A háború ötödik hónapjában a lengyel média nemcsak a keleti konfliktus lefolyásáról számol be, hanem arról is, hogy Lengyelország és az EU hogyan küzd – a többek között az ukrajnai háború okozta  – válsággal.

Harcok Kelet-Ukrajnában

"Szeverodonyeck után az ukrán hadsereg elvesztette Liszicsanszkot, amely már az utolsó város a Luhanszki területen" – számol be a Rzeczpospolita a kelet-ukrajnai helyzetről. "A város kevesebb mint két hétig tartó védekezés után elesett. A folyó túlpartján lévő Szeverodonyeckért folytatott harcok, több mint két hónapig tartottak." – olvassuk tovább.  A Dziennik Gazeta Prawna viszont emlékeztet arra, hogy "a villámháború kezdeti kudarca után, amely Kijev és más nagyvárosok gyors elfoglalását feltételezte", Moszkva a Donyec-medencére összpontosított, beleértve a harcokat  Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban. "Az orosz offenzíva további céljainak kérdése továbbra is nyitott. Moszkva a hivatalos narratívában már régóta hallgat az eredetileg kinyilvánított szándékáról, hogy megdöntse az ukrán kormányt és ellenőrizze Kijevet, és egyre inkább csak a >>Donbassz felszabadítását<< hirdeti. Ebben az esetben a luhanszki terület elfoglalása után a következő cél a Donyecki terület 40 százalékának elfoglalása kell, hogy legyen, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, beleértve az ideiglenes regionális fővárost, Kramatorszkot, majd ezt követően valószínűleg mindkét félállam annektálása."  – írja Michał Potocki. A Nasz Dziennik oldalain eközben arról olvashatunk, hogy az ország nyugati részén fekvő Lembergben készülnek egy esetleges fehérorosz támadásra. "A körzetekben megfelelő parancsnokságokat állítanak fel, a területvédelmi alakulatok pedig további kiképzésen vesznek részt. A városi hatóságok fontolgatják tartalékos önkéntes zászlóaljak létrehozását is, amelyek a városi tanács és az önkormányzati vállalatok alkalmazottaiból állnak" – írja a Ndz.

Problémák a nyersanyagokkal

Szintén a Nasz Dziennik oldalain olvashatunk az ukrajnai konfliktus által közvetve okozott energiaválságról is. – Lengyelországot és Európát 1973 óta a legnagyobb energiaválság fenyegeti. – akkor olajválság volt, most pedig gázválság fenyeget bennünket. Európának mintegy 510 milliárd köbméterre – amelyből a német piacnak mintegy 90 milliárd köbméterre  – van szüksége. Berlin egy időben a gázra tett, és nagyon függött az orosz szállításoktól. Elég, ha Vlagyimir Putyin elnök elzárja a csapot, és a német gazdaság kritikus helyzetbe kerül,  vele együtt pedig más gazdaságok, köztük Lengyelország is. Akkor az egész Európai Unióban gázhiány lesz – magyarázza egy interjúban Janusz Kowalski, az Állami Vagyonügyi Minisztérium volt államtitkára. A politikus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az energiaellátási források diverzifikálásának folyamatában nem a gáznak, hanem a szénnek kellene az átmeneti üzemanyagnak lennie. – A gázra való mesterséges áttérés kitett minket az energetikai zsarolás veszélyének. Ma már minden lehetséges gáztakarékossági programot be kell kapcsolni. Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a szénre is. A szénberuházásoknak döntő fontosságúvá kell válniuk. Csak így tudunk felkészülni az őszi és téli energiaválságra" – hangsúlyozza Kowalski. Eközben a DGP jelentése szerint az Állami Vagyonügyi Minisztérium egy megoldáscsomagot készít elő a szénárak emelkedése elleni küzdelem érdekében. "Nulla áfa a kőszénre 2022-ben, a fűtőszén exportjának leállítása, a szén értékesítésének korlátozása az energiaipar számára – ilyen javaslatokat dolgozott ki a válság leküzdésére Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes minisztériuma" – olvashatjuk a napilapban.

Még több NATO Lengyelországban

A Do Rzeczy és a Sieci című hetilapok viszont a múlt heti NATO-csúcstalálkozót kommentálják, amelyen történelmi jelentőségű döntések születtek többek között a szövetség országainak lengyelországi katonai jelenlétéről. "Oroszországot hivatalosan nem ismerik már el >>NATO-partnerként<<, és >>közvetlen fenyegetésként<< kezelik. Joe Biden amerikai elnök azt is bejelentette, hogy az amerikai hadsereg V. hadtestének állandó főhadiszállását kívánja létrehozni a Visztula mellett, és az amerikai katonai jelenlétet Európa-szerte mintegy 100 000 katonára kívánja növelni. Ez Lengyelország biztonságának valódi megerősítése és egyértelmű jelzés Oroszország felé." – írja a DR  hasábjain Jacek Przybylski. "És bár továbbra is remélhető, hogy nem kerül sor közvetlen katonai összecsapásra a NATO és Oroszország között, egy esetleges fegyveres konfliktus Oroszország atomhatalma és a világ legerősebb katonai szövetsége között már nem politikai fikcióként kezelendő. És bár sokan még mindig vonakodnak beismerni, a szíriai és ukrajnai fegyveres összecsapások egy harmadik világháború frontjának tekinthetők." – olvassuk. Ugyanakkor Marek Budzisz rámutat, hogy "a NATO-csúcs döntései elsősorban politikai jellegűek – meghatározzák a cselekvés irányát és megteremtik annak kereteit". "Bár nem terv, nem osztják meg a felelősséget, és nem határozzák meg a feladatokat a paktumon belül. Ez még előttünk áll, és – ahogy Kaja Kallas észt miniszterelnök írta a Twitteren – >>azonnal el kell kezdenünk dolgozni azon, hogy ezt a közös politikai akaratot valósággá tegyük<<." – magyarázza a Sieci hetilap újságírója. "Még (...) túl korai pezsgőt bontani Varsóban vagy Tallinnban. A NATO-nál ugyanis nagy hagyománya van a bombasztikus nyilatkozatoknak, a történelmi csúcstalálkozóknak és a sokkal kevésbé lenyűgöző eredményeknek. A legjobb példa erre a 4x30-as haderőre vonatkozó tervek, amelyekről 2018-ban született döntés. Úgy volt, hogy 2020-ra készen lesznek, csakhogy semmi ilyesmi nem  történik" – figyelmeztet az újságíró.