Back to top
Marcin Bąk küldte be 26.06.2019 időpontban
Az Európai Bizottságot a horvát államfőnek kellene vezetnie, mert ő megérti Európa ezen régióját
Polityka


Kit és mikor látunk majd az Európai Bizottság elnöki szerepében? Mely pozíciók a legfontosabbak Lengyelország számára, és melyek elnyerésére van esély? Ryszard Czarnecki uniós képviselő válaszol.

Ryszard Czarnecki az EB elnökének választásáról adott interjút. Szerinte hiába volt optimista Donald Tusk, nem lesz könnyű megtalálni a többségi támogatott jelöltet. A legutóbbi választás után, amelyen Nagy-Britannia és Magyarország Claude Juncker jelölése ellen szavazott, olyan szabályt fogadott el, amelynek értelmében az Európai Bizottság elnökét egyhangúlag kell megválasztani.

Értékelése szerint a horvát elnök asszony a mi régiónkból származik, éppen ezért megértéssel bír Európa ezen része, Közép-Kelet, illetve Délkelet-Európa irányában, továbbá kiváló személyes viszonyt ápol a mi államfőnkkel, a Lengyel Köztársaság Elnökével, Andrej Dudával is.

A kiemelt jelöltek közt említik a szocialista Frans Timmermanst, Manfred Webert az Európai Néppártból, és a dán Margarethe Vestagert a liberális frakcióból. Czarnecki szerint a két előbbinek nincs esélye arra, hogy megszerezze a többséget, ami jó hír Lengyelország számára, hiszen mindkettő támadta azt. A képviselő úgy véli, a lengyelek számára a legjobb az volna, ha Kolinda Grabar-Kitarović, Horvátország jelenlegi elnöke kerülne az Európai Bizottság élére. Meggyőződése ugyanakkor, hogy a Bizottság elnöki székébe, akárcsak 10 évvel ezelőtt legkorábban ősszel kerülhet bárki.

Az európai csúcspozíciók megválasztását három tényező együttállása befolyásolja: először is a földrajzi paritás, a nemzeti érdek, és a politikai paritás.

Szintén zajlik a küzdelem az Európai Központi Bank elnöki székéért, valamint az Európai Bizottság hét alelnöki posztjaiért is. A WNET reggeli műsorának vendége szerint Lengyelország különösen a klímapolitika, az energetika és a külpolitika terén érdekelt. Hozzátette, hogy amennyiben pl. Manfred Weber lenne az EB elnöke, a tagállamok közti egyensúly elvének megfelelően nem volna esély arra, hogy az EKB vezetője is német legyen. Éppen ezért nem sok esélyt lát arra, hogy Lengyelország legfelsőbb vezetői pozíciót szerezzen, hiszen Jerzy Buzek és Donald Tusk fontos posztokat töltöttek be az elmúlt időszakokban. Ugyanakkor az Európai Parlament elnökségébe nagy valószínűséggel három lengyel is bekerül – Zdzisław Krasnodębski és Karol Karski a PiS-ből, valamint Ewa Kopacz a PO részéről.

Ami a Kiotói Jegyzőkönyvet illeti, Lengyelországnak 6%-kal kellett volna csökkentenie a széndioxid-kibocsátást, ám sikerült közel 30%-kal teljesítenie.

Czarnecki szót ejtett az általa „rendkívül kedvezőtlennek” minősített, és hét ország (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Litvánia, Észtország, Románia és Horvátország) által elutasított uniós klímajavaslatokról. Véleménye szerint ezen országoknak emlékeztetnie kell az uniót arra, hogy térítse meg a klímapolitika bevezetésének költségeit. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a tizenötökkel ellentétben Lengyelország jócskán túlteljesítette a jegyzőkönyv vállalásait, amelyek egyébként nem vonatkoznak olyan országokra, mint Oroszország vagy Kína.

 

Radio WNET