Back to top
redakcja2 küldte be 28.09.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

"Az orosz béke több áldozatot követel", "Szavazás a háborúra" – olvasható a hétfői újságok címlapjain. Az oroszországi mozgósítás és a megszállt területeken zajló ál-referendumok komoly érzelmeket keltenek a Visztula mellett, és miről tudósít még a média?   

 

 

Feszült a helyzet Ukrajnában. Az oroszok menekülnek az országból 

Az ukrajnai háború ismét a címlapokra került a konfliktus eszkalálódása miatt, amelyet többek között az váltott ki, hogy a megszálló hatóságok ál-referendumokat szerveztek négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról. "A Kreml által a megszállt területeken bejelentett >>referendumok<< nukleáris konfliktushoz vezethetnek" – riogat címlapján a Rzeczpospolita. "Oroszország már pénteken annektálhatja az ukrán területeket. Ugyanakkor Moszkva egyre inkább a nukleáris ijesztgetéshez nyúl, azzal érvelve, hogy az annexió pillanatától kezdve úgy fogja kezelni az elcsatolt területek visszaszerzésére irányuló ukrán kísérleteket, mintha azok a saját területe elleni támadás lennének." – olvashatjuk a Dziennik Gazeta Prawna oldalain. Aggodalomra ad okot a Putyin elnök által bejelentett részleges mozgósítás is, amelynek következtében tömegesen menekülnek  a fiatal férfiak Oroszországból. "A Vlagyimir Putyin által szeptember 21-én aláírt >>részleges mozgósításról<< szóló törvény gyorsan átváltott minden (fegyverviselésre képes és képtelen) férfi üldözésébe azokban a régiókban, ahol a hatóságok a legkisebb ellenállásra számítottak. A Távol-Kelet és Szibéria, valamint a nemzeti kisebbségek által lakott régiók mennek először a tűzbe (...) A sorozást a részeg tartalékosok egymás közötti verekedései kísérik. Legalább két településen azonban összeverekedtek a rendőrökkel, akik megpróbálták a >>háborúba<< vinni őket" – számol be a "

Rzeczpospolita.  A mozgósítás miatt a határokon is sorok állnak, mivel az oroszok tömegesen menekülnek az országból, többek között Lengyelországba próbálnak eljutni. A lengyel belügyminisztérium álláspontja azonban egyértelmű. – Nem áll szándékunkban oroszok egyetlen csoportját sem tömegesen beengedni Lengyelországba, még azokat sem, akik azt fogják mondani, hogy a mozgósítás elől menekülnek – mondta pénteken Maciej Wąsik, a belügyminisztérium helyettes vezetője. A minisztérium szerint a menekültügyi szabályokat eseti alapon lehet alkalmazni. A Do Rzeczy című hetilapban Maciej Pieczyński eközben rámutat, hogy a Kreml legutóbbi döntései társadalmi lázadáshoz vezethetnek. "Korábban az oroszok olyan elvont okok miatt vonultak az utcára, mint a választási csalás, egy ellenzéki politikus bebörtönzése vagy az Ukrajna elleni támadás. Ezek közül egyik sem érintette közvetlenül magukat a tüntetőket. A lázadás ideológiai indíttatású volt, az Oroszországban népszerűtlen nyugati értékek iránti elkötelezettségből fakadt. Putyin tehát legyinthetett volna rájuk (...) De most a felháborodás oka a háborútól, a fronton szenvedett haláltól való valódi félelem. Ezt a félelmet a különleges műveletek sok támogatója is érzi." – magyarázza az újságíró.

 

 

 Drága energia és különadó

 

A Dziennik Gazeta Prawna eközben arról számol be, hogy Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes és állami vagyonügyi miniszter a Minisztertanács következő ülésén benyújtja a helyi önkormányzatok és egységeik – kórházak, idősotthonok, iskolák vagy óvodák – számára kedvezőbb áramárakat garantáló törvénytervezetet. "Ma a beszállítók több száz százalékos emelést kínálnak nekik. A projekt legfeljebb 618,24 PLN/1 MWh árat biztosít, azaz a piaci árnál jóval alacsonyabbat. Az önkormányzati, érzékeny fogyasztók esetében a szállítók kártalanításának költsége körülbelül 2 milliárd PLN-t tesz ki" – ismerteti a "DGP". Miből lehet ezt finanszírozni? Jacek Sasin azt javasolja, hogy a vállalatok – nemcsak az állami, hanem a magánvállalatok – többletnyereségét is adóztassák meg. – A feltételezés az lenne, hogy ha valaki 20 százalékkal növelné nyereségét az előző évhez képest, akkor a többlet után 50 százalékot kellene fizetnie  – magyarázza a lap interjúalanya.

A Do Rzeczyben Łukasz Warzecha azt is elemzi, hogyan készítette fel a lengyel kormány az államot a télre és a nyersanyagár-válságra. "Alulfűtött lakások, csődbe ment vállalkozások, még LPG gáz sem. Így nézhet ki ez a tél. És bár az energiaválság nem rajtunk múlik, Lengyelország saját maga számos jelenlegi problémát súlyosbított". – írja a publicista. "Végül is a szénhiány problémája kisebb lett volna, ha a Jog és Igazságosság párt teljesítette volna saját 2015-ös ígéretét, és leállította volna a lengyel bányászat felszámolását. Az a tény, hogy Németországban a következő hónapokban legalább annyira hideg lesz, mint nálunk, sovány vigasz" – hangsúlyozza az újságíró. "Az orosz agresszióval szemben a megújuló energiaforrások használata stratégiai szükségszerűséggé válik Lengyelország számára. Feltéve persze, hogy nem hirtelen és nem túl nagy költségekkel megy végbe" – jegyzi meg Konrad Kołodziejski a Sieci hetilapnak. Ahogy a cikkíró kifejti, "elmondható, hogy az Európai Unió alaposan megdolgozott az energiaválságért, vagy legalábbis annak mértékéért".  "Ugyanis a hirtelen kialakult válsághoz hozzáadódtak az EU adminisztrációja által erőltetett, túlságosan korlátozó éghajlat-politikai feltevések, amit Moszkva kihasznált, elzárta Európa gázcsapjait, és az egekbe vitte az energiaárakat" – hangsúlyozza az újságíró. Ugyanakkor Kolodziejski rámutat, hogy a válság, amely a jelenlegi évszázad eddigi legnagyobb válsága, ezúttal is cselekvésre ösztönöz. "Ha ezzel új energia kinyerési és tárolási technológiákat lehet kifejleszteni, az valóban korszakos áttörés lesz. Akkor az éghajlat-politika, mint általános irány – vagyis a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való áttérésként értelmezve – képes lesz teljesen megváltoztatni a világrendet. Ha ugyanis megfosztjuk a bolygó megmentéséről szóló elviselhetetlen mentori szlogenektől, maga a koncepció a jelenlegi helyzetben nem tűnik rossznak. Végül is Oroszország a nyersanyagokból, különösen az energiából finanszírozza agresszív politikáját" – zárja a cikkíró.

 

 

 "Család? Nem, köszönöm."

 

A Dziennik Gazeta Prawna e heti számának másik fontos témája a fiatalok családalapítás iránti csökkenő érdeklődése. "A legfrissebb adatok megerősítik a tendenciát: egyre kevesebb gyermek születik Lengyelországban. A CBOS felmérések azt is mutatják, hogy a család és az utódok kiestek a fiatalok életének prioritásai közül" – figyelmeztet a "DGP". "A születésekben nincs áttörés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint idén minden egymást követő hónapban kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Összességében – januártól júliusig – 13 ezerrel (7 százalékkal) kevesebb baba született, mint az előző év azonos időszakában." – írja az újság. "A termékenység számára a világjárvány sokkoló volt, de a demográfusok arra számítottak, hogy az utódnemzésre vonatkozó elhalasztott döntések hatásait csak most fogják látni. Ez azonban nem történik meg. Egy másik tényező, amely befolyásolni fogja a család bővítésére vonatkozó döntést az elkövetkező években, háború lett" – elemzik a DGP  újságírói.