Ki volt Wacław Felczak?
RÖVID ÉLETRAJZ
Wacław Felczak (Golbice, 1916. május 29. – Krakkó, 1993. október 23.) – lengyel történész, a közép-európai térség és ezen belül elsősorban Magyarország és a délszláv országok kimagasló szakértője, a lengyel földalatti Honi Hadsereg (AK) katonája.
A Poznańi Egyetemen tanult, ahol érdeklődni kezdett a lengyel-magyar kapcsolatok iránt, és alakított egy diákkört Magyarország Barátai néven.
A II. világháború alatt a lengyel emigráns kormány és a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió által megszállt Lengyelország között működő katonai futárszolgálatot irányította. 1945 után is folytatta futárszolgálati tevékenységét. Például a miniszterelnök-helyettes Stanisław Mikołajczyk kérésére megszervezte a Lengyel Néppárt (PSL) vezetőinek kijuttatását a kommunista Lengyelországból.
1948-ban – hosszas és embertelen kihallgatások után – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Nyolc év után helyezték szabadlábra, így 1956 októberében új életet kezdhetett, tanár lett a Jagelló Egyetem Történeti Intézetének alkalmazásában.
Wacław Felczak a 70-es évek második felétől rendszeresen utazott Magyarországra, ahol fontos szerepe lett a demokratikus ellenzék megszervezésében, amely később megbuktatta a kommunizmust Magyarországon.
Már 1979 decemberében Wacław Felczak Kovács Istvánnal együtt a lakásán megszervezte az első „szemináriumot” tizenvalahány résztvevővel, s ennek keretében Felczak felvázolta jövőképét, mely reményt adhatott mindkét nemzetnek.
1987 őszén Felczakot mint vendégelőadót felkérték, hogy tartson előadásokat a budapesti Eötvös Kollégiumban. A közelben található Bibó István szakkollégiumban is voltak előadásai. Itt többek között Orbán Viktor, Kövér László és Áder János is hallgatták őt, akik a későbbiekben a Fidesz alapítói lettek.
Wacław Felczak elhunyt 1993-ban. Végső nyughelye a zakopanei Pęksowy Brzyzek temetőben található.
Fontosabb munkái:
- Historia Węgier, Wrocław, Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1983
- Historia Jugosławii (z Tadeuszem Wasilewskim), Wrocław, Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1985, ISBN 83-04-01638-9.
- Horvát-magyar kiegyezés 1868
