Back to top
redakcja2 küldte be 14.05.2022 időpontban
Közlekedés, beruházások, a háború jelene, és a jövő forgatókönyvei - XXXIII. Kárpátok Európája-konferencia, 2.nap
Polityka

Ukrajna uniós tagsága, a biztonsági garanciák, valamint a női erő voltak a témák voltak napirenden a 33. Kárpátok Európája c. konferencia második napján, 2022.május 14-én, a Przemyśl mellett fekvő Krasiczyn reneszánsz várkastélyában. Beszámoló cikkünket folyamatosan frissítjük.

 

 

Az első panel a közlekedéssel, az infrastruktúrával és az áruszállítással foglalkozott: A közlekedés fejlődése Közép-Európában. Kelet-Nyugat-Észak-Dél c. beszélgetésen a régió közlekedéssel, infrastruktúrával foglalkozó miniszterei, magas rangú állami képviselői vettek részt.

 

Bogdan Rzońca EP-képviselő bevezetőjében rámutatott – a háború, mint minden területre, e témára is rányomta a bélyegét, e szellemben nyilatkoztak a további résztvevők is.

Andrzej Adamczyk infrastruktúra-miniszter, egyetértve a kérdésfelvetéssel, kiemelte, a háború nemcsak átír minden eddigi forgatókönyvet, de egyúttal rá is mutat arra, hogy biztonságunk és fejlődésünk szempontjából mennyire nélkülözhetetlenek az olyan projektek, mint a Háromtenger-kezdeményezés, vagy a Via Carpatia.  Felértékelődött az észak-déli kapcsolatok fontosságát a lengyel közlekedési rendszerben, ami eddig nem történt meg. Most azonban, együtt a Három Tenger Kezdeményezés gyümölcsöző együttműködésre, fejlődésre és jólétépítésre lehetőséget kínáló geopolitikai koncepciójának kialakításával, amely évszázadok óta nem volt jelen a régióban, teljes mértékben összhangban van a térségben meglévő igényekkel. A Via Carpatia útvonal kulcsfontosságúvá vált, és a szemünk előtt válik ténnyé. Ez a projekt Ukrajnában is leágazásokat foglal magában, amelyek Dorohuskból Luckon keresztül Kijevbe, Hrebennéből, Medykából Lviv és Ternopil között Odesszába és Szucsáva mellett a román határhoz vezetnek. Ma, Oroszország Ukrajna elleni agressziója után, még világosabban láthatjuk, milyen messzemenő volt Lech Kaczyński elnök víziója. – mondta Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter. 

Az infrastrukturális tárca vezetője kiemelte, hogy a Lengyelország és a környező országok beruházásai a gazdaságfejlesztés motorját is jelentik. - A Via Carpatia az élethez vezető út Kelet-Lengyelországban, és tágabban Közép- és Kelet-Európában. Kétségtelenül hozzájárul a korszerű közlekedési infrastruktúra-rendszer fejlesztés lemaradásainak megszüntetéséhez a mi régiónkban. Végrehajtása hosszú távon pozitívan befolyásolja a régió befektetési helyként való vonzerejét, ösztönzi a foglalkoztatás növekedését, valamint növeli a devizapiacot és az állampolgárok mobilitását.

 

A konferencián szó esett az ukrajnai háborúnak az európai közlekedési rendszerre gyakorolt széles körű következményeiről is.

– Az ukrajnai háború olyan esemény, amely jelentősen befolyásolta Lengyelország és térségünk, a Három-tenger térség országainak közlekedési rendszerét. A háború első heteiben közlekedési hálózatainknak biztosítaniuk kellett a nagyszámú menekült zavartalan mozgását. A lengyel közlekedési szektor, különösen vasúti sikeres vizsgát tett ebben. Az új körülmények között az egyik kihívás a térség kommunikációs kohéziójának biztosítása az ukrán közlekedési rendszerrel – hangsúlyozta Andrzej Adamczyk.

Olekszandr Kubrakov miniszter és Vaszil Skurakov az ukrán infrastruktuális minisztérium képviseletében a háborús pusztítás mértékéről számolt be. A pusztítás mértékéről szólva  elmondta, összesen 92 milliárd dollárra becsülik a kárt. Csak a közlekedési hálózatban 6300 km vasút, 41 híd, 20 pályaudvar semmisült meg, a közutakból 23 km utat teljesen elpusztítottak, 291 közúti híd megsemmisült. Az ujjáépítések már megkezdődtek, de ez még egy borzasztó hosszú és költséges út lesz.  

Vaclav Brnard, a cseh infrastrukturális miniszterhelyettes, valamint Ondrej Dolezal szlovák közlekedési miniszter virtuálisan csatlakoztak az eszmecseréhez: mindketten az infrastruktúraépítés nehézségeiről beszéltek, valamint arról, milyen problémákat okoz ez majd a további fejlesztésben. – Dolgozunk azon, hogy az uniós partnerekkel összehangoljuk ezen problémák megoldását, és már készülünk Ukrajna ujjáépítésére. Néhány eszközzel, elemmel már most is rendelkezünk, de szükség lesz az unió részvételére is.

 

Háború Ukrajnában

 

Az ukrajnai háborúval foglalkozó második panelben Przemysław Grajewski vel Żurawski faggatta a beszélgetés 11 résztvevőjét.

 

Ryszard Terlecki (PiS) a Szejm alelnöke rámutatott, hogy Ukrajna körül egyre több vita folyik a háború utáni újjáépítéséről. "Gondolnunk kell, és meg kell terveznünk, de ne felejtsük el, hogy ez a háború folyamatban van. Még nem tudjuk, milyen lesz Ukrajna geopolitikai helyzete a háború után" - hangsúlyozta. 

Terlecki szerint két politikai kérdés továbbra is fontos a háború alatt. Az első Ukrajna EU-tagsága. A PiS klub vezetője felidézte, hogy Ukrajna már elküldte az uniós csatlakozási készenlétről szóló kérdőívet. "A válasz június 23-án, az EU-csúcson érkezik" - mondta. 

Hozzátette: elvetették Ukrajna EU-csatlakozásának gyors útjának projektjét, amelyet többek között az Lengyelország és régiónk országai szorgalmazták. Terlecki megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök is azt mondta, hogy a folyamat évtizedeket vesz igénybe. "Tehát nem úgy van, ahogy gondoltuk, hogy mindenki megértette, hogy Ukrajnának a lehető leghamarabb az EU-hoz kell tartoznia" - mondta. 

A második kérdés, amelyre felhívta a figyelmet, az Ukrajna számára biztosított biztonsági garanciák a háború befejezése után. 

"Olyan országokról beszélnek, amelyek ennek a biztonságnak a garanciái lehetnek – az USA, Törökország és Lengyelország. Fontos kérdés, hogy mi lesz a NATO-val, amikor a NATO-országok szövetségre lépnek Ukrajnával. Mi lesz, ha valamelyik Ezek az országok megtámadják Oroszországot, majd a többi NATO-ország azt mondhatja ezeknek a biztonsági garanciáknak, hogy „ha szövetségre léptek, akkor most aggódjatok magatokért" - mondta Terlecki. Hozzátette: ezek azok a kérdések, amelyekre válaszokat kell találnunk. 

A beszélgetés résztvevője volt, az ukrán Verhovna Rada alelnöke, Olena Kondratyuk is, aki kijelentette, hogy Oroszország az ukrán nemzet ellen tervezett népirtást hajt végre, és minden háborús bűnt el kell számolni. Kondratiuk megjegyezte, hogy országának fegyverekre volt a legnagyobb szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta az EU-csatlakozás fontosságát is. "Eddig 257 gyermek halt meg Ukrajnában, hogyan kell még mindig bizonyítanunk, hogy európaiak vagyunk?" – tette fel a kérdést. Kondratyuk beszélt arról is, hogy Ukrajna újjáépítésre készül, de fontosak lesznek az oroszországi jóvátétel kérdései. Ezenkívül kimondta, hogy az európai országoknak le kell mondaniuk az Oroszországból szállított nyersanyagokról.

 

A következő felszólaló, Władysław Teofil Bartoszewski (KP-PSL) képviselő rámutatott, hogy mindenekelőtt Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy segítse. Hozzátette: sem Franciaországnak, sem Németországnak nincs erkölcsi joga Oroszországgal szembeni politikáját diktálni a többi uniós országnak, hiszen eddigi politikájuk csődnek bizonyult.  "Oroszországnak meggyengülve kell kijönnie ebből a háborúból, hogy a következő években ne tudjon Ukrajnához hasonlót csinálni. Együtt kell dolgoznunk Ukrajnával, hogy közelebb hozzuk hozzánk és behozzuk az EU-ba. A lengyel nemzetiségben Ez segít Ukrajnának az EU teljes jogú tagjává válni” – mondta Bartoszewski.

 

Vlagyimir Ponomariov volt orosz építésügyi miniszterhelyettes, jelenleg disszidens felhívta a figyelmet az ukrajnai háború globális jellegére. "Ez egy háború a jelenlegi világrend ellen" - mondta. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin régóta törekszik a világrend megváltoztatására. "Megtörtént Grúzia, Krím, Szíria és a világ nem reagált, most pedig Ukrajnában zajlik a háború; ez az orosz állam fejlődésének utolsó szakasza a fasizmus felé vezető úton. Ha Ukrajna nem nyeri meg ezt a háborút, Oroszország tovább megy "- mondta Ponomariow. Véleménye szerint az ukrajnai háború oka Oroszország büntetlensége az eddigi tevékenységében, valamint a propaganda és az orosz szolgálatok tevékenysége. 

A Lviv Regionális Katonai Állami Igazgatóság elnökének tanácsadója, Mihajlo Bno-Ajrijan arra kérte a nyugati országokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az ukrán gazdaságra. „Már most is 40 százalékos GDP-csökkenésünk van, és ez optimista jóslat” – hangsúlyozta. Elmondta: az országnak nem pénzre van szüksége, hanem arra, hogy támogassák az ukrán cégeket, hogy az országban maradjanak, és ott munkahelyeket teremtsenek.

 

Az oktatás jövője

A Collegium Carpathicum    milyen lesz a jövő? c. panelben a régió integrációjának oktatási vetületeit vették számba a beszélgetés résztvevői. Jan Malicki, a Varsói Egyetem Keleti Tanulmányok Intézete vezetője Igor Cependával, az Ivanofrankivszki Egyetem professzával, Őze Sándorral a PPKE professzorával, Markijan Malszkijjal a Lembergi Egyetem professzorával, Marian Šuplatával, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem oktatójával, beszélgetett, Wojciech Bakunnal, Przemyśl város polgámesterével beszélgetett. A helyzetértékelés nem volt kiemelkedően pozitív, a közös oktatási együttműködés régóta szőtt tervei továbbra sem valósultak meg, de a résztvevők kifejezték reményeiket, hogy a háború paradox módon talán újabb lökést ad a visegrádi alapod, keleti tagországokkal bővített közös oktatási intézmény felállításának.

 

 

A női erő

A konferencián szó esett még a közép-európai fejlesztéspolitikáról, és ennek finanszírozási lehetőségeiről, majd egy Nelly Rokita egyedi stílusában vezetett beszélgetés következett a kárpátok női politikusaival kapcsolatban (résztvevők: Teresa Pamuła, parlamenti képviselő (Lengyelország), Olga Semeniuk, a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkára (Lengyelország), Małgorzata Jarosińska-Jedynak, az Alapok és Regionális Politikai Minisztérium államtitkára (Lengyelország), Kovács Orsolya Zsuzsanna lengyelországi magyar nagykövet, Ołena Kopanchuk, helyettes, a Legfelsőbb Tanács Költségvetési Bizottságának alelnöke (Ukrajna), Krystyna Wróblewska, a "Kárpátok Női" Egyesület elnöke (Lengyelország), Ołena Bilecka, az "Ukrán Women's Warta" szervezet elnöke (Ukrajna), Mándli Klára, elemző, Országgyűlés (Magyarország))és arról, mekkora lökést adhat a politikának a magabiztos női nézőpont – ez utóbbin az ukrán résztvevők és Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövet asszony felszólalása is nagy sikert aratott.

 

Itt a vetés ideje!

 

A találkozó utolsó panelbeszélgetésén „Ukrajna átalakulása és újjáépítése – a program bemutatója” címmel, izgalmas euroatlanti párbeszéd kerekedett. Az euroatlanti itt kárpáti és amerikai párbeszédet jelent, a résztvevők (Ruslan Stefanczuk, az ukrán parlament elnöke, Arkadiusz Mularczyk, a Szejm Külügyi Bizottságának tagja, Mykhaylo Khariy, Átalakulási Központ (Ukrajna), Chris Holzen, a Nemzetközi Republikánus Intézet (USA) közép- és kelet-európai főtanácsadója, Mykhailo Panoczko, az Evangélikus Egyház püspöke (Ukrajna), Volodimir Csepovj katona, a 7. század 1. lövész-szakaszának parancsnoka, a BUSINESS szerkesztője (Ukrajna), Daniel Fried, Atlantic Council (USA), Oleksa Petriv érsek, az Ukrán Görög Katolikus Egyház Külkapcsolatok Osztályának vezetője, az Ukrajna Átalakulás Nemzeti Fóruma Szellemi Igazgatóságának koordinátora) immár konkrét programterveket vázoltak fel a jövőt illetően. Jerzy Kwieciński moderátor tömören megfogalmazta a lényeget: Itt az ideje a vetésnek. Az ukrán föld készen áll, mind konkrét, mint átvitt értelemben – már csak az oroszokat kell innen kiűzni.