Az előzetes, borúlátó találgatások ellenére a résztvevők – legalábbis magyar és lengyel részről – sikerként könyvelték a mai Kassán tartott visegrádi kormányfői csúcstalálkozót, amelyre hosszú hónapok után került sor: egyetértettek a visegrádi négyek kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben.

Fotó: PAP / Leszek Szymański

A V4-es országok kormányfői több mint féléves szünet után ültek közös tárgyalóasztalhoz. A kassai találkozón az ukrajnai háború és azzal összefüggő kérdések, az energetikai válság, az illegális migráció, valamint az európai uniós források témája került terítékre. A V4-ek kormányfői fontosnak és a jövőt tekintve is szükségesnek nevezték a visegrádi országok együttműködését, valamint hangsúlyozták, hogy a bizonyos kérdésekben meglévő álláspontbeli különbségek dacára mindannyian alapvetően azonos módon ítélik meg az ukrajnai háborút. A négy kormányfő között nem volt nézetkülönbség abban sem, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára – állapították meg.

- Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a Visegrádi Négyeknek továbbra is van jövője - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés egy harmincéves sikertörténet, és azért jött létre, mert az volt a meggyőződésük az országoknak, hogy vannak közös érdekeik és számos közös álláspontjuk.

A kormányfő kifejtette: Magyarország speciális helyzetben van, mert ez az egyetlen ország Európában, amelynek egyszerre két migránsválsággal kell megküzdenie. Ebben az évben több mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra, és idén több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottak meg az ország déli határainál - magyarázta. Közölte: miután Ukrajnában elhúzódó háborúra kell számítani, az onnan érkező migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog, és fair igény a V4 részéről, hogy az EU is vállaljon ebből a teherből valamennyit.

Szóba került a NATO gyors bővítésének témája is. „A kormány úgy döntött, és tájékoztattuk Svédországot és Finnországot, hogy Magyarország támogatja e két ország NATO-tagságát” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. "A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig", és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást - fogalmazott. Nyilatkozott az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról is. Kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak, "előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését", ez helyes és szükséges. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja - tette hozzá. Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra pedig már felhatalmazták a külügyminisztert - közölte. Kijelentette: "de mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább". Azt mondta: ez rossz irány, "ezt mi sosem fogjuk támogatni", mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki rendkívül konstruktívnak nevezte a találkozót, azt mondta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban leginkább arról lehetett hallani, hogy miben különbözik a V4-es országok véleménye, a kassai találkozón megerősítést nyert, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra. "A visegrádi országok mindig győztesek voltak, amikor együtt tartottak" - fogalmazott Morawiecki.

A lengyel kormányfő kiemelte: partnereivel megegyezett a véleményük abban, hogy az ukrajnai háborúnak minél hamarabb véget kell érnie, az ország területi egységének megőrzése mellett. Rámutatott: a háború következményeként újabb menekülthullámokra kell számítani Ukrajnából, s ezzel összefüggésben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen előzetes lépéseket a menekülthullám kezelésére, és segítsen többet az érintett országoknak. Szólt a fokozódó, déli irányból érkező illegális migrációról is, amit komoly kihívásnak nevezett.

A lengyel kormányfő elmondta: a találkozón sok szó esett az EU-s forrásokról, amelyek elosztása - mint mondta - "néhányunk esetében igazságtalan, s igazságosnak kell lennie." Leszögezte: "úgy gondoljuk, hogy az EU vezetésének egyformán kellene tekintenie az összes tagországra."

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: meggyőződése, hogy a V4-es együttműködésnek van értelme és jövője, és folytatni fogják a minisztériumok szintjén is. Fontosnak mondta a kassai találkozót, ahol "nyílt párbeszédet sikerült folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különbözők az álláspontok" -, s ez utóbbiak tiszteletben tartása mellett - egyetértés volt Ukrajna tekintetében a legtöbb lényegi kérdésben, egyebek mellett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és katonailag és anyagilag is segíteni kell az orosz agresszió elleni harcában.

Elmondta, hogy terítéken szerepeltek energetikai kérdések is. "Azt akarjuk, hogy az energiaárak ne befolyásolják országainkat, erősíteni akarjuk az energetikai rendszerek ellenállóképességét, és meg akarunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől" - jelentette ki.

A lengyel Külügyminisztérium helyettes vezetője nagyra értékelte a találkozót: „Nagyon jó hír Kassáról. Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök beszélgetése után egyértelmű nyilatkozatot kaptunk: Magyarország az év elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-felvételét. A miniszterelnök hatékony diplomáciája a gyakorlatban” – fogalmazott Paweł Jabłoński.