Bár négy hónap telt el az ukrajnai konfliktus kezdete óta, a háború és annak következményei még mindig az újságok címlapjain szerepelnek. A médiában jelen vannak a Lengyelország és Izrael közötti feszültségről, valamint a lengyel hatóságok és Berlin közötti kapcsolatokról szóló beszámolók.

Háború Ukrajnában és az éhínség kísértete

A Dziennik Gazeta Prawna, a Rzeczpospolita és a Nasz Dziennik  beszámol a közelmúlt ukrajnai eseményeiről, köztük a vasárnapi kijevi ágyúzásról. "Az orosz hadsereg előrenyomul, elfoglalja a luhanszki régió utolsó szabad városait. De ez semmiképpen sem jelenti a Kreml számára a háború győztes végét"  – írja a Rzeczpospolita. "Szeverodonyeck  – a Luhanszki terület utolsó előtti, részleges ukrán ellenőrzés alatt maradt városa  – elfoglalása után a Kreml emeli a tétet. Az elmúlt napokban fokozódott az ukrán városok rakétatüzelése, és Vlagyimir Putyin elnök, fokozva a Kalinyingrád körüli feszültséget, megígérte Aljakszandr Lukasenkának, hogy nukleáris robbanófejjel ellátott Iskander - rakétarendszereket szállít Fehéroroszországba"  – írja Michał Potocki a DGP számára.  

Dr. Krzysztof Kawęcki politológus az NDz-nek adott interjúban kommentálja az Európai Unió országainak azon döntését, hogy Ukrajnának  tagjelölt státuszt adnak a Közösséghez való csatlakozáshoz. A szakértő elismeri, hogy az ukrán-orosz háború felgyorsította ezt a folyamatot, de Kijev útja az európai struktúrákba való beilleszkedéshez még évtizedekig tarthat.  – Már ha ez a folyamat egyáltalán lezárul, mert ne felejtsük el, hogy az elmúlt években dinamikusan változott a nemzetközi helyzet. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy Ukrajna EU-csatlakozása reális  – hangsúlyozza a politológus, majd hozzáteszi: "De ez egy egészen más Unió lesz, mint a mai. Ez egy magasabb szintű föderalizációval járó képződmény lesz. Maga Ukrajna pedig mélyreható átalakuláson megy keresztül  – az olyan érték, mint a szuverenitás, puszta emlékké válik."

A Do Rzeczy hetilapban Jan Krzysztof Ardanowski volt mezőgazdasági miniszter rámutat Moszkva azon intézkedéseire, amelyek célja az élelmiszerválság előidézése.  – Az oroszok ezt a háborút többféleképpen akarták kijátszani, többek között azzal, hogy élelmiszerválságot idéznek elő a világban, ami természetesen társadalmi zavargásokhoz vezethet azokban az országokban, ahol élelmiszerhiány kezdődik – magyarázza a politikus.  – Feltételezték, hogy a háború rövid ideig tart majd, és hogy gond nélkül átvehetik Ukrajna erőforrásait. Ide tartoznak a fosszilis erőforrások, az ipari üzemek, a gabonakészletek és a jelenlegi mezőgazdasági termelés a Feketeföldön (...) Mivel az ukrajnai "villámháború" nem jött be, és az ukránok még mindig védekeznek, az oroszok lopnak  – hangsúlyozza a továbbiakban Ardanowski. Az interjúban a volt miniszter az ukrán gazdák által elmondott történeteket is idézi.  – Bárhová is hajtanak be az orosz tankok, teherautók követik őket. Mindent, amit el lehet vinni, aminek bármilyen értéke van, azt elviszik. Amit nem lehet ellopni, azt elpusztítják a "felperzselt föld" elve szerint, amelyet az oroszok a mongoloktól vettek át, és évszázadokon keresztül alkalmaztak. Összefoglalva, az Oroszország által okozott háború egyik fő hatása az éhínség kiterjedése a világban"  – jelenti a politikus.

"Lengyelország ellentámadásba kezd?"

A címlapokat a Varsó-Jeruzsálem vita uralja a Lengyelországba szervezett izraeli kirándulások törlése miatt. A kérdés az izraeli középiskolások ezreinek érkezése, akik hagyományosan minden évben Lengyelországba látogatnak az örökségvédelmi túrák keretében.

"Sokak számára bizonyára nehéz élményt jelent, ha meglátogatják a német (bár a mi területünkön található) egykori koncentrációs táborokat, azokat a helyeket, ahol a II. világháború alatt tömegesen gyilkolták a zsidókat. Ezenkívül a gyermekeket és a fiatalokat elkülönítik a helyiektől, beleértve a kortársaikat is. Előzetesen (az előkészítő találkozók során) azt hallják, hogy az ilyen kapcsolatfelvétel nem tanácsos, mert itt nem szeretik, sőt gyűlölik őket, hogy Lengyelországban mindennapos az antiszemitizmus (bár ez egyáltalán nem igaz). További drámai jelleget kölcsönöz a tény, hogy az izraeli szolgálatok ügynökei kísérik őket éles lőszerrel töltött fegyverekkel".  – Olvashatjuk a Sieci oldalain. A fegyveres rendőrök és viselkedésük kérdése (amelyre sokan panaszkodtak) egyike azoknak a pontoknak, amelyeken Varsó változtatni akar. Válaszul a jeruzsálemi hatóságok úgy döntöttek, hogy lemondják az idei utakat. Ahogy azonban Rafał Ziemkiewicz rámutat "Lengyelország ellentámadásba kezd?" című cikkében, az Izraellel és a zsidó diaszpórával folytatott vitákban már nem vagyunk olyan vesztes helyzetben, mint a közelmúltban. "De készen állunk-e arra, hogy ezúttal, amikor Lengyelországot ismét leköpik vagy rasszista sértésekkel dobálják, ahelyett, hogy hagyományosan meghunyászkodnánk és félénken kérnénk a helyreigazítást, úgy viselkedjünk, ahogy a zsidók szoktak  – erőteljesen és határozottan ellentámadásba kezdjünk?" – kérdezi a Do Rzeczy újságírója. "A lengyel elvárások világos megfogalmazására biztosan lesz lehetőség; a mi dolgunk, hogy felkészüljünk arra, hogy ezt kihasználjuk"  – teszi hozzá Ziemkiewicz.

Nehéz német - lengyel kapcsolatok

Arndt Freytag von Loringhoven német nagykövet, aki Lengyelországban befejezi  munkáját, a Berlin és Varsó közötti nehéz kapcsolatokról beszél. Mint a diplomata elismeri, a háború kitörése óta a kapcsolatok ismét nehezebbé váltak, és a helyzetet a közelgő parlamenti választások sem könnyítik meg.  – Attól tartok, hogy amint az ország belemegy a választási kampányba, ez még rosszabbá válhat  – hangsúlyozza Arndt Freytag von Loringhoven, és megállapítja, hogy a lengyel kormány "nagyon egyértelműen hajlik arra, hogy nyilvánosan támadja Németországot, hogy elnyerje a jobboldali választók kegyeit a jó lengyel - német kapcsolatok rovására.".  – Azt kérdezem magamtól, hogy milyen szándékai vannak a jelenlegi varsói hatóságoknak? Azt akarják, hogy Németország erős szövetségese legyen Lengyelországnak, vagy bűnbaknak kellünk nekik a saját belső problémáikhoz? Ez különösen aggasztó napjainkban, amikor Oroszország megpróbál kihasználni minden megosztottságot, amely a Nyugaton megjelenik"  – hangsúlyozza a diplomata.