Back to top
redakcja2 küldte be 22.03.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

„Jedna zbrodnia wojenna za drugą” – tak sytuację na Ukrainie opisuje na pierwszej stronie „Rzeczpospolita”. Konflikt na wschodzie wciąż jest tematem numer jeden w polskich mediach.


A háború három hete

Három héttel az Ukrajna elleni háború kezdete után a Kreml politikai céljai nem valósultak meg. Az ukrán fegyveres erők ellenállása kitart, a társadalmi morál magas szinten van, a nemzetközi közösség által Oroszországgal szemben bevezetett igen súlyos szankciók pedig gazdasági válságot és az ország részleges politikai elszigeteltségét okozzák." – jelenti a Keleti Tanulmányok Központja, amely naponta beszámol a keleti eseményekről. A Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzői azonban hozzáteszik, hogy "Ukrajna védelmének további sikeréhez elengedhetetlen a nyugati országok támogatása fegyverszállítások, humanitárius és gazdasági segélyek formájában". E támogatás megnyilvánulása volt a múlt héten Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, valamint Petr Fiala cseh miniszterelnök és Janez Janša szlovén miniszterelnök múlt heti látogatása az ostromlott Kijevben. A  politikusok találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihál miniszterelnökkel. "Ebben az időben, amikor még számos nagykövet is elhagyta Ukrajnát az Orosz Föderációnak a  területünkre való nagyszabású betörése miatt, ezek az emberek, csodálatos független országaik vezetői nem félnek. Ők jobban féltik a mi sorsunkat,  azért vannak itt, hogy támogassanak minket, és ez egy nagyon erős, bátor, baráti lépés – köszönte meg az érkező politikusoknak Zelenszkij elnök", – olvassuk a Sieci hetilap oldalain. A lengyel média közvetlenül is ír az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről. "A mariupoli Drámai Színház szerdai bombázása után az oroszok vasárnap a művészeti középiskola épületét támadták. Pincéit légoltalmi óvóhelyként használták. Körülbelül 400 lakos tartózkodott ott. Vasárnap jelentették, hogy Mariupoltól északra, Kreminna településen egy orosz tank állt egy idősek otthona elé és tüzet nyitott; 56 ember meghalt – írja a Rzeczpospolita. Ahogy Andrzej Łomanowski a továbbiakban leírja, a megszállt területeken "tanácsosok, újságírók, sőt az ellenőrzőpontokon őrizetbe vett egyszerű polgárok százai is eltűnnek", és az orosz csapatok oroszbarát aktivistákat próbálnak az ukrán kormány elrabolt képviselői helyére ültetni. Az ukránok azonban nem hajlandóak együttműködni a megszállókkal.

 

 

Lengyelország menekültválsággal néz szembe

A lengyel média is széles körben foglalkozik az országban kialakult helyzettel, miközben már több mint kétmillió, a háború elől menekülő ukrán érkezett Lengyelországba. "A legtöbbjük az országunkban maradt. Az őket segítő önkéntesek, a nem kormányzati szervezetek és a helyi önkormányzatok arra figyelmeztetnek, hogy egyre nehezebb szállást, élelmet és orvosi ellátást találni. Vannak olyan kérések, hogy ezt a terhet részben más uniós országok viseljék" – olvassuk a Rzeczpospolitában. A lap újságírója rámutat, hogy a menekülteket elsőként befogadó országok – Lengyelország, Magyarország, Románia és Moldova – nem kértek segítséget az Európai Bizottságtól az áthelyezésükhöz. Ahogy Marie De Somerr, az Európai Rendőrségi Központ szakértője a napilapnak adott interjújában kifejti, Varsó, Budapest, Bukarest és Chisinau attól tart, hogy "ha egyszer kérik, az áttelepítés a migrációs politika állandó részévé válik". Eközben a lengyel hivatalok óriási munkát végeznek azokkal a menekültekkel, akiknek a határátlépés után segítségre van szükségük tartózkodásuk legalizálásához. "A hivatalok előtti sorok, a több héttel előre történő időpont-nyilvántartás miatt a menekültek a kisvárosokban kezdik el a kérelmek benyújtását". – olvashatjuk az Rzeczpospolitában. Az ukrajnai háborús menekültek már napok óta kaphatnak PESEL–számot (egyedi számjel, amely lehetővé teszi az ezzel rendelkező személy azonosítását) Lengyelországban, és különleges ellátásokat igényelhetnek. 

A Dziennik Gazeta Prawna értesülései szerint a lengyel városok előkészítő osztályokat akarnak indítani a lengyel nyelvet nem ismerő ukrán diákok számára. Ahogy azonban a DGP újságírói hangsúlyozzák, az ilyen osztályok létrehozása is többletköltséget jelent az önkormányzatok számára, amelyek a központi kormánytól várnak pénzügyi támogatást. "Ma már 54 000 ukrán gyermek van a rendszerben" – mondta Przemysław Czarnek oktatási és tudományos miniszter múlt szerdán. (...) A minisztérium becslései szerint ez a lengyelországi iskolákba beíratandó gyerekeknek mindössze 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy közel 600 ezerrel több gyermek kerül majd iskolába". – olvashatjuk a Do Rzeczy hetilapban.

 

"Lukasenko fél a háborútól"

Szintén a Do Rzeczyczyben írja Maciej Pieczyński, hogy bár "Minszk egyértelműen támogatta Oroszország ukrajnai invázióját, határozottan nem szándékozik aktívan részt venni benne". "Lukasenka Putyin pártjára áll, ugyanakkor megpróbálja eljátszani a béketeremtő szerepét. Valószínűleg nincs kedve kiállni a patrónusáért" – olvashatjuk.  "Az ukrajnai háború Oroszország, nem pedig Fehéroroszország érdekeit szolgálja. Minszk propagandisztikusan támogatta és támogatja Moszkvát, de nem érdeke déli szomszédjának meghódítása". – Az újságíró hangsúlyozza, hozzátéve, hogy "nem lehet (...) kétséges, hogy Lukasenka kinek az oldalán áll ebben a háborúban. Az egyetlen kétség az orosz invázióban való részvételének mértékét érinti".  "Lukasenka 15 ezer katonát küldhet Ukrajnába, de ők kevésbé motiváltak és kiképzettek, mint az orosz hadsereg" – írja a Dziennik Gazeta Prawna. Ugyanakkor a lap újságírói arról számolnak be, hogy az ukrán fél meg van győződve arról, hogy a fehéroroszok nagy része dezertálni fog, ha a frontra küldik. "Nem akarnak meghalni egy olyan háborúban, amely nem az övék, és nem akarnak harcolni az ukránok ellen, akiket a legtöbben testvérnépnek tekintenek. A Szvetlana Tyihanovszkaja vezette fehérorosz ellenzék is ellenzi a háborúban való részvételt" – olvasható a közleményben.