Megemlékezés az 1956-os forradalomról
2024-10-29
Soha nem felejtjük el lengyel testvéreink segítségét – mondta Dobri Balázs, a magyar nagykövetség ügyvivője tegnap Varsóban, az 1956-os forradalom alkalmából rendezett ünnepségen.
Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye, mely szorosan összefonódott az akkori lengyelországi történésekkel. 1956 júniusának végén Poznań városában munkásfelkelés tört ki, amit ugyan vérbe fojtottak, de a megingott sztálinista hatalomnak köszönhetően Władysław Gomułka került a lengyel kommunista párt élére, aki Nagy Imre magyarországi reformjainak mintájára megkezdte a diktatúra enyhítését Lengyelországban.
A magyar ellenzék természetesen rokonszenvezett a lengyelországi tüntetőkkel, s a diákszervezkedés is felgyorsult. A diákok október 23-ára tűzték ki a tüntetés napját, a lengyelekkel való szolidaritás jegyében. A demonstráció helyszínéül a lengyel-magyar barátság jelképét, Bem József tábornok szobrát jelölték meg. A tüntetők ezután ledöntötték a Hősök terén álló hatalmas Sztálin-szobrot, és kivágták a nemzeti színű zászló közepéből a Rákosi-címert.
Már október 24-én szovjet tankok vonultak be Budapest utcáira, és kulcsfontosságú helyeket foglaltak el a Parlament előtt, a hidaknál és a város legfontosabb csomópontjainál. Eközben október 24-én Varsóban több százezer ember gyűlt össze, hogy kifejezze támogatását a magyar forradalom iránt. A lengyel újságok széles körben tudósítottak a magyarországi eseményekről, és október 28-án a lengyel munkáspárt (Polska Zjednoczona Partia Robotnicza) nyílt levélben üdvözölte a magyar forradalmat. Ezzel a lengyel társadalom „felhatalmazást kapott” arra, hogy csatlakozzon a Magyarországgal való szolidaritási mozgalomhoz. Az október 28-tól Budapestre érkező lengyel vér, gyógyszerek és humanitárius segélyek voltak a legnagyobb külföldi segélyszállítmányok a forradalom napjaiban.
Erről a segítségnyújtásról és egymás kölcsönös támogatásáról emlékezett meg Dobri Balázs, a magyar nagykövetség ügyvivője a forradalomra emlékező ünnepségen, miután elhangzott Magyarország, Lengyelország és az Európai Unió himnusza.
Dobri Balázs beszédében felidézte a nagy lengyel költő, Zbigniew Herbert A magyaroknak című, s a magyarokhoz intézett versének első sorait, mely mind a mai napig a lengyel-magyar testvériség legszebb szimbóluma:
„Kezünket kinyújtva
állunk a határon
s a levegőből roppant zsinórt
fonunk nektek testvérek”
„Stoimy na granicy
wyciągamy ręce
i wielki sznur z powietrza
wiążemy bracia dla was”
Az felvétel itt érhető el.