Mi köti össze a V4-ek országait a migráció elutasításán kívül– vagy épp felbomlóban ez az egység? Ezek voltak az alapkérdései a Nézőpont Intézet Visegrádi identitás – vízió vagy valóság? című rendezvényének 2020 január második felében, amelyen bemutatták az Intézet visegrádi országokra vonatkozó, legfrissebb kutatását.
A kutatás fő kérdése volt, hogy beszélhetünk-e V4-ek kapcsán közös identitásról. Ha igen, mik ennek a fő elemei? Az illegális migráció elutasítása mellett van-e más összekötő kapocs is? – tette fel a kérdést. A kutatás szerint a V4-es országok népességének kétharmada szerint vannak közös jellemzői az együttműködésben részt vevő államoknak, és a visegrádi fogalom mindegyik országban megszilárdulni látszik. Ez Lengyelországban, és Magyarországon a legjellemzőbb, Csehországban pedig a legkevésbé.
A politikai ideológiák terén is meg lehetett figyelni hasonlóságokat a négy ország között: A visegrádi országok keresztény identitásúak, a térségben kétszer annyian vallják magukat jobboldalinak (47 százalék), mint baloldalinak (24 százalék), 29 százalék pedig centristaként határozta meg magát - tette hozzá. A leginkább jobboldali állam Magyarország, amelyet e tekintetben Csehország és Szlovákia követ, míg "érdekes módon" Lengyelországban volt a legmagasabb a baloldaliak aránya. A magukat jobboldalinak vallók a legfiatalabb korosztályokban voltak a legnagyobb arányban.
Ez az álláspont főként identitáspolitikai kérdésekben nyilvánul meg, mint például a drogliberalizáció, illetve a harmadik nem elismerésének elutasítása. Emellett pozitív agenda terén fontos a családtámogatások rendszere, a megkérdezettek több mint fele teljes mértékben elégedett a kormányok családpolitikájával, leginkább a magyarok.
A gazdasággal kapcsolatban megtudható a kérdőívekből, hogy miközben az európai gazdaságok lassulnak, a V4-ek közvéleménye a gazdaság tekintetében óvatos optimizmussal tekint a következő öt év elé. Nyugat- és Közép-Európában nemcsak a társadalmi értékrend, hanem a társadalmi jövőkép is különbözik.
A kutatás bemutó eseményén felszólalt Kiss Gy. Csaba, aki többek között fontos, a V4-es országok számára közösen megvalósítandó feladatnak nevezte a térség két totalitárius rendszert is megélt emlékezetének a nyugatival való "egyenjogúsítását", és az emlékezetpolitikán túl az energiapolitika és energiabiztonság összehangolását.
Az eseményen Karel Sál cseh politikai elemző, Jacek Karnowski lengyel újságíró és Tokár Géza szlovákiai politológus "villámelőadásban" kifejtette országának a visegrádi együttműködéshez való viszonyát. Jacek Karnowski felvetette egy visegrádi fejlesztési bank létrehozásának ötletét.