Csütörtökön a Mandiner új cikksorozatot indított, Seregszemle címmel, melyben Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő elemzi a kelet-közép-európai országok hadseregeit. Az első haderő, amelyet górcső alá vett, a Siły Zbrojne Rzeczypospolitej Polskiej, vagyis a Lengyel Köztársaság Fegyveres Erői lett.
A cikk elvi éllel mutat rá, hogy a több évszázados orosz és német fenyegetés fényében nem meglepő, hogy Lengyelország a kommunizmus összeomlása óta erős hadsereget tart fent, melyet egy igen jelentős haderőfejlesztési programmal kíván tovább erősíteni. A program magában foglalja a lengyel haderő új fegyverekkel történő felszerelését is. Ennek jegyében került sor a nyár folyamán Dél-Korea és Lengyelország között egy olyan szerződés megkötésére, melynek keretében Lengyelország 1000 harckocsit, 600 önjáró löveget és 48 vadászgépet vásárolt a koreaiaktól, ezek leszállítása már idén megkezdődik. Ezzel a lengyel haderő harckocsi állománya 1200-ra, önjáró löveg állománya pedig 600-ra nőne.
A szerző a továbbiakban rövid, áttekintő helyzetértékelést ad a lengyel hadsereg jelenlegi állapotáról. Rámutat arra, hogy a 38 milliós lakosságú Lengyelország méretéhez és gazdasági lehetőségeihez képest is erős, 63 000 fős szárazföldi hadsereget tart fent. Ezt az adatot pontosítanunk kell egy kicsit, ugyanis a hadseregek létszámára vonatkozó adatok tekintetében mértékadónak tekinthető The International Institute for Strategic Studies 2022-es elemzése szerint a lengyel szárazföldi hadsereg 58 800 főt tesz ki, melyhez hozzászámítandó még a szervezetileg különálló, de egyébként a szárazföldi csapatokhoz sorolható területvédelmi erők 3 800 hivatásos és 20 000 tartalékos katonája.
A cikk kitér arra is, hogy Lengyelországnak igen jelentős hadiipara van, amely elsősorban modernizált szovjet eredetű, illetve saját fejlesztésű kézifegyvereket, illetve licenszgyártott és továbbfejlesztett nehéztechnikai eszközöket készít. Lengyelország kézifegyverekből szinte teljesen önellátó. A Varsói Szerződés felbomlása után Beryl néven 5,56 milliméteres Kalasnyikov rendszerű gépkarabélyokat rendszeresített a hadsereg, míg az oldalfegyverek területén a szintén hazai WIST-94 lett bevezetve. Utóbbit a VIS-100, a Berylt pedig a lengyel fejlesztésű MSBS Grot váltotta le.
A Borsuk gyalogsági páncélozott harcjármű egyik prototípusa. Forrás: Wikipédia.
PT-91 Twardy néven a T-72-es szovjet harckocsi modernizált és megnövelt képességű változatának előállítására is képes volt a lengyel hadiipar. A 2010-es évek közepén közel 1000 harckocsi tartozott a szárazföldi erők állományába. A cikk szerzője szerint ennek negyede, 250 darab a német Leopard 2A4 és modernizált változata volt, közel ugyanennyi 2016-ben tovább korszerűsített PT-91-es, amit a tartalékban lévő több száz T-72-es egészített ki, melyek egy részét idén átadták Ukrajnának. A Leopardok kapcsán a szerző vét egy apró hibát, hiszen elfelejtette megemlíteni, hogy a lengyel hadsereg nemcsak a Leopard 2A4-t rendszeresítette, hanem a Leopard 2 család egyik későbbi változatát, nevesen a Leopard 2A5-t is. Jelenleg a lengyelek 126 db. Leopard 2A4, 105 db. Leopard 2A5 és 16 db., a Leopard 2A4-ből modernizált Leopard 2PL harckocsival rendelkeznek. Ehhez érkezik hamarosan a szerző szerint még további 350 amerikai Abrams páncélos.
A lengyel hadsereg a cikk szerint saját fejlesztésű 155 mm-es Krab önjáró lövegeinek számát 2024-re kb. 120-ra kívánja növelni. A korai K9 Thunderek importjával és helyi gyártásával összesen a 2020-as évek végére 680 db. lánctalpas önjáró löveget kíván rendszerbe állítani Lengyelország. Ezenkívül BWP-1 páncélozott szállító harcjárműveit a saját tervezésű és gyártású BWP Borsuk (Borz) típussal kívánja leváltani, amely elődjéhez hasonlóan úszóképes. A szerző szerint e képességhez annak ellenére is ragaszkodott a katonai vezetés, hogy a megoldás elkerülhetetlenül a jármű páncélvédettségének jelentős csökkenésével járt együtt. A lengyel katonai vezetés e felfogása azonban véleményem szerint teljesen érthető Lengyelország természetföldrajzi adottságait, egészen pontosan az országot átszelő rengeteg folyót figyelembe véve, hiszen a hidak megsemmisülése esetén az vízfolyásokon keresztül történő gyors átkelés képességének fenntartása nagyban hozzájárulhat a lengyel haderő mozgékonyságának megőrzéséhez.
A dél-koreai Hyundai Rotem cég K2 „Fekete Párduc” harckocsija, melyből Lengyelország közel 1 000 darabot vásárolt idén nyáron. Forrás: Wikipédia.
Ami a helikoptereket illeti, a lengyel hadsereg helikopter állománya 2022 elején szovjet Mi-24-esekből és Mi-8-asokból, valamint a helyi gyártású Mi-2-esekből és a hazai PZL W-3 típusokból állt, azonban a szovjet eredetű eszközök az ukránokhoz kerültek. Helyükre 96 db amerikai AH-64 Apache harci, és 32 darab hazai gyártású Augusta AW149 szállítóhelikopter lett megrendelve. Azonban amíg azok nem érkeznek meg, addig a lengyel haderő jórészt nélkülözni kényszerül a forgószárnyas komponenst szervezetéből.
A lengyel légierő három századnyi F-16-os vadászgépét a nyárig két századnyi MiG-29-es egészítette ki, amelyeket hosszas huzavona után a hírek szerint szintén átadtak Ukrajnának, sorolja az összeállítása. A lengyel légierő azonban még 2020-ban megrendelt 32 darab F-35A ötödik generációs vadászbombázót, ezenkívül idén 48 db. FA-50 könnyű harci repülőgépet a míg-29-esek pótlására. A honi légvédelmet a kivont szovjet Sz-200 és Sz-125 helyett amerikai Patriot PAC-3-as ütegek fogják ellátni. A kétszáz feletti repülőeszközt és a honi légvédelem eszközeit a szerző szerint 35 000 fő üzemelteti.
Lockheed Martin F-35A típusú vadászbombázó. Forrás: Wikipédia.
Az elemzés a haditengerészetet is röviden bemutatja. A lengyel flotta 3 Kilo osztályú dízel-elektromos tengeralattjáróból, 2 amerikai eredetű Oliver Hazard Perry osztályú fregattból, 2 korvettből és közel 30 kisebb hajóból áll. A flottához tartozik ezen kívül számos felderítő, tengeralattjáró-elhárító és kutató-mentő feladatú repülőeszköz, merev és forgószárnyú vegyesen. Személyzetük a szerző szerint 12 000 főre rúg.
Az írás végül azzal zárul, hogy a lengyel védelmi költségvetés az 1980-as évek óta folyamatosan a GDP 2%-a fölött vagy a környékén volt tartva és idén 5%-ra emelték. Ez utóbbi adat vitatható, a lengyel források 3 és 4,5% közé teszik az idei védelmi kiadások várható mértékét. A szerző véleménye szerint, ha Lengyelország képes végigvinni jelenlegi haderőfejlesztési programját, akkor az ország az évtized végére Európa egyik legnagyobb haderejével fog rendelkezni.