A varsói kormány költségvetésének a lengyel GDP 2,36 százalékát fordítja ukrán menekültekre, valamint Ukrajna pénzügyi és fejlesztési támogatására - a legfrissebb "Politico". A legnagyobb adományozók közé tartozik még Csehország (a menekülteknek nyújtott segélyek és az Ukrajna újjáépítésének deklarált támogatása összesen a cseh GDP 1,30%-át teszi ki) és Szlovákia (a GDP 1,16%-a).

Magyarország ezen a rangsorban Bulgária, Málta, Románia, Bulgária, Ciprus és Németország mögött következik: a magyar kormány a GDP 0,55 százalékát fordítja az ukránok támogatására.

Ukrán menekültek a PTAK Humanitárius Segélyközpontban a Varsó melletti Nadarzynban. Fotó: Marcin Obara/PAP

Amint azt a Politico magazin legfrissebb száma megjegyzi, a menekültekkel kapcsolatos kötelezettségeket és becsült költségeket a donorország GDP-jének százalékában figyelembe véve egyértelműen Lengyelország áll az élen, a GDP 2,36 százalékát költi el e célra. Az Ukrajna számára legbőkezűbb országok közé tartozott még Észtország (a GDP 1,87%-a), Lettország (a GDP 1,53%-a), Csehország (a GDP 1,30%-a), Litvánia (a GDP 1,27%-a) és Szlovákia (1,16%). Bulgária valamivel kevesebbet, mint a nemzeti GDP 0,98 százalékát fordítja az ukránok megsegítésére. Utána Málta (0,67%), Románia (0,66%), Ciprus (0,60%), Németország (0,56%), valamint Magyarország és Dánia (0,55%) következik) Az Európán kívüli országok közül az Egyesült Államok költ GDP-jének 0,37 százaléka Ukrajna megsegítésére. GDP, Kanada 0,26 százalék GDP, Svájc 0,13 százalék GDP, Törökország 0,04 százalék GDP, Ausztrália (a GDP 0,03 százaléka) és Japán (a GDP 0,02 százaléka).

Mintavétel: EU-tagok, G7-országok, valamint Norvégia, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Tajvan és Törökország. Az uniós kötelezettségvállalások közé tartozik az MFA, az EPF és az EBB forrásai. GDP 2021-re (Világbank). A menekültek költségeit az OECD International Migration Outlook 2022-ből vette a kutatás. Az összetétel nem tartalmazza a magánadományokat és a nemzetközi szervezetek által nyújtott segélyeket.

Forrás: Politico