove Dictionary of Music and Musicians, London 2001
- Kolberg, O., Lud: jego zwyczaje, sposób życia, mowa, podania, przysłowia, obrzędy, gusła, zabawy, pieśni, muzyka i tańce. (A nép: szokásai, életmódja, beszéde, mondái, közmondásai, szertartásai, babonái, játékai, dalai, zenéje és táncai.) 2. kötet, Kujawy (Kujávia), 4. sorozat, Varsó 1867
- Brodziński K., O tańcach narodowych (polonez, krakowiak, mazurek, kozak) (A nemzeti táncokról (polonéz, krakowiak, mazurka, kozak)), Varsó 1828
- Swartz, A., “The Polish Folk Mazurka”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 17, Akadémiai Kiadó, Budapeszt 1975
- Tomaszewski M., Chopin. Człowiek, dzieło, rezonans (Chopin. Az ember, a mű, rezonancia), Wydawnictwo PWM, Krakkó 2005
- Prosnak, J., Stanisław Moniuszko, Polskie Wydawnictwo Muzyczne, Krakkó 1968