Influenza támadásban
A lengyelek mindennapi problémáit elemezve azonban a média rámutat, hogy az év eleje nemcsak a fegyverkezési politika vagy a diplomácia, hanem a munkaadók és az egészségügyi rendszer számára is nagy kihívások időszaka az influenza és az RSV vírus tömeges fertőzései miatt. "Az orvosok nem kételkednek abban, hogy az influenza és az influenzaszerű fertőzések hulláma söpör végig Lengyelországon. Legtöbbjük egyetért abban, hogy ilyen magas fertőzésszámot évek óta nem regisztráltak" – írja a Sieci című hetilap. Január 9-én Wojciech Andrusiewicz, az Egészségügyi Minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy a legfrissebb adatok heti 300 000 influenzafertőzés körül mozognak. – Azt látjuk, hogy az RSV-fertőzések csúcspontja valószínűleg már mögöttünk van, (...) általában egy-két héttel a fertőzések után szokott kórházi kezelés következni, jelenleg pedig már az influenza került előtérbe" – számolt be az MZ szóvivője. – Egyelőre nem hirdettek járványhelyzetet, de valóban háromszor annyi a fertőzés, mint a tavalyi év azonos időszakában, és sokkal gyorsabban is jelent meg, mint a korábbi években. Az előrejelzések szerint a betegek száma hétszeresére nő az influenzaszezon csúcspontján, amely február végére és március elejére esik.– magyarázza Agnieszka Szuster–Ciesielska virológus professzor a Gość Niedzielny oldalain. A megbetegedési hullámmal kapcsolatban Adam Niedzielski egészségügyi miniszter január elején aláírt egy rendeletet, amely lehetővé teszi a háziorvosok számára, hogy úgynevezett kombinált teszteket rendeljenek el. Ez egy olyan vizsgálat, amely azonosítja, hogy az orvos milyen betegséggel áll szemben – legyen az RSV, influenza vagy COVID-19. A megbetegedések hulláma azt is jelenti, hogy hasonlóan mint többek között Németországban is – számos iparágban létszámproblémák lépnek fel, és az egészségügyi ellátórendszerben hosszabbak lesznek a sorok. Erre válaszul a Legfelsőbb Orvosi Tanács elnöke, Łukasz Jankowski felvetett egy ötletet, aki a médiában azt javasolta, hogy vezessék be annak lehetőségét, hogy a munkavállaló igény szerint többnapos betegszabadságot vehessen ki, anélkül, hogy orvoshoz kellene mennie vagy telefonos tanácsadást kérne. Amint Jankowski kifejti, egy ilyen rendszer azon alapulna, hogy az állam bízik az állampolgárban. Az elképzelést támogatja többek között a Lengyelország 2050 csoportosulás, amely idén először fog parlamenti mandátumért küzdeni.
Lengyel – lengyel fegyverkezési viták
A második téma, amely foglalkoztatja a médiát a Visztula mentén, az Ukrajna és Lengyelország további fegyverkezéséről szóló új hírek. "Berlin néhány héten belül a Patriot rendszer három ütegét küldi Lengyelországba. A legvalószínűbb, hogy 12 indítórakéta lesz. Ezzel egyidejűleg folyik a verseny Ukrajna további felfegyverzéséért, mielőtt Oroszország kiképzett, mozgósított katonákat küld a frontra. A franciák, majd az amerikaiak és a németek már bejelentették a páncélozott felderítő járművek és gyalogsági harcjárművek átadását." – írja a Dziennik Gazeta Prawna. Fokozott ellátást ígért Ukrajnának Görögország is, a Fehér Ház pedig néhány napja megerősítette, hogy a NATO keleti szárnyán fekvő országok védelmének megerősítése érdekében – 682 millió dollár értékben – katonai támogatási csomagot nyújtanak. A legtöbb érzelmet azonban az hír váltja ki Lengyelországban, hogy Németország Patriot hordozórakétákat ad át Ukrajnának. Németország már tavaly novemberben, a Przewodówban (az ukrán határ közelében) történt robbanás után úgy döntött, hogy – a Varsóval folytatott konzultációkat követően – több német Patriot rendszer elem Lengyelországba kerül. Akkoriban vita alakult ki arról, hogy a felszerelést nem kellene-e átadni Ukrajnának, de Berlin határozottan elutasította ezt, azzal érvelve, hogy "a Patriot rendszer a NATO integrált légvédelmének része, ami azt jelenti, hogy a NATO területén való telepítésre szánták". Németország érveit annak idején a lengyel ellenzék is megismételte, és élesen bírálta a varsói kormányt, amiért javaslatot tett a Patriotok Ukrajnának történő átadására. – Ez nem egy nemes gesztus, ezeket az elemeket nem lehet gyorsan átadni Ukrajnának. Több száz fős legénységet igényelnek, a képzés pedig hat hónaptól egy évig is eltarthat. Ellenkező esetben az elemeket a legénységgel, azaz a katonákkal együtt küldi. Ez azt jelentené, hogy a NATO katonái részt vennének egy háborúban. – magyarázta a Gazeta Wyborcza című lapnak a védelmi minisztérium korábbi vezetője, Tomasz Siemoniak. Január elején azonban kiderült, hogy ez lehetséges, és Olaf Scholz kancellár Joe Biden amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után beleegyezett a felszerelés átadásába. – Az ellenzéki politikusok nem számítottak arra, hogy ilyen fordulatra kerülhet sor. Valószínűleg ezért nem kommentálják ezt ilyen széles körben. De ez azt mutatja, hogy az ellenzéknek gondjai vannak az önálló gondolkodással. Minden bizonnyal valahogyan érvelni akarnak majd korábbi álláspontjuk mellett, de előbb létre kell hozni egy védelmi vonalat. – hangsúlyozza Dr. Krzysztof Kawęcki politológus a Gazeta Polska Codzienna oldalain.
És hogyan változtatja meg Ukrajna, Lengyelország és a balti államok biztonsági helyzetét a Patriot–rendszerek Kijevnek történő átadása? Roman Polko tábornok, a GROM volt parancsnoka biztosítja, hogy ez "áttörés az Ukrajnának átadott technológia tekintetében". – "A Patriotok ballisztikus rakétarendszerek, és a délkeleti határunkon való telepítésük nagy jelentőséggel bír a NATO keleti szárnyának biztonsága szempontjából" – hangsúlyozza a katonatiszt a GPC-nek adott interjúban.
