- Winston Churchill mondogatta, hogy senki sem lehet biztos életében, tulajdonában és becsületében, amikor a parlament ülésezik. Ma azonban olyan időket élünk, amikor ennek épp az ellenkezője igaz. Azokban az országokban, ahol erős nemzeti parlamentek működnek, a polgárok biztosak lehetnek benne, hogy jogaikat tiszteletben tartják még a az álságos óriáscágekkel szemben is, amelyek szabadságról beszélnek, miközben preventív cenzúrát alkalmaznak - jegyezte meg prof. Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a 32. Kárpátok Európája Konferencián, az első, parlamenti diplomáciával foglalkozó panel moderátoraként. Szymanowski felhívta a figyelmet, hogy olyan időket élünk, amikor láthatjuk a „történelem újraírására és az erőviszonyok megváltoztatására irányuló kísérleteket Európa ezen részében”. Milyen szerepet játszhatnak ezekben a parlamenti képviselők?
A „Kárpátok Európája” sorozat 32. konferenciájának első panelje. Forrás: YouTube / Lengyel Köztársaság Szejmje
_____________________________________________
– Európa számos kihívással néz szembe, és az Európai Unió egyre fontosabb szerepet szeretne játszani a világpolitikában és a gazdaságban. E célok eléréséhez a kétoldalú és regionális kapcsolatok fejlesztése, diverzifikálása és erősítése szükséges – fogalmazott Biró Rozália Ibolya, a román Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke. – Erősíteni kell a parlamenti diplomáciát. Minél több olyan területről is el kell kezdeni beszélni, ahol közös érdekeink vannak – tette hozzá Biró Rozália Ibolya, rámutatva a Visegrádi Csoport formátumának pozitív példájára. – Nagyon hasznos ez, mert a közös érdekképviseleti stratégiának köszönhetően a V4-csoportot alkotó egyes országok hangja erősebbé és hallhatóbbá vált – jegyezte meg a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
Reaktív Európai Unió
Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EU-bizottságának elnöke köszönetét fejezte ki a Kárpátok Nemzetközi Európa Klubjának megalakítására tett kezdeményezésért, amely hozzájárulhat "e csodálatos, nagy lehetőségeket rejtő vidék kiaknázásához". Hörcsik felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti diplomácia hatékonyan tud működni például a biztonság területén. – Országgyűlési képviselőként nagyon fontos szerepet töltünk be, hiszen arra vagyunk hivatva, hogy biztosítsuk a békét a Kárpátok vidékén – hangsúlyozta az Országgyűlés EU-ügyi Bizottságának elnöke, megjegyezve, hogy az elmúlt években Európát sokféle válság sújtotta: gazdasági, migrációs (nem csak a magyar, hanem a lengyel-fehérorosz határon is), és egyre nőtt az Oroszország felőli fenyegetettség is. – Az Európai Unió nem akadályozta meg ezeket a válságokat a kontinensen, hanem reaktívan reagált rájuk – mondta Hörcsik, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke, utalva arra, hogy „valaki gyengíteni akarja az Európai Uniót és tagállamait”. Ha már a biztonságról beszélünk, Magyarország egyértelműen reagált a migrációs válságra. Olyan technikai megoldásokat vezettünk be, amelyek lehetővé tették a migráció ellenőrzését és Európa védelmét – mondta Dr. Hörcsik Richárd. – Közösen kell fellépnünk a Kárpátok térségének érdekében. Ez a konferencia lehetővé teszi számunkra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe, és higgyünk abban, hogy együtt megbirkózunk azokkal a kihívásokkal, amelyekkel régiónk küzd” – tette hozzá Hörcsik.
A szolidaritás hangja
Mikola Knyazsickij, a Lengyel Köztársasággal fenntartott parlamentközi kapcsolatokért felelős ukrán parlamenti frakció társelnöke felhívta a figyelmet a nyugati média nyugtalanító híradásaira az Ukrajna elleni tervezett orosz agresszióról, amelyre a sajtó szerint már februárban vagy márciusban sor kerülhet. - Ilyen hireket olvasva nem könnyű Európa jó közös jövőjére gondolni. Ez az agresszor nem csak minket fenyeget. Lengyelország esett áldozatul a hibrid háborúnak, amelyet Fehéroroszország orosz támogatással indított – jelentette be Knyazsickij, figyelmeztetve, hogy "ha Ukrajna Oroszország befolyása alá kerül, a következő agresszió a balti államok és Lengyelország ellen irányul majd". - Ebben az összefüggésben rendkívül fontos a Kárpát-országok összefogása, valamint az áldozatul esett emberek befogadásának készsége, akik orosz agresszió esetén menedéket és békét akarnak találni a térség országaiban - ami már nagyon is valóságos – tette hozzá az ukrán országgyűlés Lengyel Köztársasággal fenntartott parlamentközi kapcsolatokért felelős bizottságának társelnöke, felidézve, hány menekült jelenhet meg Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon, ha megindul az orosz agresszió. – Szeretném felkérni a térség parlamentjének itt jelenlévő képviselőinek mindegyikét, hogy támogassák a parlamenti diplomáciát. Mindenki megszólalhat a médiában és a társadalmában. A szolidaritásnak ez a hangja rendkívül fontos az ukránok számára – hangsúlyozta Mikola Knyazsickij, megjegyezve, hogy mind az ukrán, mind a lengyel parlamentben vannak Kárpát-szövetségek, és reményét fejezte ki, hogy a térség más parlamentjeiben is létrejönnek hasonló csoportok.
A nemzeti parlamentek szerepének megerősítése
– Létrejöhet egy ilyen Kárpáti csoport az Európai Parlamentben is? – tette fel a kérdést prof. Maciej Szymanowski.
- Igen. Rendkívül fontos, hogy regionálisan is együttműködjünk az Európai Parlamentben – felelte Zdzisław Krasnodębski EP-képviselő. – Vannak persze olyan kérdések, amelyek összekötnek bennünket, például a külföldi munkavállalók ügye, de az Európai Parlamentben meg kellene teremteni a frakciófelosztásokon túl az állandó kapcsolattartás lehetőségét. Előfordul manapság, hogy a frakcióhatárok olyan élesek, hogy nagyon nehéz olyan formátumokat találni, amelyekben beszélgethetnénk egymással – tette hozzá Krasnodębski professzor. Mint az EP-képviselő megjegyezte, a parlamenti diplomácia több okból is fontos. – Az első ok a külpolitika változó jellegéből fakad. Ez már nem csak államok, miniszterek vagy elnökök közötti politika, hanem társadalmi és parlamenti szinten is. Másodszor, rendkívül fontos, hogy az európai integrációs folyamatok miatt Európa-politikánk bizonyos értelemben nemcsak külpolitika, hanem részben belpolitika is. Aktuális a kérdés a nemzeti parlamentek jövőbeni szerepével kapcsolatban is – magyarázta Krasnodębski. - Úgy gondolom, hogy először az Uniót úgy kell megreformálnunk, hogy erősítsük a nemzeti parlamentek szerepét, és hogy az Unió nemzetállamok szintjén a demokráciánkban gyökerezik. Sajnos ezzel ellentétes tendencia is tapasztalható – tette hozzá Krasnodębski professzor. - Ahhoz, hogy Európa egészét alakíthassuk az Unióban, szükségünk van régiónk nemzeti parlamentjeinek nagyon erős hangjára, valamint a politikai megosztottságon átívelő együttműködésre. Közös érdekeink vannak, és gyakran ugyanazokat az értékeket valljuk – érvelt Zdzisław Krasnodębski brüsszeli EP-képviselő.
Platform a világ parlamentjei számára
A klasszikus diplomácia meglehetősen zárt világ, megvannak a maga céljai, a diplomatákat a központtól kapott útmutatások vezérlik. A világ azonban egyre nyitottabbá válik, így a diplomácia egyéb formáinak, köztük a parlamenti diplomáciának a jelentősége is nő – jegyezte meg Markijan Malszkij, a Lvivi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja, Ukrajna volt lengyelországi nagykövete. hangsúlyozva, hogy mind a diplomaták, mind az ukrán parlamenti képviselők most országuk EU-ba és NATO-ba való felvételét kérik, és nemzetközi koalíció létrehozására törekednek Ukrajna támogatására orosz agresszió esetén. Markijan Malszkij három olyan területet is megjelölt, ahol nagyon aktív a parlamenti diplomácia. Az első a nemzetközi szervezetek. A második a különféle szervezetek állandó bizottságai. A harmadik és legfontosabb az interparlamentáris diplomácia, azaz a lengyel és a balti államok parlamenti képviselőivel való együttműködés. – Számos ország parlamentje számára is előterjesztettünk egy érdekes javaslatot, vagyis egy olyan javaslatot, amely a világ parlamentjeink ukrán platformját hozná létre, hogy hozzájárulhassanak a Krím és Donbász problémáinak megoldásához.
A szabadság és a demokrácia védelme
– A litván parlament mindig is a szabadságért és a demokráciáért küzdött. Ezeket az értékeket meg kell védeni, amelyhez egységesnek kell lennünk. Ami pedig a regionális együttműködés formáit illeti, kreatívnak kell lennünk, és nagyon gyorsan kell reagálnunk a legújabb fejleményekre – jegyezte meg Žygimantas Pavilionis, a litván Seimas külügyi bizottságának tagja, aki az ukránokkal való szolidaritásra szólított fel, és arra, hogy közösen küzdjünk a független Ukrajna minden négyzetcentiméteréért.- Kijevbe menjünk, ne Moszkvába - kérte Pavilionis, hozzátéve, hogy nyugaton is harcoljunk Ukrajnáért, azaz a washingtoni, londoni, berlini és párizsi tárgyalásokon is törekedjünk rá. Ugyanakkor rámutatott, hogy immár 30 ezer orosz katona tartózkodik Fehéroroszország területén, ami a „szabad Fehéroroszországról” szóló álmok végét jelentheti.
Nikoloz Samkharadze, a grúz parlament külügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy a „Kárpátok Európája” konferencia mellett „Kaukázusi Európát” is szervezzenek. - 2008-ban Oroszország megtámadta Grúziát, 2014-ben pedig Ukrajnát. Az oroszok megsértik szomszédaik szuverenitását és területi integritását, és minden alkalommal megússzák – mondta Nikoloz Samharadze, megjegyezve, hogy az oroszok megerősítik erőiket a megszállt területeken. – Ha nem képviselünk közös álláspontot, fennáll a veszélye annak, hogy visszatérünk a hidegháborúba, a megosztott, nagy háborúval fenyegetett Európába – figyelmeztetett az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. – Gyakrabban kell találkoznunk, mert az egységünk az egyetlen módja annak, hogy megijesztjük Oroszországot és növeljük biztonságunkat – tette hozzá Nikoloz Szamharadze.
Björn Söder, a svéd Riksdag képviselője rámutatott, hogy Oroszország az egész térséget veszélyeztetve próbálja megváltoztatni az európai biztonsági rendszert. Gratulált továbbá Lengyelország és Litvánia kormányának a határaikon folytatott hibrid akciók sikeres leküzdéséhez. – A katonai fenyegetések ellenére folyamatosan fejlesztenünk kell a diplomáciai tevékenységet, ezen belül a parlamenti diplomáciát – kérte Björn Söder, rámutatva az EBESZ szerepére a válság idején.
Az elitek válsága
– A képviselők és a szenátorok olyan nemzeti szervek képviselői, amelyek tartósak és a legkevésbé vannak kitéve a hirtelen változásoknak – jegyezte meg prof. Włodzimierz Bernacki szenátor, az Oktatási és Tudományos Minisztérium miniszterhelyettese rámutatva, hogy a parlamenti képviselők hatékonyan képviselhetik nemzeteik érdekeit. – Világunkat a politikai elit legsúlyosabb válsága sújtja. Nem emlékszem hasonló válságra a parlamentarizmus történetében – mondta prof. Włodzimierz Bernacki. - Országgyűlési képviselőként ne feledjük, hogy ránk nem vonatkozik a politikai korrektség, és kötelességünk elérni azt, ami nemzeteink létének alapja, nincs jogunk a nyelveket és a beszédet a változó valósághoz igazítani.
– Ez egy fontos momentum, mert ennek a szervezetnek a jövőjéről folyik a vita az Európai Unióban. És bár ez nagyrészt álvita, részt kell vennünk benne – mondta Ryszard Terlecki, a Lengyel Köztársaság Szejmének alelnöke. Sajnálta azt is, hogy továbbra sem sikerült erős együttműködést kiépíteni térségünkben, és különösen azt, hogy két és fél éve nem sikerült közép-európai csoportot létrehozni az Európai Parlamentben, valamint az Európa Tanácsban. .
Maciej Szymanowski professzor a megbeszélést összegezve reményét fejezte ki, hogy a a parlamenti folyosókon a beszélgetés résztvevői által előterjesztett javaslatok mihamarabb pontosításra kerülnek, és hamarosan végre is hajtják azokat.