Tourism

Barangolások a Besszádokban V. – A kopaszhegyek világa

2024-10-07

A Besszádok (lengyelül: Bieszczady) vidéke az érintetlen természet és a több évezredes emberi jelenlét emlékinek sajátos, európai viszonylatban is egyedülálló keveréke, a lengyelek kedvelt úticélja. Sajnos azonban a magyar turisták körében kevésbé ismert terület, pedig központja Sátoraljaújhelytől autóval mindössze 3 óra alatt elérhető. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy egy öt részből álló cikksorozatban mutatjuk be a Besszádok legfontosabb nevezetességeit, hogy ily módon is arra motiváljuk a magyar közönséget, hogy kerekedjenek fel és járják be e gyönyörű táj minden szegletét.


Hegygerinc a Besszádokban. Fotó: Újhelyi János Ábel


A Besszádok megannyi aprócska településének, folyók szabdalta völgyeinek, illetve kisebb dombjainak báját és vadregényességét a terület déli részén húzódó magashegységek láncai koronázzák meg méltó módon a maguk monumentális, égbenyúló, többnyire kopasz hegycsúcsaival. Lábuk tövében állva az utazót el fogja önnön kicsinységének tudata és lelke teljességével hódol be a fenséges látványnak. Ha azonban összeszedi a bátorságát, felmászik rájuk és az égiek kegyükbe fogadják napsütéssel és tiszta égbolttal, akkor még lélegzetelállítóbb látomás tárul szeme elé: eddigi, besszádokbeli bolyongásaink mitikus völgyei kicsiny falvaival, valamint az ukrán Kárpátalja és a szlovák Polonyinák hegyei. Olykor még a Magas-Tátra eget lyuggató gránitsziklacsúcsai is kirajzolónak a nyugati látóhatár peremén.

Maga a Besszádok-hegység (amely nem keverendő a tágabb értelemben vett és északról Sanoktól kezdődő Besszádok vidékével) a Kárpátok, azon belül is a Keleti-Beszkidek része. Valójában nem a teljes hegység található Lengyelországban, egy-egy része Szlovákiába és Ukrajnába is átnyúlik. Mi most csak és kizárólag a lengyel részével fogunk foglalkozni, hegygerincről hegygerincre haladva, a csúcsok meghódítására törő turista szemszögén keresztül.

Mielőtt belefognánk, érdemes olvasóink figyelmébe ajánlani néhány alapvető szabályt a besszádokbeli hegymászással kapcsolatban. Fontos, hogy mindig vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű élelmiszert és folyadékot, lehetőleg vizet. Ez utóbbiból fejenként legalább 3 liter a javasolt egy-egy hegygerinc végigjárásához. Igaz ugyan, hogy egy ember napi szükséges folyadékbevitele 1,5 és 2 liter között mozog, azonban a megterhelő mozgás a meredek hegyoldalakra fel, majd az emelkedőkkel borított gerinceken való előrehaladás bizony erősen megizzaszthat minket és ezért testünk az átlagosnál több folyadékra szorulhat. Ráadásul sose lehet tudni, hogy nem lesz-e szükségünk sebfertőtlenítés, valamint, kéz-, arc- vagy éppen eszköztisztítás végett a hegyen pár plusz deciliterre, amelyet nem magunkba töltünk.

A megfelelő ruházat évszaktól függően változik, de arra érdemes készülni, hogy a gerinceken mindig legalább 4-5 fokkal hűvösebb van és a kopasz csúcsokon hidegérzetünket a Besszádokban gyakori szélfúvások is fokozhatják. Ezen a hegyvidéken alapvetően nincs szükség specifikus hegymászó felszerelésre, télen-nyáron el lehet sétálgatni mindössze egy táskával a hátunkon, habár egy túrabot és télen a hótaposó nagy könnyebbséget jelenthet.

A Besszádok erdeiben élnek keresztes viperák, farkasok és medvék is. Előbbi kettő nagyon fél az embertől, ezért nagyon kicsi az esélye, hogy találkozzunk velük. A medve sem éppen olyan lény, amelynek komolyabb elragadtatást jelentene az emberek közelsége, azonban ha összeakad fajunk valamelyik egyedével, nem biztos, hogy azonnal elszalad, így mindig legyünk fokozattan óvatosak, elsősorban mikor erdős szakaszokon haladunk.


A kopaszhegyek világa - balra a Tarnica látható. Fotó: Újhelyi János Ábel

Most viszont itt az ideje, hogy belevágjunk a legfontosabb hegyvidéki túraútvonalak felfedezésébe! Északnyugatról délkeletre haladva az első hegygerinc, amelyet a kalandos kedvű utazók figyelmébe ajánlunk, a Połonina Wetlińska, melynek legfontosabb csúcsai a Roh (1255 m), az Osadzki Wierch (1253 m), a Hasiakowa Skała (1232 m), a Hnatowe Berdo (1187 m), a Szare Berdo (1108 m) és a Smerek (1222 m). Ezen a gerincen található a Besszádok legmagasabban lévő menedékháza, a Chatka Puchatka (1228 m), melyben ételt, italt és szállást is kaphatunk.

Több túraútvonal is vezet a különböző csúcsokhoz. Az egész gerinc bejárásához a piros jelzésen kell végig haladnunk Kalnica és Brzegi Górne között. A távolság nagyjából 5-6 óra alatt teljesíthető, beleszámítva legalább 30 percnyi megállást pihenés, étkezés és egyéb dolgok elvégzése végett.

A második hegygerincünk a Połonina Caryńska, mely néhány méterrel magasabb, de rövidebb, mint a Połonina Wetlińska. Legmagasabb csúcsa a Kruhly Wierch (1297 m). Itt is a piros jelzés szeli végig a gerincet, mely Brzegi Górne és Ustrzyki Górne között fut. Teljesítéséhez 3-4 óra elegendő.


A Połonina Caryńska tömbje. Fotó: Újhelyi János Ábel


A harmadik hegygerincünk a Besszádok legmagasabb hegycsúcsának, a Tarnicának (1346 m) a tömbje. itt is több túraútvonalat találunk, mely a csúcsra vezet. A legszebb kilátással az Ustrzyki Górne felől futó pirosjelzés kecsegtet. Ezen haladva 2-3 óra gyaloglással érhetjük el a csúcsot, melyről festői panoráma tárul elénk a Besszádok nagy részére és az ukrán Kárpátaljára.


A Tarnica csúcsa. Fotó: Újhelyi János Ábel


A Tarnicától délkeletre húzódik a hegység második legmagasabb csúcsának, a Halicznak (1333 m) a tömbje. Wołosate felől lehet e legrövidebb úton megközelíteni, de meghódítása egybe kapcsolható a Tarnice gerincének végijárásával is és akkor egy egész napos, közepesen megerőltető túra kerekedhet belőle. A fáradalmakért azonban bőven kárpótolhat az a tudat, hogy egy nap leforgása alatt sikerült eljutnunk a Besszádok két legmagasabb csúcsára. A Halicz tömbjének végén már a lengyel-ukrán határ látható, mely ma le van zárva.


A Halicz csúcsa. Fotó: Újhelyi János Ábel


Ezzel végére értünk a Besszádokat bemutató cikksorozatunknak. Van egy kis hiányérzet bennünk, mert igazából még a felét sem tudtuk leírni és bemutatni e lélegzetelállító vidék látványosságainak. De talán jól van ez így. Jól van ez így, mert lehet, hogy ily módon olvasóink még kíváncsibbak lesznek a Besszádok tájaira. El kell menniük és töviről hegyire fel kell fedezniük azokat. Mi pedig csak remélni tudjuk, hogy ezt meg is fogják tenni. Jó utat kívánunk!

 

Újhelyi János Ábel