Úgy tűnik, e héten a lengyelek egy kicsit fellélegezhetnek a politikától, bár a médiumok által érintett fő témák így sem könnyűek. A politikusok megkezdték a választások utáni elszámolást, s ahogy a „Rzeczpospolita” címlapon hirdeti, Lengyelországban „beköszöntött a gazdasági lassulás”.

 

Politika és nem csak

 

A „Rzeczpospolita” címlapsztoriban számol be az építőiparban és a szállításban tapasztalható gyengülő konjunktúráról. „Egész Európában az ipar áll a gazdasági lassulás középpontjában. Lengyelországban ez az ágazat még továbbra is jól boldogul” – közli a „Rzeczpospolita”. A napilap egyúttal arra figyelmeztet, hogy a fogyasztási cikkek iránti kereslet kilátásai egyre halványabbak. „Lengyelországban észrevehetően lassult a háztartások munkából származó jövedelmének növekedése, s ez visszafogottabbá tette a fogyasztói optimizmus szeptemberben még rekordmagas szintjét” – olvassuk az újság hasábjain. A napilap hozzáteszi, hogy a gazdasági lassulás hatással lesz a lengyel költségvetésre is, mert az állam csökkenő bevételei gondot jelentenek „a becsvágyó kiadási tervek” megvalósítása számára.

 

A napilap közelebbről megvizsgálta Mateusz Morawiecki miniszterelnök múlt héten elhangzott expozéját is. A „Rzeczpospolita” megbízásából készült felmérésből az derül ki, hogy a felmérésben részt vevők számára a kormányfő közel másfélórás felszólalásával kapcsolatban a leggyakrabban társított szó a „normalitás”. Ezen felül a megkérdezettek majdnem 90 százaléka jónak értékelte a miniszterelnök expozéját, bár a többség Morawiecki felszólalásának egyetlen konkrét javaslatát sem tudta megnevezni. A közvélemény többségének tudatához tehát nem jutottak el az alkotmány módosítására vagy az egészségügyben megvalósítandó változásokra vonatkozó javaslatok.

 

A „Gazeta Wyborcza” viszont „a választások előtti délibábok végét” és az újévtől a lengyelekre váró áremeléseket jövendöli. A legjobban a szemétszállítási díjak fognak fájni, de a drágulások listáján sokkal több dolog található – közli az újság. „A többség még nem tudja, mi vár rá. Januárban jön az ébredés (a szemétszállítási díjak ügyében – a szerk.). Politikai huzakodás várható abban a tekintetben, ki a hibás. A PiS az önkormányzatokat fogja hibáztatni. Az önkormányzatok ugyanakkor azt állítják, hogy a környezetvédelmi tárca által bevezetett kaotikus változások a hibásak” – elemzi a kérdést Piotr Miączyński a „Gazeta Wyborcza” hasábjain.

 

„Vége a karneválnak” a „Newsweek” szerint

 

A napilapok híreit erősíti meg a jelenlegi kormányzattal szemben kelletlen „Newsweek” hetilap, amely arra figyelmeztet, hogy a kormány mélyen a lengyelek zsebébe fog nyúlni. „A jó idők a végükhöz közelednek. Nincs pénz szociális őrültségekre” – írja címlapra került cikkében Radosław Omachel. Az újságíró emlékeztet a kormány becsvágyó jövő évi költségvetési terveire, majd felsorolja azokat a gondokat, amelyekkel a kormányzatnak meg kell birkóznia.

„Lengyelországban a legutóbbi három év során a főként a fogyasztás gerjesztette konjunktúra, amelyet az adórendszer ún. szivárgásmentesítése segített, csak azt tette lehetővé, hogy csökkenjen az államkassza hiánya. Főleg a több tízmilliárd złoty miatt, amelyet a PiS csapata szociális programokra fordított. A fordulatot a jövő évi költségvetés hivatott elhozni, amelyben először lesznek egyensúlyban a bevételek és a kiadások. Ez így volt legalábbis a választásokig. De a közgazdaságtanban nincsenek csodák. Már világosan látni, hogy az európai és a világgazdaságban soványabb esztendők következnek. A mi gazdaságunk is lassul, tehát kisebbek lesznek az adóbevételek” – elemzi a helyzetet Omachel.

 

Jelöltaspiránsok

 

A jobboldali „Do Rzeczy” hetilap a borítón beharangozott cikkét viszont Szymon Hołownia újságírónak és írónak szenteli, aki a celebek világából a politika világába költözik át. „Vajon a »nyitott katolicizmus« csodagyermeke, az egykor szerzetesnek készülő Szymon Hołownia elindul a legközelebbi elnökválasztáson? S ha igen, ki finanszírozza a publicista kampányát?” – elemzi a kérdést a „Do Rzeczy” hasábjain Piotr Semka. Az írás szerzője emlékeztet arra, hogy Hołownia elnöki terveiről a Polityka Insight írt november elején, és azóta a celeb rohammal veszi be magát a választás előtti közvélemény-kutatásokba, az egyik felmérésben még a harmadik helyet is megszerezve. „Maga Hołownia nem cáfolja az indulásáról szóló híreket, bár egyelőre ingadozását hangsúlyozza” – emeli ki Semka. Ugyanakkor az „Elnöki előfutamok” című cikkében Wojciech Wybranowski a baloldali elnöki jelöltaspiráns, az egyre népszerűbb fiatal politikus, Adrian Zandberg helyzetét elemzi. „Az Együtt párt vezetője számára (a baloldali párt először került be a Szejmbe az októberi választások nyomán – a szerk.) az első parlamenti felszólalás kétszeresen is fontos próbakő volt. Egyfelől megmutatta, hogy kinőtt már a nagygyűlésező, vörös zászlót lengető neomarxista szónok időszakából, és kezd komoly politikus lenni. Másfelől határozott jelzést küldött a baloldali szavazótábornak, hogy komoly játékos lehet ez elnökválasztási versenyben. Természetesen már amennyiben az »egyesült baloldal« mellette teszi le a garast, mert több politikusnak is megvan az étvágya, hogy ő képviselje ezt a réteget” – elemzi a helyzetet az újságíró, amikor lefesti a politikai színtér bal oldalán zajló harcokat.

 

Szintén a „Do Rzeczy” hasábjain fűz megjegyzést a PiS európai parlamenti képviselője, Zdzisław Krasnodębski professzor az Európai Parlamentnek a lengyel hatóságokkal szemben hozott határozatához, amely elítéli a szexuális felvilágításra vonatkozó állampolgári törvénytervezettel kapcsolatos munkálatokat. – Ez állampolgári kezdeményezés volt, és ha nem engednénk be a Szejmbe ilyen törvényjavaslatokat, az azt jelentené, hogy megelőző jelleggel mi magunk alkalmazkodunk az Unió elvárásaihoz. Ez azt jelentené, hogy a lengyelek már nem hozhatnának döntést a saját hazájukban, ha azon kellene elmélkedniük, mit szól majd ehhez valami képviselő a Zöldek frakciójából – fejti ki Krasnodębski professzor. A politikus hozzáteszi, hogy azok az európai parlamenti képviselők, akik a határozatról szavaztak, nem rendelkeztek részletes ismeretekkel arról, mi történik Lengyelországban, csak általános tudással. – Számukra Lengyelország a katolikus reakció országának képzetével társul, amelyben egy szörnyű populista párt van uralmon. És meggyőződésük szerint ez a szörnyű párt felel mindazért, ami rossz – hangsúlyozza a politikus a továbbiakban. – Ők mindannyian mélyen meg vannak győződve arról, hogy a világ – vagyis Európa és a saját országuk – abba az irányba halad, amelyet ők helyesnek tartanak. Számukra tehát nyilvánvaló, hogy homoszexuális házasságoknak létezniük kell. Még nem mondják, hogy nélkülözhetetlen lesz az eutanázia, de elengedhetetlennek tartják például a nyugdíjkorhatár felemelését. Addig nem nyugszanak, amíg úgy nem vélik, hogy Lengyelországban olyan rend került bevezetésre, amely nekik megfelel, „patriarchális család” vagy „nacionalizmus” nélkül” – teszi hozzá az európai parlamenti képviselő.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök terve

 

Nem egészen két héttel az új kormány eskütétele után Mateusz Morawiecki miniszterelnök a kormányhoz közel álló „Sieci” hetilap hasábjain mondja el, hogyan látja a Jog és Igazságosság kormányzását az elkövetkező években. – Az Egyesült Jobboldal (a kormányzó tábor, amelynek legnagyobb pártja a PiS – a szerk.) valóban egységes tábor (…) de természetesen nem mindenkinek azonos a véleménye minden egyes ügyben, mert ez mégiscsak koalíció, amely tiszteletben tartja a szólás és a nézetek szabadságát. Meg vagyok győződve arról, hogy mindannyian osztjuk a hasonló értékeket, de egyesek máshogy helyezik el a hangsúlyokat – emeli ki a hetilappal folytatott beszélgetésben a miniszterelnök. A továbbiakban a kormányfő arról az expozéban bemutatott irányról beszél, amerre a PiS Lengyelországot kívánja vezetni. – Mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy normális fejlődésünket, azt a nagy, egyenesen történelmi esélyt, hogy utolérjük a Nyugatot, szélsőségesek próbálják megzavarni. Ezek egyfelől valamiféle ideológiai evolúció apologétái, akik a családot akarják támadni, vagyis a lengyel társadalom alapját, amely a legjobban őrzi és adja tovább a legfontosabb értékeket és elveket. Másfelől ott vannak a soviniszta-nacionalista szélsőségek, amelyek meglepő módon sok dimenzióban közel állnak az orosz politika céljaihoz. Mi mindkét szélsőséget elvetjük – fejti ki Mateusz Morawiecki. – Mi a társadalmi szolidaritás, a keresztény szociális gondolat mellett teszünk hitet. Ott vannak a forrásai annak, hogy gondoskodjunk az emberi méltóságról, arról, hogy senkit ne zsákmányoljanak ki, ne vegyenek semmibe és ne hagyjanak magára – hangsúlyozza a továbbiakban a lengyel kormányfő.

 

Szintén a „Sieci” hetilap hasábjain Konrad Kołodziejski elemzi a lengyel hadsereg állapotát és a soron következő évekre tervezett beruházásokat. Az újságíró hangsúlyozza, hogy a sokéves lemaradások, a hibás stratégiák és az eszközpazarlás miatt a lengyel hadsereg rendelkezésére álló fegyverek többsége cserére szorul. „Szükségletei vannak minden fegyvernemnek: a légierőnek, a haditengerészetnek és a szárazföldi haderőnek. A hadsereg műszaki korszerűsítésének idén elfogadott többéves terve előirányozza, hogy az elkövetkező 15 évben 524 milliárd złotyt kell fordítani új fegyverzetekre. Ellenkező esetben a hadsereg elveszíti harci képességét” – fejti ki Kołodziejski. „Természetesen alternatíva, ha ezt a pénzt más fontos célokra takarítjuk meg, de ez rendszerint rövidtávú nyereség: az az állam, amely nem képes megvédeni saját érdekeit, valamikor arra kényszerülhet, hogy mások érdekeit érvényesítse” – emlékeztet az újságíró.

 

A „Gazeta Polska” az Európai Unió rossz klímájáról

 

A „Gazeta Polska” hetilapnak adott terjedelmes interjújában a PiS európai parlamenti képviselője, Ryszard Legutko professzor arról az ideológiáról beszél, amely nemcsak az Európai Uniót, hanem az egész Nyugatot is vezérli. – A nyugati világot kemény ideológia irányítja, amellyel szemben nincs alternatíva, és az emberek hatalmas többsége ennek sémái közt él. Ez az ideológia az egész világot a jó és a rossz erőire osztja fel. Nem az számít tehát, ki mit csinál, hanem melyik csoportba tartozik. A Polgári Platform (jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt, 2015 előtt a hatalmon lévő párt – a szerk.) a jóhoz tartozott, tehát mindent teljesen büntetlenül megtehetett. A PiS a rosszhoz tartozik, akármit is tesz, úgyis kiderül, hogy szégyentelen autoritarizmust vezet be – fejti ki Legutko professzor. A „Gazeta Polskával” folytatott beszélgetésben a politikus elmondja, hogyan viszonyul az Európai Parlament már említett határozatához, amelyet a Szejm napirendjén szereplő állampolgári törvényjavaslat kapcsán fogadtak el.

– Ez rámutat ezen intézmény teljes lezüllésére. Az Európai Parlament elítéli a lengyelországi szexuális felvilágosítás büntethetőségét, bár ilyen büntethetőség nem volt, nincs és nem lesz. Építettek maguknak egy bálványt, amely körül elropták a gyűlölet táncát, majd a saját bálványuk ellen szavaztak. Ugyanúgy elítélhették volna Lengyelországot a nálunk élő zulukat hátrányosan megkülönböztető törvények elfogadása miatt – hangsúlyozza a képviselő, és hozzáteszi: „Ez az egész incidens újfent rámutat arra, hogy az Európai Parlamentben állandósul a szabályok megszegésére vonatkozó tendencia, különösen a nemzetállamok és az európai intézmények hatáskörei között megállapított határokat illetően”.

 

A PiS sikerei a nemzetközi színtéren

 

A centrista „Wprost” hetilap hasábjain a Jog és Igazságosság politikusa, Ryszard Czarnecki európai parlamenti képviselő szól a Lengyelország és Brüsszel közötti újabb vitás ügyről, nevezetesen az Európai Unió Bíróságának ítéletéről, amelyből Varsó került ki győztesen. A lengyel igazságügyi reformra vonatkozó bírósági ítéletről van szó. – Elmúlt az az idő, amikor a lengyelországi ellenzék abban a hitben ringathatta magát, hogy jön valaki fehér lovon – Tusk úr vagy Timmermans úr, netán B. úr mint Bíróság, és megoldja a lengyelek helyett az alapvető kérdéseket, netán még a demokratikus választások eredményét is megváltoztatja – fejtegeti Ryszard Czarnecki. – Megmondták (az Európai Bíróság – a szerk.): Lengyelek, intézzétek el magatok. Az EU Bírósága úgy viselkedett, mint Poncius Pilátus, vagyis mosta kezeit. A kormány számára ez volt a fontos – hogy mi döntsük el, milyen alakot öltsön az igazságszolgáltatás – teszi hozzá a politikus. A PiS európai parlamenti képviselője az Eliza Olczykkal folytatott beszélgetésben arról biztosít, hogy a lengyel ügyek nem okoznak álmatlanságot az európai politikusoknak. – Amit Brüsszelben följegyeztek, az a PiS két győzelme – először az európai választásokon, majd az otthoni parlamenti választásokon. A pragmatikus Nyugat megértette, hogy meg kell kedvelnie a PiS kormányát, talán még össze is kell barátkoznia vele – jelenti ki a politikus.

 

A „Wprost” azt is leírja hasábjain, hogyan fest a helyzet az évek óta alulfinanszírozott lengyel egészségügyben. Az „Üres rendelőkre lelnek” című cikkében Katarzyna Skrzydłowska-Kalukin ezt írja: „Túl kevés az orvos. És egyre idősebbek. A lengyel egészségügy meggyógyítása érdekében a hatalmon lévőknek messzebbre kell tervezniük, mint a következő választások. A szerző a továbbiakban leírja, mi fáj a lengyel pácienseknek. „Olyan kevés az orvos, hogy nehéz feliratkozni a rendelésre, még maszek alapon is. (…) Az európai átlag 3,6 orvos ezer lakosonként, a lengyel átlag – 2,4 orvos. Minden valószínűség szerint, mert a lengyelországi orvosok pontos száma nem ismert” – fejti ki Skrzydłowska-Kalukin, hozzátéve, hogy a hiány következtében folyamatosan nő az orvosok átlagéletkora.

 

Készítette: Zofia Magdziak