Back to top
redakcja2 küldte be 26.01.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

A lengyelországi újságok és hírszolgálatok címlapjait az ukrajnai helyzetről és Oroszország fellépéséről szóló beszámolók, valamint az e kérdéseknek Lengyelország biztonságára gyakorolt hatásáról szóló spekulációk töltik meg.

Ukrajna biztonsága 

Múlt héten Andrzej Duda elnök Varsóban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,  a beszélgetés fő témája pedig a térség biztonsági helyzete és az orosz agresszió lehetősége volt. A találkozót követően Andrzej Duda a közösségi médiában közölte, hogy Ukrajna számíthat Lengyelország támogatására – emlékeztet az elnöki hivatal. "Lengyelország elutasítja a befolyási szférák koncepcióját, és Ukrajna teljes euro-atlanti integrációját támogatja. Köszönöm ezt az értékes látogatást és a konstruktív konzultációkat" – írta a lengyel elnök a találkozó után.

Eközben, ahogy a Dziennik Gazeta Prawna címlapján írja, keleten tart az "idegháború". "Oroszország csapatokat összpontosít Fehéroroszországban, Ukrajna északi határának közelében, mindössze 100 km-re Kijevtől. Ezzel jelentős ukrán erőket kötnek le a főváros esetleges védelmére. Ugyanakkor információk láttak napvilágot arról, hogy önkénteseket toboroznak a Wagner magánhadseregébe, amely "idegen zászló alatt" provokációkat hajtana végre a Donbasz területén, és ezzel casus belli–t nyújtana a Kremlnek" – magyarázza a "DGP" újságírója, Zbigniew Parafianowicz.  "A brit külügyminisztérium viszont közzétett egy közleményt, amelyben felsorolta annak a lehetséges kormánynak az összetételét, amelyet az oroszok szeretnének beiktatni Kijevben. A kormány vezetője Jevhen Murajev, a Régiók Pártja és az Ellenzéki Blokk 45 éves tagja lenne a kelet–ukrajnai Harkiv régióból. – olvassuk tovább.

A Rzeczpospolita ugyanakkor arról tájékoztat, hogy az Ukrajna körüli feszültségekhez az orosz flotta és a NATO manőverei társulnak, amelyek a tengereken és óceánokon kezdődnek.  "Az orosz haditengerészeti parancsnokság hirtelen bejelentette egy hatalmas gyakorlatsorozat megkezdését >>az orosz érdekek védelme érdekében az óceánokon, valamint az orosz katonai fenyegetések elhárítása érdekében<<. Januárban és februárban 140 hajó hagyja el a kikötőket, 60 repülőgép és drónok támogatásával. A haditengerészet az Oroszországot körülvevő összes vizeken (beleértve a Csendes–óceánt is) gyakorlatozni fog." – magyarázza Andrzej Łomanowski, az Rzeczpospolita újságírója. "Mintha csak válaszul a Pentagon bejelentette, hogy hétfőtől a Földközi–tengeren >>Neptune Strike<< NATO-hajógyakorlatot tartanak az amerikai >>Harry Truman<< repülőgép–hordozó részvételével. A flotta többek között >>nagy hatótávolságú csapásokat<< fog gyakorolni" – folytatja a napilap.

Az újság arról is beszámol, hogy a múlt heti moszkvai–washingtoni tárgyalásokon nem sikerült áttörést elérni, és az USA és Oroszország a plusz időt "a háborúra való felkészülésre" használta fel. "A Fehér Ház a jövő héten írásbeli választ ad Moszkvának a Kreml által megfogalmazott követelésekre. Washington készen áll arra is, hogy újabb csúcstalálkozót szervezzen Joe Biden és Vlagyimir Putyin között. Ilyen, az orosz elvárásoknak megfelelő javaslatokat tett az amerikai külügyminiszter pénteken Genfben. De elvi kérdésben egy centit sem mozdult". – írja a  Rzeczpospolita. A lap újságírója a brit külügyminisztérium információira hivatkozva – a kijevi törvényes hatóságok megdöntésére irányuló tervekre vonatkozóan – a helyzet egy másik aspektusára is rámutat. "A szakértők egy komolyabb dologra mutatnak rá: a feltárt államcsíny-forgatókönyv csak akkor valósítható meg, ha az oroszok közvetlenül fenyegetik Kijevet. Ez pedig nagyszabású inváziót feltételez". – olvassuk.

Európa és a keleti helyzet

Eközben, ahogy a Keleti Tanulmányok Központja ísmerteti, "egy olyan helyzetben, amikor Oroszország nyíltan teszteli Európát, beleértve Németországot, és – tágabb értelemben – a transzatlanti kapcsolatokat a következetes fellépés, a határozottság és a bátorság tekintetében az esetleges szankciók tervezésében, Németország kénytelen lesz kilépni a komfortzónából, amelyben még mindig próbál megmaradni". A KTK elemzője rámutat, hogy "Olaf Scholz kancellárnak valószínűleg reagálnia kell majd a felszólításokra, és olyan koherens kormányzati álláspontot kell képviselnie, amely többet tartalmaz, mint az Ukrajna integritásának támogatásáról, határainak tiszteletben tartásáról és az Oroszországtól érkező korlátozásokkal való fenyegetésekről szóló nyilatkozatokat". Eközben azonban – olvasható a Központ elemzésében – Németország reakciói az európai biztonsági rend felülvizsgálatára és az Orosz Föderációnak  a posztszovjet térségben való befolyási övezetének biztosítására irányuló orosz követelésekre következetlenek és bizonytalanok. "Nem hordozzák az új kormány által eddig bejelentett politikai változást. Egyrészt Németország az Egyesült Államokkal, NATO–szövetségeseivel és uniós partnereivel együtt közös álláspontot alakított ki Moszkva követeléseivel szemben, vörös vonalakat jelölve ki, és korlátozott párbeszédet kínálva. Másrészt aggasztó jeleket küldenek arról, hogy készek szankciókat bevezetni az Orosz Föderációval szemben. Az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciós partnerei között nézeteltérés van a lehetséges megtorlások mértékét illetően, különösen az Északi Áramlat 2 (NS2) gázvezeték elindításával kapcsolatban." – magyarázza Anna Kwiatkowka.

Ugyanakkor, mint a Rzeczpospolita rámutat, a keleti politika kudarcai ellenére a német stratégia Oroszországgal szemben nem változik lényegesen, különösen, hogy a gazdaságnak olyan nagy szüksége van a gázra, mint még soha. Adam Woźniak, a "Háború fenyegeti az üzletet" című írás szerzője a napilapban úgy érvel, hogy "a fegyveres orosz–ukrán konfliktus a lengyeleket keményen érintheti anyagilag, felhajtva az olaj és a gáz árát, és korlátozva a nyersanyagellátást. A gyorsan növekvő beruházások és az Ukrajnával folytatott kereskedelem  károsodna". "Az Ukrajnában jelen lévő, lengyel tőkével rendelkező, közel 1 milliárd dollárt befektető vállalatok tízezrei reszketnek az orosz agressziótól. A Krím inváziója még frissen él a fejükben: – Azok, akik ott üzleti tevékenységet folytattak, komoly veszteségeket szenvedtek el. Gyakran egyik napról a másikra élték át a borzalmat, ezért most azt kérdezik tőlünk, hogy mi történhet" – mondja Jacek Piechota, a Lengyel-Ukrán Kereskedelmi Kamara elnöke. – olvassuk a Rzeczpospolitában.  A Sieci hetilap idézi Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki a BBC–nek adott interjújában azt mondta, hogy "ha Oroszország támad", az nemcsak országa számára lesz tragédia, hanem egész Európa számára katasztrófa. "Mert szerinte egy teljesen reális forgatókönyv az, hogy >>pár millió menekült<< Lengyelországban találja magát, és Németországba akar majd eljutni." – számol be a hetilap újságírója.

 

Végéhez közeledik a lengyel vezetéknév–vita

 

A Keleti Tanulmányok Központja a múlt hét egy másik, a lengyelek számára fontos eseményét is ismerteti: a litván parlament elfogadta a vezetéknevek személyazonossági és anyakönyvi okmányokban való rögzítéséről szóló törvényt. Amint arról az OSW beszámol, a bevezetett törvény értelmében a litván állampolgárok személyazonosságát igazoló dokumentumokban a vezeték– és keresztnevet latin ábécével lehet majd írni, ami azt jelenti, hogy a "q", "x", "w", valamint a "cz", "sz" és "nn" kettős betűket kell majd használni. Más nyelvekre jellemző diakritikus jelek használata azonban nem megengedett – az olyan betűk, mint az "ł", "ć", de az "ä", "ö", "å" nem használhatók.

A törvény elfogadása azt jelenti, hogy a külföldi (beleértve a lengyel) származású litván állampolgárok  vezetékneveit nem – mint eddig – litvánosított formában, hanem eredeti formájukban írhatják majd" – ismerteti a Központ elemzője, Bartosz Chmielewski.

Mint rámutat, "a törvényjavaslat jelentős támogatottsága az ország elitjének és társadalmának fokozatosan változó mentalitásáról tanúskodik. Az a megközelítés, amely szerint a nyelv a litván identitás legfőbb értéke, egyre rugalmasabbá válik". A média ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a törvény az elnök aláírása után lép hatályba, és nem biztos, hogy az államfő támogatni fogja a törvényjavaslatot. "Az elmúlt évben a Gitanas Nausėda a társadalom konzervatívabb részét szólította meg. Nyilvános nyilatkozataiban azt állította, hogy olyan megoldást támogat, amelyben a név eredeti bejegyzése az útlevél másik oldalára kerülne. Ez azt jelentené, hogy a litvánosított forma továbbra is érvényes lenne" – emlékeztet a Keleti Tanulmányok Központja.