A lengyel napi és hetilapok elemzik az ukrajnai konfliktus alakulását. A média a háború elől Lengyelországba menekült 2,9 millió menekült helyzetét is ismerteti.

Kis Ukrajna a Visztula mentén

"A menekültek foglalkoztatása felgyorsul" – írja Paulina Nowosielska és Patrycja Otto a  Dziennik Gazeta Prawna című lapban. "Csütörtökig 77 ezer ember talált munkát. Pénteken a számuk már meghaladta a 80 ezret. Ezek a munkaügyi hivataloktól származó adatok. Azokat a személyeket veszik figyelembe, akiket az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktussal összefüggésben Ukrajna állampolgárainak nyújtott segítségről szóló, március 12-i törvény által meghatározott eljárás szerint jelentettek be. A legtöbb munkát a Mazóviai, Alsó-sziléziai és Nagy-lengyelországi vajdaságokban találták". – olvashatjuk a DGP oldalain. Ugyanakkor az újságírók rámutatnak, hogy a túl sok munkahely félrevezető lehet. – A munkaerő-kínálatban eddig a férfiak töltötték ki a hiányt. Tehát olyan helyzet áll fenn, amelyben a kereslet és a kínálat szerkezete nagymértékben eltér egymástól. A gyermekgondozás biztosítása is problémát jelenthet. Ez különösen igaz azokra a nőkre, akik a legkisebb – legfeljebb hároméves – gyermekeikkel együtt menekültek el Ukrajnából – magyarázza Paulina Laskowska, az opolei vajdasági munkaügyi hivatal munkatársa a napilapnak adott interjújában. A Rzeczpospolita ismerteti az Ukraina 24 ukrán tévécsatorna Varsóba költöztetésének folyamatát: "Lengyelországban háttérlétesítményeket hoznak létre az  Ukraina 24 ukrán tévécsatorna sugárzására. Ez a legnagyobb hírcsatorna a keleti szomszédságban. Az ukrajnai háború ellenére folyamatosan működik". – jelenti a Rzeczpospolita újságírója. "Elhatározásunk szerint Varsóban lesz egy stúdió, amely műsorokat fog készíteni,  élőben is, amelyeket aztán Ukrajnába küldenek és ott sugároznak. A műsorok ukrán és angol nyelven készülnek majd, bár a lengyel nyelvű gyártás sem kizárt". – olvassuk  a  továbbiakban.

Az ukrajnai helyzet

A Keleti Tanulmányok Központjának jelentése szerint az oroszok véglegesítik az erők újraelosztását Donbasszban, hogy felkészüljenek egy nagyszabású csapásra. "Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az agresszor kiterjedt felderítő tevékenységet folytat – azonosítja a megfelelő helyszíneket a nagyobb csapásokhoz" – írja az OSW. "Egy héttel azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette a Donbaszért folyó nagy csata kezdetét, az agresszor egyelőre harci felderítést folytat ott. Az elmúlt hét napban az oroszok nem értek el jelentős területi sikereket. Továbbra is újabb csapatokat vonnak Kelet–Ukrajna felé, és folytatják az ukrán állások tüzérségi ágyúzását. Volodimir Zelenszkij elnök felszólította a Nyugatot, hogy gyorsítsa fel a nehézgépek szállítását, bár – mint szombaton elismerte – az utóbbi időben ezek intenzívebbé váltak" – olvasható a "DGP"–ben. "Mivel Moszkva képtelen  legyőzni magát Kijevet, hajlik arra, hogy déli területének egy részét leválassza (...) Egyre több orosz politikus szólít fel nyilvánosan  Ukrajna déli részének annektálására: Donbassztól Herszonig" – hangsúlyozza Andrzej Łomanowski, a Rzeczpospolita újságírója. – Kezdjük megérteni Putyin tervét: annektálni a Krímhez, Luganszkhoz és Donyeckhez vezető (szárazföldi) folyosót, és bejelenteni, hogy győzött az USA és a NATO felett" – magyarázza Gennagyij Gudkov, egy jelenleg Bulgáriában élő volt orosz ellenzéki politikus, akit a Rzeczpospolita című napilap idéz. Az ukrajnai húsvéti ünnepekről szóló tudósításokkal párhuzamosan a média beszámolókban mindig két elem bukkan fel: az orosz csapatok brutalitása és az elfoglalt területeken történt fosztogatásokról szóló további információk. "Oroszország a középkori mongol horda hagyományából ered. És ahogyan egykor a horda, a meghódított területeket is a zsákmányának tekinti – mind a szó szoros értelmében, ami azt jelenti, hogy a katonáknak joguk van kifosztani és megerőszakolni ellenségeiket, mind pedig abban a tágabb értelemben, hogy az orosz katonák vére árán meghódított területek egyszerűen az övéi." – olvasható a Sieci hetilapban, amelynek oldalain Konrad Kołodziejski egyúttal megjegyzi, hogy "a hadsereg, amelynek fő célja a fosztogatás és a nemi erőszak, nem képes a harcra összpontosítani. "Túlságosan demoralizált ahhoz, hogy komolyan sikeres legyen a csatában. Ez ma Ukrajnában tökéletesen látható". – magyarázza. Az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények elkövetői megbüntetésének fontosságát hangsúlyozta Dr. Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes a Do Rzeczy-nek adott interjújában. – Lengyelország volt az egyik első ország, amely vizsgálatot indított (az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények ügyében – a szerk.). A tevékenységet a Belső Biztonsági Ügynökség és a rendőrség tisztviselői végzik, és egyik fő feladatuk a tanúk kihallgatása. Eddig mintegy 1,3 ezer tanúvallomás gyűlt össze. Háborús bűncselekmények esetében fontos a gyors reagálás, mivel a bizonyítékokat gyakran megsemmisítik. Az ügyészség munkájának második aspektusa az ukrán és más országok ügyészségeivel való együttműködés. Igyekszünk aktívan részt venni nemzetközi szinten, hogy segítsük az ukrán ügyészség által folytatott nyomozást – magyarázta a politikus.

Jó előrejelzések a lengyel gazdaságra vonatkozóan

A háború az egyik olyan tényező, amely befolyásolja a lengyel gazdaság állapotát. A DGP szerint "a jó márciusi adatok arra késztetik az elemzőket, hogy emeljék a gazdaságra vonatkozó előrejelzéseiket, bár a következő hónapokra vonatkozó kilátások meglehetősen rosszak. "Nem 7 százalék, hanem 8 százalék. – Néhány napja még attól tartottak, hogy az ukrajnai háború miatt az idei év első hónapjainak eredménye a vártnál gyengébb lehet. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön és pénteken közzétett adatai nemcsak eloszlatták ezeket a félelmeket, hanem arra kényszerítették az elemzőket, hogy emeljék előrejelzéseiket. A hivatalos előzetes GDP-adatokat május közepén teszik közzé" – olvasható a jelentésben. – olvassuk. A DGP arra is rámutat, hogy "a  harcoló Ukrajnának és a menekülteknek nyújtott támogatás hozzájárult a kereslet növekedéséhez". "Az infláció csak az egyik mozgatórugója az értékesítésnek. A másik az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása. Jakub Borowski, a Credit Agricole vezető közgazdásza szerint ez a tényező bőven ellensúlyozta a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóerejét csökkentő és a fogyasztói hangulatot rontó infláció negatív hatását. Ennek hatására az olyan kategóriákban, mint a ruházat és lábbeli, a bútorok és a háztartási készülékek/televíziókészülékek  fellendültek az eladások. Szakértők szerint a vásárlásokat ezekben az ágazatokban egyelőre elsősorban a lengyelek generálják, akik a menekültek befogadásával összefüggésben utólagosan alakítják át lakásaikat. A menekültek akkor kezdenek el vásárolni, miután munkát találnak" – olvasható a jelentésben.