Piotr Müller kormányszóvivő hétfői sajtótájékoztatóján valótlannak nevezte azokat a nagy visszhangot kiváltott lapértesüléseket, amelyek Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak adott interjúja nyomán arról számoltak be, hogy a Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó forrásokat.

A lengyel napilap hétfőn azt írta, Lengyelország nemcsak a helyreállítási alapból, de a kohéziós alapból sem jut pénzhez egyelőre. A 35,4 milliárdos helyreállítási alaphoz eddig Magyarországhoz hasonlóan jogállamisági kifogások miatt nem juthatott hozzá, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt.

 Júniusban azonban megkapták a zöld lámpát, csakhogy ez egyelőre nem jelenti azt, hogy hozzá is férnek a pénzekhez. Ugyanis a Bizottság a támogatás folyósítását bizonyos feltételekhez kötötte, ezeket pedig a lengyeleknek még nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A vita továbbra is a bíróságok függetlenségével kapcsolatos, mivel a Bizottság szerint bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba, így a jövőben is szerepük lehet a fegyelmi ügyek elbírálásában.

A Rzeczpospolita szerint pedig nemcsak a helyreállítási alaphoz nem férhetnek hozzá a lengyelek, hanem az ennél jóval nagyobb 76,5 milliárd eurós kohéziós (felzárkóztatási) alapot is befagyasztják a feltételek teljesüléséig. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és ennek éppen Lengyelország a legnagyobb nyertese.

Lengyelország a kohéziós alap hat nemzeti fejezete közül négyről, köztük a legnagyobbról, az infrastruktúra és környezetvédelmiről már befejezte a tárgyalásokat a Bizottsággal. Ezeknek akár a végrehajtása is megkezdhető, támogatások ugyanakkor nem érkeznek rájuk, ha a forrásokat befagyasztják. Az első összegeket csak 2024 tavaszán folyósítanák, ezért elvben van idő megoldani a bírósági függetlenségének problémáját és megegyezni a Bizottsággal.

"Lengyelország vállalta ezek teljesítését, aminek köszönhetően az EU Tanácsa júniusban jóváhagyta a Nemzeti Újjáépítési Tervünket, amely 24 milliárd eurós támogatásból és 12 milliárd euró hitelből áll a világjárvány utáni gazdaságélénkítésre. Nem kapja meg, mert nem felelt meg minden feltételnek” – állt a szövegben.

A kormányzópárt szerint azonban Brüsszel valójában politikai okokból tartja vissza a Lengyelországnak járó támogatásokat, Jarosław Kaczyński pártelnök emiatt kilátásba helyezte, hogy Lengyelország bepereli a Bizottságot az Európai Bíróságon.

Piotr Müller szóvivő szerint - az egyik újságban hamis információk jelentek meg a lengyelországi uniós források állítólagos blokkolásával kapcsolatban. A cikk az Európai Bizottságban dolgozó tisztviselő nyilatkozata alapján készült. A pénzzárolásról szóló állítás valótlan – mondta a sajtószóvivő  a varsói miniszterelnöki kancellária székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

Arra is emlékeztetett, hogy múlt pénteken a Miniszterek Tanácsa elfogadta a szén lengyelországi településeken és megyékben történő újraelosztásáról szóló törvénytervezetet. A törvényt most a Lengyel Köztársaság Szejmének következő ülésén dolgozzák fel. Hétfőn a projektet Mateusz Morawiecki miniszterelnök és a vajdák találkozóján vitatták meg. – Az energiapiacot megzavarják Putyin katonai akciói. Ezért olyan megoldásokat vezetünk be, amelyek célja az energiafogyasztók védelme a magas árakkal szemben. Az egyéni fogyasztók számára maximális tarifa garantált – mondta Müller. - A magas energiaárak elleni védekezés többek között a kórházakra, iskolákra és óvodákra terjed ki. A magasabb energiaárak hátterében elsősorban az orosz hadműveletek, a gázzsarolás és a jelenlegi helyzethez nem igazodó uniós szabályozás áll – mondta a PiS politikusa.