A Wacław Felczak Intézetnek köszönhetően az idei évtől kezdve már a lengyel olvasók is kezükbe vehetik a magyar miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című művét, melynek varsói bemutatójára november 4-én került sor, ahol Piotr Gociek újságíró beszélgetett a szerzővel a könyvről és általánosságban a múltbeli, illetve a jelenkori magyar stratégiai gondolkodás mibenlétéről.

Fotó: JAP

Orbán Balázs első és talán legfontosabb megállapítása az volt, hogy „a magyar-lengyel barátság töretlen, az együttműködés geopolitikai szükségszerűség” és úgy hiszi, hogy ez így volt régen és így van most is. Dicsérte a lengyel kormány eredményeit, és hangot adott azon reményének, hogy a jövőben lengyel oldalról is megírja valaki a „lengyel stratégiai gondolkodás egyszeregyét”.

A könyv kapcsán a szerző egyértelművé tette, hogy a magyar stratégiai gondolkodásról abban felvázolt elképzelések az övéi és nem a magyar kormány hivatalos álláspontja. Felhívta arra a figyelmet a problémára is, hogy mivel politikusként nem írhat tudományos művet, a politikai pamfletnek pedig nem lett volna meg a kellő mélysége, így kénytelen volt úgy írni, hogy az így születendő alkotás a kettő között helyezkedjen el, amivel viszont a kritika nem igazán tudott és tud mit kezdeni.

Fotó: JAP

Hogy mi volt a könyv megírásának a célja? Az, hogy ha valaki kézbe veszi és elolvassa kapjon egy nézőpontot arról, hogy hogyan kell magyar stratégiáról gondolkodni. Alapjai a múltba nyúlnak vissza, ahol a magyarságnak évszázadokon keresztül kellett a nemzeti szuverenitásért küzdenie. Emiatt kialakult egy viszonylag egyszerű stratégiai gondolkodás, melynek lényege az elnyomó elleni harc volt. A 20. század végén azonban Magyarország függetlenné vált és fokozatosan megnőtt a mozgástere. Az addig bevált elméleti koncepciók tehát elavulttá lettek, szükségessé vált tehát egy új, összetettebb stratégiai gondolkodási mód kialakítása. Ehhez azonban meg kell tanulnia az új magyar generációknak másként gondolkodni.

Orbán Balázs ezután rámutatott arra a sajátságos helyzetre amivel a nemzeti konzervatív erőknek kell megbirkózniuk a mai világban. A liberálisok, legyenek azok svédek, lengyelek vagy magyarok sokkal könnyebben megtalálják a közös nevezőt egymással, hiszen értékrendszerük azonos, ugyanazon elképzelt ideális állapot elérését tekintik legfőbb céljuknak. Ezzel szemben a nemzeti erők gondolkodása természetszerűen egyes pontokon ellentétes, hiszen országaik érdekei adott esetben keresztezhetik egymást. Így a köztük lévő stratégiai együttműködés megteremtése és fenntartása nagyobb kihívás.

A magyar és a lengyel konzervatív nemzeti erők gondolkodása is sok tekintetben eltér egymástól. Míg Magyarország a Kárpátok nyújtotta védett helyzetben alakítja ki taktikai gondolkodását, a Balkánra nyíló déli kapukkal és részben a germán kulturális világba ágyazódva, Lengyelország nyugaton és keleten is nehezen védhető határokkal, két nagyhatalom, Németország és Oroszország között állva kénytelen külpolitikájának irányait megszabni. Azonban a két ország stratégiája a főbb irányokban megegyezik: gazdasági és kulturális anatómiát kíván mindkét állam.

Fotó: JAP

Az Európai Unión belül is azonos stratégia mentén haladt és halad Magyarország, illetve Lengyelország. A BREXIT előtt az Egyesült Királysággal együtt próbáltak egyensúlyi állapotot kialakítani a föderációt erőltető német-francia tengellyel szemben, majd a BREXIT után egyedül próbálkoztak Párizs és Berlin túlsúlyával felvenni a versenyt. Most pedig Olaszországgal kiegészülve talán újra egyenlő felekként vonulhatnak fel a föderalistákkal szemben.

A könyvbemutató utolsó harmadában került elő Ukrajna kérdése. Orbán Balázs első körben Magyarországnak a nyugati szankciókhoz való hozzáállását értékelte. Elmondta, hogy a magyar álláspont 2014 óta változatlan: az orosz fenyegetésre adott nyugati gazdasági szankciókat tudomásul vesszük és támogatjuk, de rámutatunk arra, hogy azok egy része véleményünk szerint nem működőképes. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem nyújt Ukrajnának kellő mértékű támogatást, azzal riposztolt, hogy GDP arányosan Magyarország Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal egyenértékű gazdasági és pénzügyi segítséget juttatott az ukránok. Fegyvert viszont azért nem szállít a magyar kormány, mert azzal a háború elnyújtásához járulna hozzá, márpedig ebben a háborúban a kárpátaljai magyarok közül is sokan halnak meg. A magyarországi orosz befolyásról pedig azt nyilatkozta, hogy a közép-európai térségben Magyarországon az egyik legkisebb az orosz működő tőke állománya és hogy a magyar-orosz kapcsolatok csak az energiahordozók terén jelentős mértékűek, ezt a fajta kitettségünket azonban jelenleg rövid távon nem tudjuk feloldani.

  Végezetül a beszélgetés azzal zárult, hogy Orbán Balázs újra rámutatott a magyar stratégiai gondolkodás szuverenitásérzékenységére, kihangsúlyozva annak gazdasági és médiabeli vonatkozásit. Ezután jött néhány kérdés a közönség soraiból is, melyek a magyar elképzelések múltbeli megalapozottságára és a lengyelek és magyarok közötti párbeszéd elmélyítésének fontosságára vonatkoztak. Az esemény legvégén a könyv lengyel nyelvű változatát dedikálhatták a szerzővel vendégeink.

ÚJÁ