A lengyel állam már több mint 12 éve vizsgálja az oroszországi Szmolenszkben történt elnöki repülő katasztrófa körülményit. A vizsgáló albizottság legújabb jelentése, amely Antoni Macierewicz egykori védelmi miniszter vezetésével készült, Lengyelországban hatalmas érzelmeket keltett – szó van benne ugyanis két robbanásról, amelyek a lengyel történelem legnagyobb tragédiáját okozhatták a második világháború óta.
2010. április 10-én a Szmolenszki katasztrófában meghalt Lengyelország elnöke Lech Kaczyński, az elnök felesége, Maria Kaczyńska valamint 94 további személy. A TU-154 repülőgép fedélzetén, amely sűrű ködben semmisült meg, életüket vesztették a lengyel közélet neves személyiségei, többek között a fegyveres erők parancsnokai (szárazföldi haderő, légvédelem, tengerészet), a legfontosabb lengyel intézmények vezetői (többek között Lengyel Nemzeti Bank, Nemzeti Emlék Intézet), parlamenti képviselők és háborús veteránok képviselői. Mindannyian azért repültek Szmolenszkbe, hogy a közeli Katyń-ban tiszteletüket tegyék a lengyel tisztek sírhelyén akiket 1940-ben Sztálin parancsára mészároltak le, emiatt a haláluk még inkább tragikus színt öltött.
A szmolenszki katasztrófáról szóló információk egész Lengyelországban hatalmas sokkot váltottak ki. Emberek ezrei gyülekeztek spontán módon az elnöki palota előtt Varsóban, ahol néhány óra leforgása alatt tengernyi mécses gyűlt össze. Az egész országban visszamondták a rendezvényeket, a lengyel nemzet mély gyászba zuhant. A katasztrófa áldozatainak temetési szertartásai hatalmas, nemzeti érzelmet kinyilvánító tüntetésekké váltak, különösen Lech Kaczyński temetése esetében, akinek koporsóját a krakkói Wawel-ben helyezték el – azon a helyen ahol a legkiemelkedőbb lengyelek nyugszanak (többek között lengyel királyok, valamint Józef Piłsudski marsall is).
Már kezdetben sem hiányoztak azok a vélemények, mely szerint az elnöki Tu-154 katasztrófájának oka merénylet volt. Elvégre a repülőgép legfontosabb utasa az orosz hatalom által utált Lech Kaczyński volt – az elnök, aki évek óta figyelmeztette a Nyugatot, hogy ápoljanak szoros kapcsolatot Vladimir Putinnal. Az akkor Lengyelországban kormányzó Polgári Platform (PO, Donald Tusk vezetése alatt) az elejétől kezdve arról próbálta meggyőzni a közvéleményt, hogy Oroszországnak semmi köze nem volt a katasztrófához. A hatalmon lévő politikusok tábora — akik konfliktusban voltak Lech Kaczyński elnökkel (a lengyel elnöknek nincs nagy befolyása, lényegi jelentőséggel a kormányfő bír) — úgy tartották, az elnök gyakorolt nyomást a pilótákra, hogy a rendkívül rossz időjárás ellenére landoljanak. A PO politikusai és szimpatizánsai között nagyon elterjedt volt a hír „testvéri telefonról”. Ennek az összeesküvés-elméletnek a hívei szerint Jarosław Kaczyński felhívta az elnök Lech Kaczyńskit nyomást gyakorolva rá, hogy tekintet nélkül az időjárásra a repülő landoljon Szmolenszkben. Ezt a verziót a mai napig terjesztik a lengyel ellenzék köreiben, a pletykát azonban sosem sikerült alátámasztani semmilyen bizonyítékkal.
Donald Tusk kormánya a nyomozást a szmolenszki katasztrófáról kiadta az oroszok kezébe, hivatkozva az ún. Chicagói Egyezményre 1944-ből. Annak ellenére, hogy a lengyel fél számára sokkal kedvezőbb lenne, nagyobb részvételt biztosítva számára a Tu-154-es katasztrófa vizsgálatában, a lengyel-orosz egyezmény 1993-ból.
2011 januárjában jelent meg az első hivatalos jelentés a szmolenszki katasztrófa okainak ügyében. Ez az orosz MAK (Államközi Repülésügyi Bizottság, amely a Független Államok Közössége területén vizsgálja a légi baleseteket) jelentése volt. A jelentés közzététele Lengyelországban óriási vihart kavart. Még Donald Tusk kormánya is határozottan tiltakozott az abban foglalt megfogalmazások miatt. A MAK szakértői megállapították, hogy a katasztrófa oka a repülőút és a személyzet rossz felkészültsége volt, ezenfelül a pilóták hibás döntéseik miatt is felelősek. Az oroszok határozottan kizárták, hogy bármilyen felelősség terhelné a szmolenszki repülőteret kiszolgáló személyzetet, annak ellenére, hogy a lengyelek minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az orosz katonai légi irányítás a lengyel repülőgépet minden biztonsági alapelv megszegéségével vezérelte, az általuk használt berendezések pedig nem tették lehetővé a repülő pontos helyének beazonosítását. Ami a legjobban felháborította a lengyeleket, hogy a MAK szakértői megállapították, hogy a lengyel légierő főparancsnoka Andrzej Błasik tábornok vérében 0,6 százalékos alkoholtartalmat észleltek. Az oroszok egyértelműen azt próbálták ezzel sejtetni, hogy a részeg tábornok követelte volna a személyzettől, hogy rossz időjárási körülmények közepette landoljanak, ami a tragédiát okozta. Ezek a sugallatok nem voltak alátámasztva semmilyen bizonyítékkal – a lengyel nyomozók tagadták, hogy Błasik tábornok szervezetében alkohol nyomait fedezték volna fel.
Hét hónappal a MAK jelentés után a lengyel fél is nyilvánosságra hozta az Állami Repülésügyi Bizottság Repülőbaleseteket Vizsgáló jelentését (KBWLLP). Ebben a jelentésben kizárták, hogy a szmolenszki katasztrófa oka merénylet volna.
A KBWLLP szakértőinek véleménye szerint az elnöki Tu-154 lezuhanásának oka „a minimális magasság alá való manőverezés, túl nagy esési sebesség mellett, olyan időjárási körülmények közepette, melyek nem tették lehetővé a földdel való vizuális kapcsolatot; továbbá a második körre való repülési eljárás késői megkezdése. Ez ütközéshez vezetett egy tereptárggyal, aminek következtében a bal szárny és a csűrő egy darabja levált, összességében pedig a repülőgép manőverezési képességeinek elvesztését és a földdel való ütközést eredményezte”.
A KBWLLP szakértői a pilótákat okolták, akik véleményük szerint túl későn reagáltak a gép magasságának csökkenésére, a rádiós magasságmérőt figyelték (a barométeres helyett), a második körre való automata repülésre alapoztak, nem a manuálisra, és figyelmen kívül hagyták a „Pull up” parancsot melyet a figyelmeztető rendszer kijelzett. Véleményük szerint a repülő műszakilag megfelelő állapotban volt, a katasztrófa fő okai a lengyel pilóták és az orosz légi irányítók hibái voltak. Kulcsfontosságú pillanat volt, amikor a bal szárny ütközött egy a repülőtér közelében álló nyírfával, amely az emelőszárny 1/3-ának leszakadásához vezetett.
– A repülőgép teljesen működőképes volt, amíg egy fának nem ütközött, aminek következtében a bal szárny megsemmisült. Senki sem avatkozott be a repülés folyamán, akár robbanóanyaggal, akár vegyi vagy mérgező eszközökkel. A személyzetre sem gyakoroltak nyomást, hogy szálljon le – mondta Jerzy Miller bizottsági elnök. – A repülésirányító megnyugtató parancsai: az útvonalon vagy, jó pályán vagy – tévesek voltak. Minden döntést megfelelően hoztak meg, de hiányzott a tapasztalat az ilyen nehéz körülmények között történő döntéshozatalhoz – mondta Miller. A KBWLLP szerint a katasztrófa nem következett volna be, ha az időjárási körülmények jobbak lettek volna, ha aznap reggel nem lett volna olyan sűrű köd Szmolenszk felett.
A Jerzy Miller vezette bizottság jelentését a PiS (Jog és Igazságosság) párt politikusai és e párt választóinak jelentős része mély hitetlenkedéssel fogadta. Véleményük szerint lehetetlen, hogy a nyírfa letörte volna a Tupoljev szárnyát. Ahogy teltek az évek, és az oroszok megtagadták a roncsok visszaszolgáltatását, a lengyel jobboldal jelentős részében egyre csak nőttek a kétségek. Antoni Macierewicz, – a PiS egyik vezető politikusa – lett a Miller-bizottság megállapításainak megdöntésére irányuló erőfeszítések fő arca. A média időről-időre egymást követő sajtótájékoztatókról számolt be, amelyeken az Antoni Macierewicznek dolgozó szakértők mutatták be kutatásaikat, amelyeknek célja az volt, hogy kétségbe vonják a KBWLLP megállapításait.
2016-ban amikor a PiS jutott hatalomra, Antoni Macierewicz szakértői albizottságot hozott létre a Szmolenszki Légikatasztrófa Okainak Ismételt Kivizsgálására névvel.
Végül aztán, idén április 11-én a jelentés, amelyet annyi éven át lengyelek milliói vártak, napvilágot látott. – A 2010. április 10-ei katasztrófa a Szmolenszk melletti repülőtéren jogtalan beavatkozás eredménye volt. A Bizottság megerősíti a 2011. július 29-i, Jerzy Miller vezette bizottság jelentésének érvénytelenítését – jelentette be Antoni Macierewicz a sajtótájékoztató során.
A jelentés elég egyértelműen kifejti: robbanás a bal szárnyban (a nyírfának való ütközés előtt) és a VIP utas térrész környékén. Antoni Macierewicz nem mutatta ki közvetlenül az orosz beavatkozást, de korábban többször kijelentette, hogy botránynak számít az, hogy a lengyel gépet Oroszországban szervizelték (a Tu-154 repülőgépet az Szovjetunióban gyártották)
– Az Albizottság precízen azonosította a robbanás helyét, időpontját és hangját, mely szétroncsolta a szárnyat és megindította a katasztrófát. A folytatás egy következő robbanás volt a gép középrészén tizen-egynéhány méterrel a föld felett, amely valószínűleg megsemmisítette az egész repülőgépet és megölte a lengyel küldöttséget – mondta a konferencia során Antoni Macierewicz. Ahogy a bizottság vezetője kiemelte, több mint 20 tanú hallotta a robbanást a Tu-154 lezuhanása előtt.
– A Bizottság megállapította hogy robbanóanyagokat találtak a Tu-154M repülőgép számos elemén; megállapította többek között TNT és olyan nagy energiatartalmú anyagok jelenlétét, amelyeket termo-nyomásos fegyvereknél alkalmaznak – mondta Macierewicz, kiemelve, hogy a jelentésen azért kellett olyan hosszú ideig dolgozniuk, mivel a szakértők a kulcsfontosságú bizonyítékhoz nem fértek hozzá – hiszen a roncs mind a mai napig Oroszország területén van.
Továbbiakban a Szmolenszki Légikatasztrófa Ismételt Okait Kivizsgáló Bizottság megállapításaival a lengyel ügyészég fog foglalkozni. A merénylet tézisét tehát a nyomozók fogják vizsgálni. Ezen a vizsgálati szinten senki sem mutatott ki – még potenciálisan sem – semmilyen bűnöst.
A fő ellenzéki pártok szinte egyhangúan kritizálták az albizottsági jelentést. – Antoni Macierewicz nem derített fényt semmire. Az igazság, amennyiben ennek a balesetnek az okairól beszélünk, 11 éve ismert. Ki lett mutatva 2011-ben a Jerzy Miller által vezetett bizottság által – mondta a „Rzeczpospolita” lapnak nyilatkozva Maciej Lasek, a Miller bizottság tagja, jelenleg az ellenzéki Polgári Platform képviselője. – Azután a soron következő bizottságok megerősítették ezeket a megállapításokat. Az ügyészségi nyomozás még tart, de nincs benne semmi új, semmi ami fordulatot jelentene.
Mégis úgy tűnk, hogy egyre kevesebb lengyel ért egyet Maciej Lasekkel. Pontosan tíz éve, 2012 áprilisában a Millward Brown SMG/KRC közvélemény-kutatás kimutatta, hogy csaknem 21 százaléka a válaszadóknak egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a szmolenszki katasztrófa merénylet eredménye volt. Ellentétes véleményen a megkérdezettek 2/3-a volt. A válaszadók 13 százalékának nem volt véleménye ebben a témában.
10 évvel később a helyzet gyökeresen megváltozott. A Pracownia Social Changes által idén áprilisban végzett felmérés szerint a válaszadók 48 százaléka „határozottan” vagy „inkább” figyelembe veszi azt, hogy a szmolenszki balesetet merénylet okozta. A megkérdezettek mindössze 33 százaléka véli úgy, hogy baleset történt. A válaszadók 19 százalékának nincs véleménye erről a kérdésről.
Sok az arra utaló jel, hogy az ukrajnai háború, ahol Oroszország teljes egészében kimutatta gyilkos arcát, nagy szerepet játszott ebben. Az elmúlt két hónapban egyre több lengyel juthatott arra a következtetésre, hogy olyan dolgok, amelyek eddig teljesen elképzelhetetlennek tűntek, hirtelen most már annál is inkább lehetségesek.
Piotr Włoczyk