Back to top
redakcja2 küldte be 03.10.2022 időpontban
A szabadságot újra és újra el kell nyerni
Polityka

Idén Varsóban, látványos külsőségek közt került megrendezésre a The Three Seas Generation Freedom Conference 2022, melynek elsődleges célja az, hogy a Három Tenger Kezdeményezés országaiban élő fiatalok a térséggel foglalkozó újságírókkal, tudósokkal, diplomatákkal és politikusokkal, illetve egymással találkozhassanak.


A rendezvény fő témája a kelet-közép-európai népek szabadsága volt, erősen kapcsolódva a jelenlegi ukrajnai háború történéseihez. A konferencia jelmondatának egy II. János Pál pápa idézetet választottak: „A szabadságot nem adják meg egyszer s mindenkorra, újra és újra el kell nyerni az igazság segítségével."

A köszöntő beszédeket Paweł Nierada, a lengyel állami fejlesztési bank első alelnöke, Włodzimierz Dola, a State of Poland Alapítvány elnöke és Paweł Jabłoński, lengyel külügyminiszter-helyettes tartotta. Ezután szakmai előadások következtek.

Az első előadást Paweł Nierada tartotta Lehetséges-e igazi szabadság gazdasági szabadság nélkül? címmel. Az előadó a címben feltett kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt. Érvelésében rámutatott arra, hogy a szabadság, illetve a demokrácia szintje egy adott államban erős összefüggést mutat az egy főre jutó GDP-vel, tehát közvetetten a gazdaság sikerességével. Levezette azt is, hogy a gazdasági szabadság hogyan idéz elő társadalmi változásokat, melyek aztán politikai változásokhoz vezetnek és ezen az úton tovább haladva végül eljutunk az egyetemes szabadsághoz és a politikai pluralizmushoz. Rámutatott arra, hogy Oroszország egyik oka Ukrajna megtámadására az volt, hogy Ukrajnában a demokrácia kiteljesedésével párhuzamosan beindultak bizonyos pozitív gazdasági folyamatok, az orosz vezetés pedig nem hagyhatta, hogy egy szomszédos ország sikertörténetté váljon, mert annak a putyini rezsimre nézve negatív társadalmi következményei lettek volna.

Ezután következett Jurij Felstinszkij orosz származású amerikai történész előadása Oroszországról. Az előadó mottója az volt, hogy Oroszország sosem változik, egyfajta örök orosz birodalom, mely állandó fenyegetést jelent Európára. Elemzésében rámutatott arra, hogy a kommunista Szovjetunió bukása után megalakuló Orosz Föderáció vezetőinek túlnyomó többsége a korábbi berendezkedés kulcsintézményeinek, így például a KGB-nek a vezető káderei közül került ki, ami már önmagában is teljesen ellehetetlenítette egy új demokratikus Oroszország megteremtésének még csak a reményét is. Példaként Vlagyimir Putyin életútját hozta fel, aki KGB ezredesből lett a rendszerváltás után nem sokkal az FSZB vezetője, majd 1999-ben választások nélkül az ország elnöke.

Az új orosz berendezkedést azonban nem csak a régi vezetők jelenléte tette alkalmatlanná a demokrácia meggyökereztetésére, hanem az egykori KGB helyébe lépő FSZB is, melynek szerepe egy idő után még elődjénél is fajsúlyosabbá vált. Ugyanis, amíg a KGB-t valamelyest tudta kontrolálni a párt, addig az FSZB-nek nem kell tartania semmiféle politikai ellenőrzéstől – az elnököt leszámítva. Felstinszkij szerint ily módon az emberiség történetében először fordult az elő, hogy az egész állam az állambiztonság ellenőrzése alá került.

Az előadó a továbbiakban az orosz terjeszkedést követte végig Grúzia 2008-as lerohanásától kezdve egészen a jelenlegi ukrajnai háborúig. Felvetette, hogy az oroszok következő célpontja Moldova és a balti államok lehetnek. Az orosz mozgósítást a konfliktus további eszkalálódásaként értékelte. A sikeres ukrán ellenállás és az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség alapján azonban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Oroszország végül veszíteni fog.

A harmadik felszólaló, Stanisław Żaryn államtitkár az orosz titkosszolgálatok dezinformációs akcióiról beszélt, mellyel az európai embereket próbálják, sokszor igencsak sikeresen megtéveszteni bizonyos eseményekkel kapcsolatban. Żaryn rámutatott arra, hogy az oroszok mindent bevetnek a tökéletes megtévesztés elérése végett – így a dezinformációs akciókban szerepet kapnak a minisztériumok, a pártok, az orosz média, de még a Duma is. Az FSZB, a GRU és az SVR maximálisan kihasználja az Európa demokratikus államaiban deklarált és érvényesülő szólásszabadság adta lehetőségeket, valamint az átlag polgárok tudatlanságát. Az előadó végül külön foglalkozott azzal, hogy az elmúlt években milyen támadások érték Oroszország részéről Lengyelországot ezen a téren.

Tim Marshall újságíró a Szabadság távlatai címmel tartotta meg előadását. Ukrajna NATO csatlakozásának kérdésével kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy az országoknak szabad választásuk van a tekintetben, hogy milyen szövetséghez kívánnak csatlakozni. Beszélt az USA meggyengüléséről, Oroszország félelmeiről és ezek konzekvenciáiról is. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán háború legjobb kimenetele az lenne, ha az oroszok vereséget szenvednének, megbukna a putyini rezsim és végre valódi demokrácia jönne létre Oroszországban. Beszélt azonban a legrosszabb jövőbeli eshetőségről is: orosz győzelem mégpedig atomfegyverek bevetésével.

A délelőtti panelt Julian Röpcke újságíró zárta, aki Németországnak az ukrán konfliktushoz való viszonyát elemezte. Röpcke rámutatott arra, hogy Németország 2022. február 24. előtt igen jó kapcsolatot ápolt Oroszországgal, azonban ez a jóviszony az Ukrajna elleni orosz agresszióval igen gyorsan tovaszállt, amit kiválóan szimbolizál az, hogy a német vezetés az első között ítélete el a támadást és nyújtott segítséget a megtámadottnak. Kitért arra, hogy Németország habár korábban nem adott el nehézfegyvereket háborúban lévő országoknak, ezúttal kivételt tett. Történelmi okokból kifolyólag azonban a németek úgy gondolják, hogy több tank több agressziót jelent, így elsősorban nem a fegyverszállítások fokozásában, hanem a békés megoldásokban érdekeltek. Nehezíti Németország jelenlegi helyzetét az is, hogy a német és orosz gazdasági kapcsolatok rendkívül mélyek és sokrétűek, így azok teljes megszakítása nem igazán lehetséges. Nagyon fájlalja továbbá a német vezetés azt, hogy Putyin már csak harcolni akar – kommunikálni nem.

A második panel előadói Edward Lucas biztonságpolitikai szakértő, Nikolai Ivanov történelem professzor, Velina Tchakarova biztonságpolitikai szakértő, Marko Mihkelson, Anton Gerashchenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadók voltak és elsősorban az ukrán háború politikai és társadalmi vetületeivel foglalkoztak. A konferencia zárásaként két kerekasztalbeszélgetésre került sor A média szerepe a nemzeti szabadságharcokban és Az energiabiztonság helyzete Lengyelországban címmel.

ÚJÁ