– "Semmit rólad nélküled" – mondta Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap az ukrán Legfelső Tanács előtt. A lengyel államfő kijevi látogatása valamint a lengyel és az ukrán elnök közötti szoros kapcsolatok témája került az újságok hétfői címlapjára. 

Új fejezet a varsói-kijevi kapcsolatokban

"Február 24-én elkezdtük közös történelmünk új kötetének megírását" – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az ukránokról és a lengyelekről. Az elnök alkotmánybírósági képviselője és parlamenti képviselő Olha Sovhyria elmondta, hogy az elnök a parlament elé fogja terjeszteni a törvényt, amely a lengyel állampolgárok >>különleges státuszáról szól <<."  – Olvashatjuk a Rzeczpospolita oldalain, amely, mint minden országos napilap, az elnökök képét hozza a címlapon.  "Megjelentek zavaró hangok, amelyek szerint Ukrajnának engednie kellene Putyin követeléseinek. Csak Ukrajnának van joga dönteni a jövőjéről. Nélküled (Ukrajna) semmi sincs rólad" – mondta a lengyel elnök az ukrán parlamentben tartott, nagyon érzelmes beszédében. A képviselők többször is tapssal szakították meg" – számol be az Rzeczpospolita. A Dziennik Gazeta Prawna azt is leírja, hogy Andrzej Duda "új jószomszédi megállapodásról" beszélt Lengyelország és Ukrajna között. "Mint a DGP tárgyalópartnerei állítják, egy új lengyel-ukrán megállapodásról van szó, amelynek mintájául az Elysée–szerződés szolgált, amely évtizedeken át alakította a francia-német kapcsolatokat. A Charles de Gaulle és Konrad Adenauer által aláírt megállapodás állandó konzultációkat kezdeményezett a két főváros között állam- és kormányfői szinten (...) Lengyel vonatkozásban szó van egy állandó fórum létrehozásáról is a nehéz történelmi kérdések tisztázására" – olvashatjuk.  És hogyan néz ki három hónappal a háború kezdete után az ukrán menekültek helyzete Lengyelországban? – Az ukránok nagy méltósággal állnak  a helyzethez, amelybe kerültek. Hálásak a segítségért, szinte egyik óráról a másikra kellett megváltoztatniuk az életüket. De gyorsan túlléptek a sokkon, szinte mindegyikük gyorsan talpra akar állni, munkát találni, normális életet kezdeni – számol be Paweł Szefernaker, a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium helyettes vezetője a Sieci hetilapnak adott interjújában. – Azt látjuk, hogy minden negyedik, a PESEL adatbázisában regisztrált ukrán, aki munkaképes korú, munkát vállalt. Ez már jóval több mint 100 ezer ember. A követelőző hozzáállás rendkívül ritka – teszi hozzá a politikus.

Rzeczpospolita viszont orosz önkéntesekről ír, akik az ukrajnai menekültekkel dolgoznak. "Georgi Nurmanov a szibériai Omszkból származó orosz, az orosz önkéntesek  csoportjának vezetője. Különböző útvonalakon jutottak el Lengyelországba, és az ukrán határ közelében, Medykában telepedtek le. Segítenek a menekülteknek és mindazoknak, akik a háború miatt segítségre szorulnak (...) Az országuk vezetőiről csak átkozódva beszélnek. De minden nap hajnali 4-kor kelnek, hogy a przemyśli állomáson elérjék az első Ukrajnából érkező vonatot, és segítsenek a menekülteknek" – olvasható a napilapban.

Szankciók, nyersanyagok és a háború ára

A Do Rzeczy című hetilap cikkében Olivier Bault kifejti, mi a tétje – az Egyesült Államok szempontjából – az ukrajnai háborúnak. Az újságíró leírja, hogy egyes amerikai politikusok ellenzik a Kijevnek szánt újabb támogatási csomagot: "Hiszen az Ukrajna elleni orosz támadás után a Joe Biden vezette USA célja nemcsak az lett, hogy Oroszország kivonuljon az általa február 24-e után elfoglalt területekről, hanem az is, hogy tartósan meggyengüljön, hogy a jövőben ne legyen képes hasonló cselekedetre. Hogy ez az amerikai cél, azt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter április 25-én hivatalosan is megerősítette. Lengyelországban, Kijevből hazatérve azt mondta: >>Azt akarjuk, hogy Oroszország olyan mértékben meggyengüljön, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna megszállásával tesz<<. Ez a nyilatkozat egyfajta áttörést jelentett, hiszen korábban csak Ukrajna szuverenitásának megvédéséről volt szó."

Mint Bault beszámol róla, nem nehéz belátni, hogy hasonló álláspontot képvisel Lengyelország is, amely Oroszország tartós gyengítésére törekszik, és az EU-n belül a lehető legszigorúbb szankciókért lobbizik Oroszországgal szemben. "Lengyelország emellett nemcsak Ukrajna fontos fegyverszállítójává vált, hanem a Nyugatról érkező fegyverszállítások egyik fő logisztikai csomópontjává is. Érdemes megjegyezni, hogy a többi nagy európai országnak némileg más, korlátozottabb céljai vannak: Ukrajna szuverenitásának védelme és Oroszország rávétele egy Kijev számára elfogadható békeszerződés aláírására" – olvasható a közleményben.

Ebben az összefüggésben nagy jelentőséggel bírnak Mikuláš Beka cseh Európa-ügyi miniszter szavai, aki a DGP–nek adott interjújában bejelentette, hogy Prága tárgyalásokat kíván kezdeni egy olyan mechanizmusról, amely kikényszeríti az Oroszország elleni szankciók betartását.

– Mi semmiképpen nem akarunk rubelben fizetni az orosz gázért, de látjuk, hogy van egyfajta szürke zóna, amelyet azok a vállalatok hoznak létre egyes tagállamokban, amelyek így döntenek. Talán már a kezdetektől fogva hasznos lett volna az EB világosabb álláspontja, mert az eredeti sok kétséget ébresztett nemcsak a vállalatok és az állami hatóságok, hanem a közvélemény és a média körében is, ami nem teremt jó légkört a konszenzushoz vagy a további szankciók támogatásához – magyarázza a cseh politikus. Szintén figyelemre méltó a Rzeczpospolitában  megjelent interjú Bärbel Bas Bundestag-elnökkel. A német politikust Frank–Walter Steinmeier elnök kijelentéseiről kérdezték, aki elismerte, hogy Berlin orosz energiahordozóktól való függése hiba volt. – Nem hiszem, hogy közvetlen kapcsolat van az Oroszország által indított háború és a Németország által importált energiahordozók között. Oroszországnak itt egészen más indítékai voltak, és nem tudtuk volna megakadályozni, még akkor sem, ha nem importálunk orosz gázt. De ma függetlenné kell válnunk Oroszországtól – magyarázza Bas. – Németországban egy ideje következetesen ebbe az irányba próbálunk elmozdulni, különösen a megújuló energiaforrások fejlesztésével. Másrészt nagyon jól tudjuk, hogy a gázcsap azonnali elzárása drámai következményekkel járna a gazdaságra nézve – teszi hozzá a Bundestag elnöke.