Az Európai Bizottság legfrissebb tavaszi gazdasági előrejelzése szerint idén az egész Európai Unióban 6,7 százalékos, az euróövezetben pedig 5,8 százalékos lesz az infláció. 2023-ban továbbra is Magyarországon nőnek a leggyorsabban az árak az uniós országok közül (az infláció itt 16,4 százalék lesz egész évben), jövőre azonban 4 százalékra mérséklődik az áremelkedés üteme a Duna mentén. Az EU előrejelzései szerint Lengyelországban az infláció idén 11,7%-ra, jövőre pedig 6%-ra csökken. Az előrejelzések szerint az olyan országok, mint Lengyelország, Csehország és Magyarország továbbra is alacsony munkanélküliséggel büszkélkedhetnek.
Az Európai Bizottság székhelye Brüsszelben. Fot. AA/ABACA/PAP
Az uniós előrejelzések szerint idén is Magyarország marad a legmagasabb inflációs rátával rendelkező ország az Európai Unió országai közül. Áprilisban a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 24 százalékos volt a fogyasztói infláció.
Az Európai Bizottság szakértői szerint a legalacsonyabb infláció idén év végén a visegrádi csoport országai közül Csehországban lesz (11,9%). Az árnövekedés üteme ebben az országban 2024-ben várhatóan 3,4 százalékra csökken. Az EB tavaszi előrejelzése szerint Szlovákia esetében az idei év végi infláció 10,9 százalékos, jövőre pedig 5,7 százalékos lesz. Az infláció tehát Közép-Kelet-Európában egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió más részein, és az előrejelzések szerint ez a tendencia a következő hónapokban is folytatódni fog.
Jövőre indulnak el a mélypontról a gazdaságok
Ami a gazdasági növekedés előrejelzett ütemét illeti, a brüsszeli elemzők azt jósolják, hogy az idén az egész Európai Unióban 1 százalékot tesz ki, jövőre pedig 1,7 százalékra gyorsul az uniós gazdaság. A német gazdaság várhatóan mindössze 0,2 százalékkal nő. idén, 2024-ben pedig 1,4 százalékkal. Magyarország esetében a becsült GDP növekedés 0,5 százalék lesz. tárgyévben, utána 2,8 százalékra emelkedik. Lengyelországban az idei GDP valamivel magasabb (0,7%), jövőre pedig valamivel alacsonyabb lesz, mint a Dunán (2,7%). A régió legalacsonyabb gazdasági növekedését idén Csehországban várják az uniós szakértők (a teljes tárgyévben mindössze 0,2 százalék), de már 2024-ben is 2,6 százalékos növekedést várnak a cseh gazdaságban. Szlovákiában idén 1,7 százalékos, jövőre 2,1 százalékos GDP-növekedés várható.
Még mindig alacsony a munkanélküliség
Az uniós előrejelzők szerint azonban a gazdasági aktivitás visszaesése nem okozhatja a munkanélküliség rohamos növekedését a térségben. A munkanélküliségi ráta (az Eurostat módszertana szerint számolva) az egész Európai Unióban 2023-ra 6,2 százalékra emelkedik. Eközben Csehországban idén 2,8 százalék lesz, egy évvel később pedig 2,6 százalékra csökken. Lengyelországban a becsült munkanélküliség csak valamivel magasabb. 2023-ban ez 3,3 százalék, 2024-ben pedig 3,2 százalék.
Magyarországon a tavaszi előrejelzés szerint 4,2 százalékos a munkanélküliségi ráta. 2023-ban és 4 százalék. A Visegrádi Csoport országai közül továbbra is Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliség, és az uniós szakértők szerint ez a tendencia nem fog változni. A munkanélküliség ebben az országban várhatóan idén eléri az 5,8%-ot, jövőre pedig 5,4%-ra csökken. Elemzők szerint a magas infláció ellenére alacsony munkanélküliséghez a reálbérek növekedése is társul.
A fordulat ideje?
Kelet-Közép-Európa országai tekintetében nemcsak az előrejelzések, hanem a statisztikai hivatalok és a jegybankok által gyűjtött adatok is bizakodóak.
A Lengyel Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy 2023 áprilisában a maginfláció (energia- és élelmiszerárak nélkül) 12,2 százalékot tett ki Lengyelországban évente. 2021 júniusa óta (azaz 22 hónapja) ez az első alkalom, hogy ez az érték alacsonyabb volt, mint az előző hónapban (a maginfláció márciusban 12,3 százalék volt). Az elemzők ezért azon a véleményen vannak, hogy az infláció valószínűleg túljutott a csúcson, és tovább fog csökkenni.
A szakértők ugyanakkor számos országban a GDP növekedésének fellendülését várják. Így van ez például Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatai szerint a bruttó hazai termék az első negyedévben 0,9 százalékkal csökkent. az előző év azonos időszakához képest. A magyar GDP már a harmadik negyedévben esett, így a magyar gazdaság technikai recesszióban maradt. A "Világgazdaság" gazdasági napilap által idézett szakértők szerint azonban gyorsan közeleg a fordulat és a gazdasági fellendülés, a kormány szerint az átmeneti lassulás ellenére idén vissza lehet térni a gyorsabb GDP-növekedéshez, és 2023-ban 1,5 százalékos eredményt lehet elérni.
(JAP)