Back to top
redakcja2 küldte be 15.03.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

"Sikertelen villámháború" – így jellemzi az ukrajnai helyzetet a Sieci hetilap, amely hasonlóan, mint szinte minden lengyel média és tudományos központ, alaposan elemzi a keleti helyzetet.

Több mint két hete tartó konfliktus

A múlt hétvégén volt az első alkalom, hogy az orosz erők nagyobb léptékű támadást intéztek Nyugat-Ukrajnában – jelentette a Keleti Tanulmányok Központja. "Március 13-án reggel 8 rakéta csapódott be a Lviv melletti Javorivban lévő gyakorlótéren lévő Szárazföldi Erők Akadémiájának létesítményeibe (35 ember meghalt, 134 megsebesült). Harmadszor vált támadás célpontjává az ivano-frankivszki repülőtér – a teljes infrastruktúra megsemmisült. Március 12-én rakéta-levegő csapások érték a harci övezet legtöbb városát; megsemmisültek a Kropivnyickij melletti Kanatovo és Vaszilkov repülőterek, ahonnan az ukrán légierő az előző napokban Kijev védelmének támogatására működött. Tegnap este szinte minden körzetben megszólaltak a támadásokra figyelmeztető szirénák" – jelenti az intézet. Ugyanakkor, ahogy Konrad Kolodziejski a Sieci-ben rámutat, "az Ukrajna elleni orosz agresszió második hete nem hozott áttörést". "Az oroszoknak ez idő alatt mindössze egyetlen nagyobb ukrán várost sikerült bevenniük, és offenzívájuk az agresszor egyre brutálisabbá váló fellépése ellenére alig haladt előre. Ukrajna gyors elfoglalásának terve lehetetlen feladatnak bizonyult Oroszország számára" – olvashatjuk. A Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete  is rámutat arra, hogy "a dél-ukrajnai offenzíva viszonylagos sikere ellenére úgy tűnik, Oroszország messze van attól, hogy elérje maximális politikai célját, nevezetesen a kijevi hatóságok megváltoztatását vagy kapitulációját". "Emiatt megváltoztathatja taktikáját, hogy erőit és eszközeit a nagyvárosokban és az ukrán fővárosban harcolva használja fel. Az alkalmazkodás egyik eleme lehet, hogy Oroszország szélesebb körben alkalmazza a termobarikus fegyvereket és a kazettás bombákat, amelyek rendkívül veszélyesek az ukrajnai védőkre és civilekre." –figyelmeztetnek az intézet szakértői. Veszélyezteti–e ez a helyzet Lengyelország biztonságát? – Ha Oroszország gyorsan és könnyen legyőzte volna Ukrajnát, ha két-három nap alatt elfoglalta volna Kijevet, ahogyan azt valószínűleg tervezte, akkor lenne mitől tartanunk. Akkor azt mondanám: mindenki a  fedélzetre, mert néhány éven belül orosz támadásra számíthatunk, talán ellenünk, vagy talán először periférián elhelyezkedő a kis balti államok ellen. Valószínűleg ellenünk, mert Lengyelország a kulcs Európához, ez az Európába becsúszott "nyelv", ez a hús-vér Közép–Európa – magyarázza Andrzej Duda elnök a Sieci  hetilapnak adott interjújában. A politikus ugyanakkor a lapnak kifejtette, hogy a NATO eddigi távolmaradása annak köszönhető, hogy félnek a konfliktus ilyen módon történő kiszélesedésétől. – A NATO-nak körültekintően és óvatosan kell eljárnia. Putyin is óvatosan cselekszik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Nyugat-Ukrajnát gyakorlatilag nem támadják, ott nincsenek orosz katonák" – hangsúlyozza Duda, hozzátéve: "Ez abból következik, hogy az oroszok félnek a NATO-csapatokkal való összecsapástól. Attól tartanak, hogy egy rakéta átlépi a határt és lengyel területen landol. Ez azt jelentené, hogy az összes szövetségi erőt azonnali riadókészültségbe helyezzük. Ezt Putyin is tudja".

 

Az USA és Európa az ukrajnai háborúval szemben

Eközben a NATO-országok és az Európai Unió egymást követő szankciócsomagokat fogadnak el Oroszországgal szemben, hogy Moszkvát a konfliktus befejezésére kényszerítsék. Mint az OSW emlékeztet, március 11-én Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a rendeletet, amely megtiltotta több orosz termék behozatalát az Egyesült Államokba: halak, tenger gyümölcsei, kaviár, alkoholtartalmú italok és gyémántok. "Washington az amerikai jogalanyokkal szemben tilalmat vezetett be az orosz piacra irányuló luxuscikkek exportjára, reexportjára és közvetlen vagy közvetett szállítására. Ugyanilyen korlátozásokat vezettek be az amerikai dollárbankjegyek Oroszországba történő szállítására is" – írják a Központ elemzői. Az EU által bevezetett új szankciócsomag értelmében Oroszország elveszíti a legnagyobb kedvezményes elbánásról szóló záradékát a Kereskedelmi Világszervezetben (a döntést az összes G7 ország támogatta), ami a vámok erőteljes növekedését jelenti. "Ezenkívül az EU megtiltja a luxustermékek Oroszországba irányuló exportját, és felfüggeszti az országból származó acélimportot." – jelenti a Rzeczpospolita. Ahogy azonban a Rzeczpospolita újságírója rámutat, "az utolsó kulcsfontosságú gazdasági terület Oroszország számára – az energiaimport – érintetlen marad". "A háború kitörése óta Oroszország közel 10 milliárd eurót keresett azzal, hogy gázt, olajat és szenet adott el az EU-nak. – Az EU fellépése következetlen. Elvágtuk az Orosz Nemzeti Bankot a devizatartalékoktól, de naponta 600–700 millió eurót küldünk oda" – jegyzi meg Zach Meyers, a londoni Centre for European Reform szakértője. – Ha valóban el akarják zárni Oroszországot a finanszírozástól, akkor energiaembargót kell bevezetniük. És nem fokozatosan, mert ezt mindig könnyű megkerülni új piacok felkutatásával. De azonnal – mondja Meyers" – olvassuk a napilap hasábjain.

 

Segítség a Lengyelországban  lévő menekülteknek

A média is széles körben foglalkozik a háború elől Lengyelországba menekült 1,7 millió menekült helyzetével.  Akarva vagy akaratlanul, de olyan helyzet elé kerültünk, hogy szomszédunkat Oroszország megszállta. Nem tudom elképzelni, hogy másképp viselkedhettünk volna a barátainkat ért eseményekkel szemben. Ugyanakkor megpróbálunk normális életet élni. A város működik, a hivatalok és az iskolák nyitva vannak – nyilatkozta Wojciech Bakun, a határ menti Przemyśl polgármestere a Do Rzeczy hetilapnak adott interjújában. A központi kormányzat által az önkormányzatoknak nyújtott segítségről kérdezve a politikus elismeri, hogy bár "nem minden működik óramű pontossággal", az együttműködés jó. – Vannak akadályok, de együttműködünk. (...) kérem, higgyék el nekem, hogy ebben a rendkívüli helyzetben sokat tett a kormány. Bárcsak minden nap így nézne ki az együttműködés – biztosítja Bakun. A lengyel hatóságok is igyekeznek a lehető legszélesebb körben szabályozni azoknak a menekülteknek a helyzetét, akiknek hosszabb ideig kell Lengyelországban maradniuk. Március 12-én Duda elnök aláírta az ukrán állampolgároknak az ország területén zajló fegyveres konfliktussal összefüggésben nyújtott segítségről szóló törvényt, amely többek között szabályozza az ukrán menekültek lengyelországi tartózkodásának jogszerűségével, valamint a számukra nyújtott segítséggel kapcsolatos kérdéseket.

A Dziennik Gazeta Prawna eközben elérte az Infrastrukturális Minisztérium törvénytervezetét, amely várhatóan javítja az Ukrajnából érkező menekültek és a humanitárius segélyek szállítását. "Ez többek között feltételezi a kormányzati támogatást a határ menti régiókba különvonatokat szervező fuvarozók számára. A közlekedési vállalatoknak pénzügyi kompenzációt kell kapniuk a bevételkiesés miatt, miután bevezették az ingyenes utazást minden ukrán állampolgár számára, beleértve azokat is, akik évek óta Lengyelországban élnek. A PKP Intercity tájékoztatása szerint ezzel  a lehetőséggel  eddig már kb. 400 ezer ukrán élt" – állítja a "DGP".