Back to top
redakcja2 küldte be 07.09.2022 időpontban
Lengyelország-Magyarország 2022 - és tovább!
Polityka

A két ország közös jövőjéről cseréltek eszmét a téma szakértői és döntéshozói – a téma a helyzetértékelés és a jövő prioritásainak kijelölése volt.

Maciej Szymanowski vitaindítójában rövid helyzetértékelést követően közvetlenül a két nemzet barátságában komoly feszültséget okozó nézeteltérésre tért, feltéve az első kérdést – mi fog történni, minek kellene történnie a két nemzet közti kapcsolatokban az elkövetkező hónapokban?

Szakáli István Lóránd, a Századvég Alapítvány Közép-Európai Intézetének igazgatója külön kiemelte, hogy a két nemzet közti barátság fennmaradása az általa vezetett, nemrég felállt intézmény alapvető célja is. A V4-es együttműködést mindenképpen át kell pozicionálni szerinte, hogy az eddiginél több pragmatikus dologgal foglalkozzon. Hosszan beszélt a gazdasági fejlődésről, amely mindvégig igen erőteljes volt az elmúlt időszakban, különösen Lengyelországban. E fejlődés ugyanakkor országonként külön zajlott, a jövő egyik fő kihívása éppen a közép-európai gazdasági integrációja.

A háború alakulásától függetlenül szomszédok maradunk, ezért megmaradnak prioritásaink: a közlekedési, energetikai, informatikai infrastruktúra erősítése, a szürkeállomány összekapcsolása, közös kutatás-fejlesztés erősítése, valamint a lelkek-szívek együttműködése – jobban meg kell értenünk, és ismernünk egymást. A fiatal generációra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen ez a jövő záloga – tette hozzá.

Ryszard Terlecki a Szejm elnöke felidézte a néhány hónappal ezelőtti budapesti látogatást – a Kárpátok Európája Klubok találkozója előtt sokan intették attól, hogy Magyarországra utazzanak, ám a helyszínen kiderült, tulajdonképpen az energetikán kívül minden kérdésben egyetértünk a magyarokkal - mondta. Megértettük azt is, hogy a mi problémáink az ukrán nemzettel történelmi problémák, ugyanakkor láttuk azt is, hogy a magyarok problémái Ukrajnával a nyelvtörvény miatt továbbra is aktuálisak.  Ugyanakkor örömmel nyugtázta a lengyel állami vezetők legutóbbi nyilatkozatait, amelyek az együttműködéshez való visszatérést szorgalmazzák. Az első és legfontosabb cél tehát a V4 újraindítása, főként gazdasági kérdésekben. 

A másik legfontosabb kérdés azonban az Unió jövője. Ez nemcsak a Európa, illetve az egyetemes közösség fontos problémája is, de Ukrajnáé is. Az uniós szövetségünk tehát különösen fontos, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben, mint pl. a szankciók, nem értünk egyet. Felidézte Orbán mondatát: a szövetség Lengyelországgal élet-halál kérdése számunkra. Bízom benne, hogy ez így is marad – jelentette ki

Németh Zsolt a V4 jövőjét firtató kérdésre válaszolva mindenekelőtt kiemelte a Felczak Intézet és a Felczak Alapítvány munkájának fontosságát, amelyek fontos szereppel bírtak az együttműködés és párbeszéd építésében. Utalt Morawiecki miniszterelnök legutóbbi kijelentéseire a V4 együttműködés újraindításáról, és a barátság helyreállításról. Mint mondta, nem biztos, hogy már túl vagyunk a problémán, de látjuk az alagút végét. Fontos volna ehhez, hogy a cseh és a szlovák elnökség is felismeri ezt az irányt.

A 2015-től kialakult együttműködés a rendszerváltás óta eltelt időszak legszorosabb időszaka volt a magyar-lengyel relációban, amely azért is fontos, mert ez a V4 együttműködés motorja. Maga az együttműködés geometriailag sokszor változik, ilyen pl. a Háromtenger-együttműködés.

Lengyel szlovák interkonnektor megépítése nagyon fontos lépés az Észak-Dél gázkereskedelmi vonal kiépülésében. Megosztotta azt is, hogy Magyarország befejezte a Via Carpatia építésének rá eső szakaszát. Kifejezte reményét, hogy a jelenlegi poltikai stabilitást garantáló kormányzat, megmarad a jövőben is.

A háborús stratégia céljait illetően egyetértés van a két fél között – szeretném hangsúlyosan eloszlatni, hogy Magyarország Putyinpárti volna. Magyarország a béke pártján áll, semmilyen módon nem támogatjuk az imperializmus terjedését. Ukrajna jövőjét mi is az Európai Unióban látjuk. A szuverenitásunkat és Ukrajnáét is meg kell védenünk Oroszországgal szemben, de a szuverenitást nemcsak keletről fenyegeti veszély: a legkomolyabb kihívást ma a gazdasági válság jelenti: csak az energiaárak, az infláció, és a szociális instabilitás kihívásait legyőzve tudunk Ukrajna segítségére lenni. Ez a magyar szankciós megközelítés legfontosabb motivációja, és a gondolkodásának . A migráció és a COVID kérdésében igaznak bizonyult a mondás, hogy a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz – zárta mondandóját.

Németh Zsolt kérdésre válaszolva beszélt a V4 további intézményesítéséről is. A parlamenti közgyűlés ötletét magyar és lengyel képviselőkkel együtt már évvekel ezelőtt javasolták, ugyanakkor cseh részről tartózkodást tapasztaltak. A V4 alapelve, hogy ott működünk együtt, ahol van erre szándék – természetesen nem akarunk kényszeríteni senkit. A V4 ebben a formában működik jól, a magyarok nem javasolják a további bővítést. A magyar irredentizmus toposzáról szólva elmondta – a magyar közvéleményben mélyen lerakódott az utóbbi években tapasztalt nyelvi, jogi és kisebbségi problémakör, amelyet a magyar kisebbség tapasztalt Ukrajnában. Határozottan leszögezte: Magyarország nem tette a kétoldalú kapcsolatok témájává a háború idején ezeket a problémákat.