Bár a médiában még mindig az ukrajnai háború a fő téma, hétfőn a lengyel újságok címlapjait Iga Świątek győzelme foglalta el, aki pályafutása során másodszor nyerte meg a francia nyílt teniszbajnokságot.
A 21 éves világranglista vezető egymást követően a 35. győzelmét aratta a profi pályán. "Świątek uralta a női teniszt idén tavasszal, és a Roland Garros Grand Slam-tornán megmutatta, hogy nincs párja (...). Teniszezőnk remekül játszott, de a legnagyobb tapsot akkor kapta, amikor a pályán beszédet mondva a harcoló ukránokról beszélt: "Legyetek erősek, a háború még tart". A közönség ovációval reagált ezekre a szavakra. A lengyel sportnak van egy olyan sztárja, akire büszkék lehetünk. A történteket a >>L'Équipe<< sportújság foglalja össze a legjobban a címlapon szereplő címmel: >>Éljen sokáig a királynő<<, és a szakértők egyetértenek abban, hogy hosszú lehet az uralkodása" – olvasható a Rzeczpospolita címlapján.
A háború 100 napja
Eközben a Keleti Tanulmányok Központja összefoglalja a háború első három hónapját: "Az Ukrajna elleni orosz agresszió száz napja még mindig nem adott választ az alapvető kérdésre: ki fog győzni?" "Az összecsapás első szakasza – a március végéig tartó manőverháború, a megszálló által széleskörűen meghatározott hadműveleti célkitűzésekkel – Oroszország számára vereséggel végződött, és azt eredményezte, hogy a két fő hadszíntér egyikéről kivonult, a másik irányban pedig csökkentette törekvéseit. A március vége óta tartó pozícióháború nem hozott áttörést" – jelentik a központ elemzői. "Minden jel arra mutat, hogy sem Oroszország nem rendelkezik olyan katonai potenciállal, hogy szétzúzza Ukrajnát, sem Kijev, a Nyugat támogatása ellenére, nem lesz képes gyorsan visszaszerezni az agresszor által elfoglalt területeket február 24-e után" – olvashatjuk a Sieci című hetilap hasábjain is. Ahogy Marek Budzisz, a keleti ügyek szakértője kifejti, "Moszkvában a szókimondó politikusok és szakértők többsége még mindig azon a véleményen van, hogy Oroszország megnyeri a háborút Ukrajnában, de nem hivatalosan már megkezdődött a konfliktusból kivezető utak keresése. Andrzej Łomanowski eközben a Rzeczpospolita című lapban leírja, hogy "mivel az orosz hadvezetés nem tudta megtörni az ukrán hadsereget a fronton, visszatért a városok elleni rakétatámadásokhoz. Többek között Kijevet bombázták, ahol gabonaszállító vagonokat akartak megsemmisíteni. "A Kreml így nyilvánvalóan nemcsak a tengeri exportjukat akarja megakadályozni, hanem a vasúti szállítást is meg akarja bénítani" – olvasható a közleményben.
Hogyan viszonyul a világ az ukrajnai háborúhoz
A Rzeczpospolitában Anna Slojewska is beszámol a nemzetközi ügyészek munkájáról, akik bizonyítékokat gyűjtenek az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekményekről. "Ez az első alkalom, hogy a háborús atrocitásokat ilyen gyorsan és ilyen aprólékosan dokumentálják" – számol be az újságíró. – Egyetlen bűnöző sem gondolhatja, hogy biankó csekkje van arra, hogy atrocitásokat kövessen el – idézi a lap Karim Khant, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egyik ügyészét. "Már március 2-án, vagyis alig hat nappal az ukrajnai háború kitörése után az NBB megkezdte a konfliktus során elkövetett bűncselekmények kivizsgálását. Két hónappal később Khan a helyszínre küldte az embereit: nyomozókat, törvényszéki szakértőket és támogató személyzetet. A misszióban 42 ember van" – olvashatjuk. A Nyugat és Moszkva közötti kapcsolatokban az ukrajnai háború hatására bekövetkezett változásokat az Európába irányuló orosz gázexportra vonatkozó adatok is mutatják. A Gazprom június elején közzétett adataiból kiderül, hogy idén január és május között az úgynevezett távoli külföldre (Európa a balti államok, valamint Törökország és Kína nélkül) irányuló gázexport 61 milliárd köbmétert tett ki, ami 23,2 milliárd köbméteres, azaz 27,6%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – számol be a Keleti Tanulmányok Központja.
Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy bár az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról szóló politikai megállapodás az EU számára sikerként értékelhető, annak végleges értékelése csak az összes részlet nyilvánosságra hozatala után lehetséges, ami az elfogadott dokumentumok közzététele után válik ismertté. "Ez különösen az egyes uniós tagállamok által a kőolaj vagy kőolajtermékek behozatalára vonatkozó embargók végrehajtására vonatkozó lehetséges átmeneti időszakok kérdését érinti. Ugyanakkor az uniós szankciók hatodik csomagjával kapcsolatos munka befejezésével kapcsolatos problémák azt mutatják, hogy az Oroszországgal szembeni további korlátozások elfogadása az uniós fórumon egyre nehezebb lesz. Különösen irreálisnak tűnik, hogy az orosz gázimportra vonatkozó esetleges szankciókról megállapodásra jussunk" – írja a Keleti Tanulmányok központja.
Nemzeti Újjáépítési Terv
A lengyel média az elmúlt napokban nagy figyelmet szentelt annak, hogy az Európai Bizottság elfogadta a lengyel Nemzeti Újjáépítési Tervre vonatkozó javaslatot. Ez egyrészt közelebb hozza Varsót az Újjáépítési Alapból származó uniós források folyósításához, másrészt Lengyelország elkötelezettségét jelenti a Brüsszel által meghatározott feltételek (az úgynevezett mérföldkövek) teljesítése iránt. "Lengyelország a Nemzeti Újjáépítési Terv keretében 23,9 milliárd euró támogatásban részesülhet – ezt teljes egészében igénybe akarjuk venni – és több mint 33 milliárd euró hitelt kaphat, amelyből eddig 11,5 milliárd eurót igényeltünk" – emlékeztetnek a Dziennik Gazeta Prawna újsáírói. – Az első kifizetési kérelemben összesen 37 mérföldkövet és mutatót kell bemutatni, amelyek közül 14–et már teljesítettünk, a többi pedig a végrehajtás előrehaladott szakaszában van" – nyugtatott meg Grzegorz Puda regionális politikai és alapokért felelős miniszter, akit a DGP napilap idéz. Mikor kapja meg Lengyelország a támogatás első részleteit? "Az uniós tisztviselők szerint ennek az év vége előtt kell megtörténnie, és nem – ahogy a kormány javasolta – már kora ősszel. A kormány azonban korábban szeretné megkezdeni a finanszírozást. A Lengyel Fejlesztési Alappal folytatott tárgyalások ezt a célt szolgálják. Mint írtuk, a PFR (Lengyel Befektetési Alap) a költségek egy részét előfinanszírozza, a pénzügyminisztérium pedig akkor adja meg a pénzt, amikor Brüsszel elküldi az első részletet" – olvastuk a napilapban.
zą transzę” – czytamy na łamach dziennika.
