2022. július 1-től Szlovákia veszi át a Visegrádi Négyek soros elnökségét, és Csehország vezeti majd az Európai Uniót. A szomszédságunkban zajló háború alapvetően változtatta meg a régió és Európa képét, és hangszerelte át az együttműködéssel kapcsolatos attitűdöket az elmúlt hónapokban – mihez kezd ezzel az új helyzettel a cseh-szlovák tandem?
„Munkánk korábbi eredményeire építve vissza kell térnünk a visegrádi együttműködés gyökereihez” – írja a szlovák elnökség hivatalos dokumentuma. „Együttműködésünknek minden eddiginél jobban követnie kell az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, a jószomszédi kapcsolatok, valamint az európai integráció és a transzatlanti együttműködés iránti elkötelezettség elvét, amint azt a Cseh Köztársaság és Magyarország miniszterelnökeinek nyilatkozata is rögzíti. a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a Visegrádi Csoport fennállásának 30. évfordulója alkalmából fogadta el Krakkóban. A szlovák elnökség készen áll arra, hogy platformot biztosítson az ezzel kapcsolatos nyílt párbeszédhez, és belső gondolkodást kezdeményez a visegrádi együttműködés szerepéről és prioritásairól az új geopolitikai rendszerben.”
A szlovák elnökség továbbra is meghatározza a közös érdeklődésre számot tartó területeket, és gondoskodik arról, hogy a visegrádi együttműködés hozzájáruljon a közös megoldásokhoz és politikákhoz mind az EU, mind a NATO szintjén. A V4+ formátumon belül nyomon követi az európai és Európán kívüli partnerekkel folytatott sikeres együttműködést, de törekszünk ennek a formátumnak a racionalizálására és az új geopolitikai valósághoz való igazítására.
A szlovák elnökség támogatja a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) tevékenységét. A költségvetés 2022-től 10 millió euróra emelése forrásokat biztosít a regionális együttműködés megerősítéséhez, különösen az ifjúsági mobilitás területén. Fokozott figyelmet fordítanak a kelet-európai és a nyugat-balkáni országok programjaira. Különös figyelmet fordítanak a példátlan és provokálatlan orosz agresszió által Ukrajnában zajló humanitárius válság következményeinek enyhítésére, építve a sikeres rendkívüli V4-programra is, amely összesen 1 millió euró értékben finanszírozott Ukrajnából érkező menekülteket támogató projekteket. az alapon keresztül 2022 tavaszán.
A V4+ formátumon belül nyomon követjük az európai és Európán kívüli partnerekkel folytatott sikeres együttműködést, de törekszünk ennek a formátumnak a racionalizálására és az új geopolitikai valósághoz való igazítására – mondja a dokumentum.
A szlovák elnökség támogatja a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) tevékenységét. A költségvetés 2022-től 10 millió euróra emelése forrásokat biztosít a regionális együttműködés megerősítéséhez, különösen az ifjúsági mobilitás területén. Fokozott figyelmet fordítanak a kelet-európai és a nyugat-balkáni országok programjaira. Különös figyelmet fordítanak a példátlan és provokálatlan orosz agresszió által Ukrajnában zajló humanitárius válság következményeinek enyhítésére, építve a sikeres rendkívüli V4-programra is, amely összesen 1 millió euró értékben finanszírozott Ukrajnából érkező menekülteket támogató projekteket. az alapon keresztül 2022 tavaszán.
A Visegrádi Négyek soros elnökségét Magyarországtól pénteken átvevő Szlovákia védelmi minisztériuma közzétette az elnökség féléves időtartamára meghatározott prioritásait. Ezek között szerepel elsősorban Ukrajna támogatása, a V4-ek védelmi együttműködésében megvalósuló vezető projektek előkészítése.
A prioritások között szerepel a közös logisztikai támogató egység parancsnoksága és a katonai mobilitást segítő infrastrukturális fejlesztése is. Az SK PRES V4 további prioritásai között szerepel még a képességek fejlesztése és konstruktív megoldások kidolgozása a közös kutatás-fejlesztési és haditechnikai beszerzések területén.
A szlovák védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy ez egy olyan időszakban történik, amikor Európa számos kihívással szembesül biztonság és egység terén, “miközben a regionális együttműködés szomszédainkkal és partnereinkkel fontos pillérei a biztonságpolitikai szerkezetnek”. “A soros elnökség ideje alatt a V4-beli hagyományos partnereinkkel történő védelmi együttműködés elmélyítésére fogunk összpontosítani. (…) A fő prioritások a védelem területén ugyanakkor az Ukrajna elleni nem kiprovokált és megbocsáthatatlan orosz invázió körülményeiből fog kiindulni”
II. A szlovák V4 elnökség prioritásai
A szlovák V4 elnökség olyan kiemelt kezdeményezésekre épít, amelyek a korábbi elnökségek során meghatározott stratégiai célkitűzések közé tartoznak, és hangsúlyozzák a közös európai megoldásokhoz való kézzelfogható hozzájárulást és a polgárokra gyakorolt gyakorlati pozitív hatásokat.
A szlovák V4 elnökség prioritásai a következő négy területre összpontosulnak:
1. Összeköttetések
1.1. Energia
1.2. Szállítás
1.3. Együttműködés a védelem, a hibrid fenyegetés és a rendőrség területén
2. Gazdaság
2.1. Pénzügy
2.2. Innováció és kis- és középvállalkozások
2.3. Idegenforgalom
2.4. Mezőgazdaság
2.5. Kohézió
3. Fenntarthatóság
3.1. Éghajlatsemlegesség, éghajlat és biodiverzitás
3.2. Körkörös gazdaság
3.3. A zöld átmenet igazságos és fenntartható finanszírozása
3.4. Geológia és természeti erőforrások
3.5. Egészség
3.6. Migráció
3.7. Kutatás és tér
4 Az ember
4 1. Kultúra
4.2. Oktatás, ifjúság és sport
4.3. Életminőség és szociális terület
A cseh uniós elnökség
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által vezetett tizenkilenc európai biztos képviselte az Európai Bizottság testületét a Cseh Köztársaság kormányával és a Cseh Köztársaság parlamentjével 2022. július 1-jén, pénteken Litomyšlben tartott találkozón.
„A mai nehéz időkben fontos újragondolni, mi tesz minket erőssé. Fontos példa az egységes piac, ahol mindent meg kell tennünk annak elmélyítése és megerősítése érdekében. Sok dolgunk van, de a munka jó lesz, és alig várom, hogy együtt dolgozzunk a cseh elnökséggel" – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Elnöksége alatt a Cseh Köztársaság öt, egymással szorosan összefüggő kiemelt területre fog összpontosítani:
1. A menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése
Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját követően a cseh elnökség támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna szuverenitását és területi integritását, felhasználva az EU által kínált valamennyi eszközt és programot, beleértve a szankciók megerősítését is. Az EU és tagállamai részéről Ukrajna politikai és katonai támogatása alapvető érdeke az európai biztonság garantálásának.
Oroszország agressziója okozta a második világháború óta a legsúlyosabb menekültválságot. Az EU-nak minden lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legjobban megbirkózzon a példátlan menekülthullámmal, különös tekintettel a háború sújtotta Ukrajnából származó nőkre és gyermekekre.
A cseh elnökség ezen a területen a szolidaritás, a hatékonyság és a rugalmasság elveire fog építeni. Az Európai Bizottsággal együttműködésben az alapok rugalmas átcsoportosítására és a leginkább érintett tagállamok, szervezetek és a civil szektor megsegítéséhez szükséges struktúrák létrehozására fog összpontosítani. A cseh elnökség a hatékony európai együttműködésre és szolidaritásra összpontosít, hogy sikeres legyen a menekültek hosszú távú integrációja az uniós tagállamok társadalmaiba.
A cseh elnökség másik fontos feladata Ukrajna háború utáni újjáépítése lesz, amely a kritikus infrastruktúra helyreállítására, az alapvető szolgáltatások nyújtására, a reziliencia megerősítésére, valamint Ukrajna gazdasági helyreállítására és stabilitására összpontosít. Alapvető fontosságú lesz az EU Ukrajnával való intenzív együttműködése és a szükséges pénzügyi források biztosítása a szabad világban.
2. Energiabiztonság
A cseh elnökség az EU energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekre fog összpontosítani, amelyek jelentősége jelenleg meghaladja az energetikai átállást, valamint a REPowerEU gyorsított végrehajtására, amelynek fontos része a források diverzifikálása, beleértve a logisztikai ellátást, az energiamegtakarítást és az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítását. A cseh elnökség készen áll a gáztartalékok szabályozásának végrehajtására, azaz a tározóknak a közelgő tél előtti feltöltésére, valamint az önkéntes közös beszerzések támogatására annak érdekében, hogy az EU az oltóanyagok beszerzéséhez hasonlóan hasznosíthassa hatalmát.
Az uniós ipar dekarbonizációja és a földgázról a hidrogénre való átállás szintén fontos, ami a hidrogéninfrastruktúra, -tárolás és -terminálok fejlesztésére vonatkozó ambiciózus ütemterv végrehajtását teszi szükségessé. A dekarbonizáció alapja a Fit for 55. A cseh elnökség azonban elsősorban arra fog összpontosítani, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérlegeljék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére irányuló fő rövid távú célkitűzést. A cseh elnökség emellett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására is összpontosít.
Ugyanakkor alapvető fontosságú az energiainfrastruktúra fejlesztése, ami az EU egészének energetikai rezilienciájának erősítéséhez vezet. Végül, de nem utolsósorban a cseh elnökség arra fog összpontosítani, hogy az atomenergia milyen szerepet játszik az EU energiabiztonságának biztosításában és az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében.
A közlekedés területén az elnökség a kibocsátások csökkentésére, a környezetbarát közlekedési módok előmozdítására és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára összpontosít, ami a tiszta mobilitás fejlesztésének kulcsfontosságú előfeltétele. Ugyanakkor a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére összpontosít annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok közötti közlekedést, ugyanakkor előmozdítsa a közlekedés dekarbonizációját.
Ugyanakkor a cseh elnökség az eszközök megfelelő kombinációjának végrehajtására fog összpontosítani, amely csökkenti a már amúgy is magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait. A karbonsemlegességre való átállást hatékony szociális intézkedéseknek kell kísérniük, például a háztartások energiamegtakarításának előmozdítása révén, amelyek az inflációs nyomás és az emelkedő energiaárak miatt továbbra is fontosabbá válnak.
3. Európa védelmi képességeinek és kiberbiztonságának megerősítése
Tekintettel a növekvő globális instabilitásra, a cseh elnökség a biztonsági és védelmi képességek növelésére fog összpontosítani, különösen a NATO-val partnerségben. A cseh elnökség foglalkozni fog a kiberfenyegetésekkel és az új technológiák (és űrkutatás) geopolitikai összefüggéseivel. Emellett az úgynevezett hibrid eszköztár gyors fejlesztésére, a félretájékoztatás elleni küzdelemre és a kibertér biztonságára is összpontosít. A cseh elnökség különös figyelmet fog fordítani az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kiberbiztonságára, valamint az EU világűrrel kapcsolatos biztonságos kommunikációs rendszerére. Hangsúlyozni fogjuk, hogy az EU demokratikus partnereivel együtt aktívan alakítja a nemzetközi vitákat a nemzetközi szervezetekben a kibertér biztonságának és stabilitásának fokozása érdekében.
4. Az európai gazdaság stratégiai rezilienciája
A Covid19-világjárvány és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió inflációs sokkhoz, megnövekedett piaci bizonytalansághoz és a globális ellátási láncok instabilitásához vezetett. A stratégiai reziliencia erősítése érdekében a technológiai versenyképességnek a saját termelési kapacitásain alapuló célzott előmozdítására, valamint a világ demokratikus államaival folytatott szabad kereskedelem elmélyítésére van szükség.
A zöld és digitális átállást úgy kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa a legfejlettebb régiókhoz való konvergenciát. Ugyanakkor ösztönözni kell az európaiak számára a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges készségek fejlesztését, ami az Európai Unió globális versenyképességének előfeltétele. Az uniós beruházási politikák, különösen a kohéziós politika révén nyújtott támogatás kulcsfontosságú szerepet fog játszani mindezeken a területeken.
A digitális belső piac minőségi elmélyítése érdekében a cseh elnökség a polgárok személyazonosságának biztonságos és megbízható bizonyítására szolgáló páneurópai eszköz elfogadására, az európai digitális identitás úgynevezett pénztárcájára, valamint egy hatékony és tisztességes adatpiac létrehozására fog összpontosítani.
5. A demokratikus intézmények rezilienciája
A cseh elnökség ezért arra fog összpontosítani, hogy megerősítse azon intézmények rezilienciáját, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a demokrácia és a jogállamiság értékeinek megőrzésére és fejlesztésére az EU-ban. Ezek közé tartozik például a politikai pártok átlátható finanszírozása, a tömegtájékoztatás függetlensége és a polgárokkal folytatott nyílt párbeszéd.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia egyedülálló teret teremtett a polgárok, különösen a fiatalok számára, hogy megvitassák Európa jövőjét, és lendületet adjanak a jövőbeli uniós politikáknak. A cseh elnökség arra fog összpontosítani, hogy felhasználja ezeket az ösztönzőket, és teret biztosítson a vita folytatásához. A 2022. évi ifjúság európai évét követő intézkedésként az elnökség a fiatalokkal folytatott párbeszéd javítására és a politikai folyamatokban való részvételük előmozdítására fog összpontosítani.
Nemzetközi összefüggésben az elnökség végre fogja hajtani az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó európai cselekvési tervet, amelyhez a vonatkozó eszközöket, többek között a lehetséges szankcionálási mechanizmusokat fogja alkalmazni. Meg fogja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló kapacitásokat, valamint támogatni fogja a partnerországok kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét.
Forrás: korkep.sk, mzv.sk, czech-presidency.consilium.europa.eu