Back to top
Magyarország Főkonzuljának, Körmendy Adriennek a tiszteletére mondott laudáció Stary Sączban


Scythiában a nemzetségek nagyon  megszaporodtak.

„A száznyolcz nemzetségből osztán kiválogatták a hadra erős férfiakat, mindegyikből tizezer fegyverest szedvén, s a többit Scythiában hagyván, hogy országukat az ellenségtől őrizzék. S emelt zászlókkal megindúlván a besenyők és fehér kúnok földén átvonulának; azután Susdaliába, Ruthéniába és a fekete kúnok földére nyomulván, végre minden kár nélkűl, az említett népek ellenére, a Tisza vizéig jutának. Melly tartományt körültekintvén az egész községnek tetszett, hogy ne menjenek tovább barmaikkal és cselédeikkel; mert feleségeikkel, sátrakkal és szekerekkel szállottak vala ki országukból.”

A földet, melyre érkeztek, Pannonianak nevezték azokban az időkben.( Jordanes valamint Kézai Simon Mester Magyar Krónikája alapján. Attila, a hunok vezére)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Miniszterelnük Asszony,

Mélyen Tisztelt Főkonzul Asszony, Tisztelt Professzor Asszony, Drága Adrienne

Az a vitathatatlan kiváltság ért engem, hogy én mondhatok beszédet a két egyetemet – a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Varsói Egyetemet végzett személy laudációja alkalmából. Annak a személynek tiszteletére, aki a Magyarország függetlenségének visszaszerzése pillanatától fogva diplomataként, szakértőként és Lengyelország barátjaként szolgál hazájának.

Körmendy Adrienne asszony történészként főként a középkori közép-európai települések történetével foglalkozott, majd számos lengyel egyetemen, mint például a Varsói Egyetemen vagy a pułtuski Aleksander Gieysztor Bölcsészettudományi Akadémián, tartott Magyarország és Közép-Európa történetéről és a geopolitikáról szóló előadásokat. 2014 március 14-től, amikor krakkói főkonzul lett, a háza a közéletben aktívan részt vevő magyarok és lengyelek találkozási pontjává és vitahelyszínévé vált, melynek ajtajait sosem zárja be, még a jóval éjfél után - egy egész busznyi, nemcsak szellemi táplálékra éhes - utas társaságában  érkezők számára sem; amit a beszédet tartó személy maga is megtapasztalt félszáz hallgatóval egyetemben.

Olyan országból származó személyként, melyben a 2 legnagyobb függetlenedési kísérlet – a XIX. század közepi népek tavasza, valamint a XX. századi 1956-os forradalom egyaránt Moszkva utasítására lett letörve; másrészt olyasvalakiként, aki Németországot jól ismeri, mivel a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas – rendelkezik mindazzal és képviseli önmagával MINDAZT, amit közép-európaiság fogalma magába foglal.

Tisztelt Főkonzul Asszony, Tisztelt Professzor Asszony, Drága Adrienne

Főként a kommunizmus idején, habár nem kizárólag akkor, mivel tulajdonképpen a XX. század nagyobb részében sok magyar vetette a szemére sajátos módon a részben mondabeli, részben valódi hadvezéreinek és vezetőinek, mint például a már korábban emlegetett Attilának vagy az első magyar királyi dinasztia alapítójának – Árpádnak, hogy megbocsáthatatlan vétek volt az, hogy nem vezették a népüket kissé tovább, s hogy a félreesőbb svájci völgyek helyett Pannon-síkságon telepedtek le.

 

Mi, lengyelek, ahogy minket neveztek, ti magyarok, azaz pontosabban az ő leszármazottaik, azonban nagyon-nagyon hálásak vagyunk ezért a döntésért. Ennek köszönhetően lehetőségünk van arra már ezer éve, hogy a magyarokban közeli barátokra és szomszédokra leljünk. A leginkább azonban azért vagyunk hálások, és remélem, hogy ezt mindannyian, akik ebben a teremben tartózkodnak az Úr évének 2019. esztendejének május 18-án azonnal hangosan alátámasztják, hogy a többes szám  használata nem volt itt túlzás, tehát minden jelenlévő, megerősíti, hogy a magyarok legjobb döntése az volt, hogy a hatalmas lelkesedéssel Przemyśltől Sziléziáig teljesített diplomáciai misszióval Lengyelországba küldték a legeslegjobb magyart, Körmendy Adrienne asszonyt. Isten fizesse meg!

 

 

 

Az Intézet által ajánlott események