"A lengyelek továbbra is bojkottálják Oroszországot" – írja címlapján a Rzeczpospolita. Más médiumok oldalain olvashatunk a lengyel kormány energiaválsággal való küzdelméről és – ami Vlagyimir Putyin számára kedvező – az egyes európai országok destabilizációjáról.
Oroszország bojkottja
"Az Ukrajnában hónapok óta tartó háború ellenére a lengyelek több mint 60 százaléka még mindig nem vagy csak ritkábban vásárol orosz termékeket, illetve olyan cégektől vagy láncoktól, amelyek még mindig üzletet folytatnak Oroszországban". – olvasható a Rzeczpospolita címlapján. Piotr Mazurkiewcz egyúttal rámutat, hogy a fogyasztók ilyen határozott magatartása a nyugati cégek valóságos "menekülését okozta ebből az országból". – A február-március fordulóján lezajlott médiaüzenet olyannyira beivódott a lengyel fogyasztók tudatába, hogy azóta is tükröződik a vásárlási döntéseikben" – idézi a napilap Łukasz Wojciechowskit, az EY kereskedelmi és fogyasztási cikkek ágazatvezetőjét. Ez azt jelenti, hogy a szankciók és a fogyasztói bojkottok nyomására még több vállalat fog kivonulni Oroszországból? Ahogy Agnieszka Górnicka, az Inquiry fogyasztói viselkedést kutató cég munkatársa az Rzeczpospolitának adott interjújában figyelmeztet, a helyzet változhat. A bojkott az elkötelezettebb vásárlót érdekli, az akciókat tartalmazó hirdetéseket pedig mindenki látja. Az élet megy tovább, a hangulat alábbhagy, bár az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy különösen azok a vállalatok, amelyek úgy döntöttek, hogy Oroszországban maradnak, sokat veszítettek az imázsukból."
Energiaválság sújtja Lengyelországot
A "DGP" címoldalán azonban a kormány szénvásárlásra vonatkozó elképzeléseiről olvashatunk, és olyan gazdaságok támogatásáról, amelyek télen ennek a nyersanyagnak köszönhetően fűtenék otthonaikat. Múlt héten Mateusz Morawiecki utasította a kincstári vállalatokat, hogy "sürgősen vásároljanak" összesen 4,5 millió tonna szenet. "A miniszterelnök utasítása, miszerint a vállalatoknak meg kell venniük a nyersanyagot, kivitelezhetetlen – ezek a hangok az állami vagyon minisztériumból és a széniparból érkeznek". – figyelmeztetnek a lap újságírói, elemezve a kormány javaslatait. Ugyanakkor Dr. Janusz Steinhoff volt miniszterelnök–helyettes és gazdasági miniszter a "DGP"nek adott interjújában hangsúlyozza, hogy a lengyeleknek "van mitől tartaniuk" a kezdődő energiaválsággal kapcsolatban. – Van mitől tartanunk a jelenlegi helyzet következményeit illetően az energiahordozók tekintetében, miután Európa embargót vezetett be az Orosz Föderációból származó importra. Ez egy szükséges döntés volt, mivel Oroszország hosszú éveken keresztül a különböző országok, különösen Európa energetikai nyersanyagellátását használta fel birodalmi külpolitikája folytatására – magyarázza a politikus. Az interjúban Dr. Steinhoff azt is kijelenti, hogy "ha a villamosenergia termelésünket megújuló energiaforrásokra akarjuk alapozni, akkor olyan atomerőműveket kell építenünk, amelyek stabilizáló szerepet játszanak a villamosenergia rendszerben". – Ezek a beruházások költségesek, de szükségesek. Ha hamarosan elkezdjük az első blokk építését, és ezt bejelentették, akkor remélem, hogy az üzembe helyezése 2033 után történik meg. Ez az energiamixünk átalakítását, azaz a szilárd tüzelőanyagoktól való eltávolodást jelenti" – hangsúlyozza a volt gazdasági miniszter.
Kijev sikerei és a pozicionális hadviselés
Mit ír közben a lengyel média és a tudományos központok az ukrajnai helyzetről? A Keleti Tanulmányok Központja elemzése szerint az elmúlt napokban az ukrán és orosz csapatok közötti érintkezési vonal mentén zajló katonai tevékenységek a pozicionális hadviselés jellegét öltötték magukra. "Ez valószínűleg az ukrán tüzérség által az orosz lőszerraktárak és katonai bázisok ellen végrehajtott sikeres csapások eredménye. Ezek a sikerek azonban nem tartóztatják fel végleg az ellenség előrenyomulását, amely a Donyecki terület Kijev ellenőrzése alatt maradó részének elfoglalására összpontosít." – mutatnak rá az OSW elemzői.
Mint a keleti helyzetről szóló új jelentés szerzői hangsúlyozzák, az orosz hadsereg még mindig megőrzi az előnyét felszereltség és létszám tekintetében, ami "lehetővé teszi (...) a hosszú távú katonai műveletek folytatását, amelyek célja az ukrán állam katonai és gazdasági potenciáljának kimerítése". A DGP oldalain Michal Potocki továbbá rámutat, hogy "Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy fokozza az Ukrajnával szembeni támadó akcióit", ami a polgári objektumok elleni egyre gyakoribb rakétatámadásokban nyilvánul meg. "Az amerikai nagykövetség felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát, és a fokozott rakétatámadások veszélyére is felhívta a figyelmet" – jelenti az újságíró.
A Do Rzeczy című hetilap oldalain azonban az "ukrán partizánokról", azaz a megszállt területek lakosairól olvashatunk, akik ellenállnak az agresszoroknak. "Az ukrán partizánok fő célpontjai a kollaboránsok" – magyarázza Maciej Pieczyński, ismertetve az oroszokkal együttműködő hatóságok képviselői ellen elkövetett sikeres és sikertelen merényleteket. "Az ukrán partizánság nem az egyszerű hazafiak spontán, koordinálatlan lendülete, akik hirtelen úgy döntöttek, hogy fegyvert ragadnak. Kijev már régóta készül a potenciális agresszor és megszálló elleni irreguláris harcra" – jelenti az újságíró.
Európa Moszkvával szemben
"Európa politikailag megrendült, kabinetlemondások, kormánykoalíciós válságok vannak. Oroszország, amely képtelen megtörni Ukrajna ellenállását, abban érdekelt, hogy destabilizálja a helyzetet, ahol csak sikerül". – Eközben Marek Budzisz a Sieci c. hetilapban leírja, hogy az orosz elnök további lépéseket tesz a Nyugat megosztására. "Vlagyimir Putyin szítja az európai demokráciák válságát. A közelmúltban a parlamenti klubok vezetőivel tartott találkozóján a Nyugatot fenyegetve azt mondta, hogy Oroszország >>nem kezdett még el semmit<<. Ezeket a szavakat úgy értelmezték, mint az Ukrajnával folytatott háború esetleges eszkalálódásának bejelentését. Korábban azonban az orosz elnök azt mondta, hogy >>nagyszámú támogatónk van, többek között magában az Egyesült Államokban és Európában, de még inkább más kontinenseken és más országokban, és egyre többen lesznek, ehhez kétség sem férhet<<, amit inkább a Moszkva által ellenségnek tekintett országok belső helyzetének destabilizálására irányuló politika bejelentéseként kell értelmezni" – olvastuk.
Mint Budzisz rámutat, Putyin már korábban is bejelentette ezt a fajta intézkedést, ami azt jelzi, hogy az emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal szembesülő európaiak rosszabbul viselik majd a válságot, mint az áldozatokhoz szokott oroszok. Ez következésképpen Moszkvának való behódoláshoz fog vezetni? Egyelőre, ahogy a "DGP" rámutat, "két héttel az uniós nyári szünet kezdete előtt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem javasol hetedik szankciócsomagot" Oroszország ellen. Ezen a héten azonban az uniós diplomácia vezetői további javaslatokat vitatnak meg, köztük a meglévő szankciók kiterjesztését. A Moszkvával szembeni politikáról szóló további döntések legkorábban szeptemberben születhetnek meg.