Back to top
redakcja2 küldte be 19.01.2022 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról
Przegląd prasy

Az új hét elején a feszült keleti helyzet és a gazdasági turbulenciák  az uralkodó témák az újságokban.

 

Tárgyalások Oroszországgal   

A múlt héten számos találkozóra került sor az Európai Unió államai és az USA képviselői,  valamint orosz diplomaták között. Ahogy a Keleti Tanulmányok  Intézete összefoglalja a Genfben, Brüsszelben és Bécsben folytatott tárgyalásokat, az orosz fél felvázolta, milyen, jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államok és a NATO részéről. "Nyugati részről az EBESZ–ben a találkozót követően két nyilatkozatot tettek közzé, amelyek a lengyel elnökség bejelentésére reagáltak, miszerint a szervezeten belül újra kezdik az európai biztonságról szóló megbeszéléseket." – Az OSW beszámol a legutóbbi (bécsi) találkozóról. Az Európai Unió nyilatkozatában hangsúlyozta , hogy a párbeszéd, az átláthatóság és az együttműködés az egyetlen módja a nézeteltérések leküzdésének és a tartós béke elérésének. [...] Az amerikai nyilatkozatot az orosz agresszív lépésekkel szembeni keményebb retorika jellemezte. Az Egyesült Államok támogatta azt a lengyel javaslatot, hogy az EBESZ–ben újjáéledjen az európai biztonságról szóló vita, egyúttal elutasítva a zsarolást, és nem engedve, hogy az agressziót és a fenyegetést jutalmazzák" – olvasható a közleményben.  A múlt heti megbeszélések különösen jelentősek az orosz csapatok mozgósításáról szóló újabb médiajelentésekkel összefüggésben. "Vasárnap az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a donbaszi frontvonalon harckocsikat és tüzérséget telepítenek – minden korábbi megállapodással ellentétben. Kijev szerint további  275 fegyveres  egység érkezett oda az elmúlt napokban. A független orosz bloggerek csoportja, a CIT (Conflict Intelligence Team) is egyre aggasztóbb információkat tett közzé, szombaton arról számolt be, hogy az Iskander rakétarendszereket az orosz Távol-Keletről nyugat felé szállítják – írja a Rzeczpospolita". "– Semmi bajunk Lengyelországgal vagy Finnországgal" – biztosította a Rzeczpospolitát Szergej Markov Kreml-barát szakértő. – Csak az USA-ra neheztelünk" – tette hozzá. A múlt hét végén azonban a Putyin-párti Egységes Oroszország párt orosz parlamenti alelnöke, Pjotr Tolsztoj azt mondta, hogy Oroszországnak az 1917–es, vagyis a Romanov Birodalom határain belül kellene maradnia. És ez magában foglalta a Kongresszusi Királyságot, a mai balti államokat és Finnországot is. Tolsztoj megpróbálta viccbe fordítani a kijelentést. Andrej Illarionov volt Putyin-tanácsadó, jelenleg az Egyesült Államokban élő ellenzéki szakértő azonban megjegyezte, hogy 2019. május 9. óta az orosz elnök többször is használta a "történelmi Oroszország" kifejezést. Tavaly nyáron Putyin még azt is mondta, hogy "a Szovjetunió határai Oroszország geopolitikai határai". – olvasható a napilapban. A Dziennik Gazeta Prawna eközben arról számol be, hogy "az oroszokkal folyó tárgyalások nem befolyásolták a redzikówi bázissal kapcsolatos amerikai terveket". ''Várhatóan 2022–ben fejeződik be az építkezés''. – közölte a DGP-vel az Egyesült Államok varsói nagykövetsége egy nyilatkozatban. Ez megerősíti azt a menetrendet, amelyet a Pentagon novemberben jelentett be, még a Fehér Ház és a Kreml közötti tárgyalások megkezdése előtt, amelyek az Ukrajna körüli orosz provokációk miatt zajlanak". – magyarázza a DGP újságírója.

Mint a napilap emlékeztet, "a pomerániai bázis csak egy az Európában lévő amerikai rakétaelhárító pajzs számos eleme közül, amely több európai országban található létesítményekből áll. Ezek közül a legismertebb a Bukaresttől alig több mint 100 km–re nyugatra, a romániai Devesel városában hat éve működő testvér létesítmény".

 A Do Rzeczy című hetilapban  dr Jacek Bartosiak geopolitikai és stratégiai szakértő és Piotr Zychowicz történész az Oroszország és a Nyugat közötti lehetséges konfliktusról beszélget. Ahogy Dr. Bartosiak az interjúban kifejti, ha Európában konfliktusra kerülne sor, "Oroszország azért próbálna szembeszállni Lengyelországgal, hogy megtörje az észak–atlanti szövetség kohézióját. Nincs más ok arra, hogy katonailag megtámadjanak minket. Oroszország célja végül is nem az lenne, hogy egész Lengyelországot elfoglalja". – Szerencsére vannak pufferek köztünk és Oroszország között. Ott van Fehéroroszország, Ukrajna és a balti államok. Ott kerülhet sor a konfrontációra – teszi hozzá a szakértő. Ugyanakkor a beszélgetőpartner rámutat, hogy "az amerikai jelenlét valóban hamis biztonságérzetet ad nekünk". – Sokan azt hiszik, hogy az amerikaiak majd elvégzik helyettünk a munkát. Eközben a modern háborúban a veszteségek kaszkád hatása érvényesül. [...] Az amerikaiak – még ha itt is maradnak – biztosan nem fognak segíteni nekünk, hacsak mi magunk nem mutatjuk meg, hogy erősek vagyunk és ellenállunk a csapásoknak. [...] Saját, erős és modern fegyveres erőkre van szükségünk. Senki sem fogja helyettünk megvédeni Lengyelországot" – hangsúlyozza Bartosiak. 

 

Gázáremelkedés és kormányzati támogatás

A Rzeczpospolitában  azt olvashatjuk, hogy "Brüsszel zöld utat adott a gáznak, és már most látjuk az első jeleket arra, hogy a következő évek e nyersanyagé lehetnek". Azonban – ahogy a szöveg szerzője is beszámol róla – "A gáz zöldül, egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Lengyelország az úgynevezett gázcsapdába eshet: az egyik nyersanyagtól – a széntől – való függőséget a kék üzemanyagtól való függőség váltja fel.

Ugyanakkor a DGP tájékoztatása szerint "a kormány és a PGNiG megpróbálja enyhíteni a gázárak példátlan emelkedését az üzleti életben, és az önkormányzati szerveket tarifavédelem alá helyezik". "Péntek óta 25 százalékos gázár csökkentés van érvényben a vállalkozások számára. Ennek célja, hogy enyhítse az üzleti számlák korábbi három számjegyű növekedését, amelyekre nem vonatkoznak hasonló korlátozások, mint a háztartási árakra [...]. Az önkormányzatoknak, köztük az iskoláknak és a kórházaknak, amelyeknek szintén három számjegyű gázszámla–emelkedéssel kell szembenézniük, továbbra is várniuk kell a kormányzati támogatásra. A gázfogyasztók védelméről szóló törvényt, amely feltételezi, hogy azokat – mint a közüzemi szolgáltatások alanyát – bevonják a díjszabásba, a Szejm a múlt héten szinte egyhangúlag fogadta el. A változtatások a lakásszövetkezetek és lakóközösségek helyzetét is szabályozzák, amelyek jelenleg nem tartoznak a tarifa hatálya alá." – magyarázza Marceli Sommer a Dziennik Gazeta Prawna című lapban.

 

"Csata az uniós forrásokért"

A DGP beszámol a Jog és Igazságosság egyik koalíciós partnerének, a Solidarna Polska-nak a Varsó - Brüsszel vitával kapcsolatos terveiről is. Ahogy a "DGP" újságírói jelentik: "Ziobro hívei azt fontolgatják, hogy olyan törvényjavaslatot dolgoznak ki, amely csökkenti a lengyel hozzájárulást az uniós költségvetéshez". "Ez  egyfajta megtorlás az Európai Bizottsággal szemben"  – tájékoztat  Grzegorz Osiecki és Tomasz Żółciak. Ugyanis – emlékeztetnek az újságírók – "lejár a határidő a turówi bánya be nem zárása miatt Lengyelországnak az Európai Unió Bírósága által kiszabott – napi 500 ezer eurós – büntetés rendezésére". "A kormány nem fizet, ezért Brüsszel idén január 3-án úgynevezett emlékeztető levelet küldött, 15 napos végső határidővel. Mi a következő lépés? – A bírságok és a kamatok összegét a brüsszeli forrásunk szerint le fogják vonni az egyik következő, folyamatban lévő kifizetésből." – Olvasunk a napilap oldalain. Az újságírók beszámolója szerint "az Egyesült Jobboldal képviselői olyan forgatókönyvvel számolnak, amelyben az euro alapok Lengyelország számára történő kifizetései a feltételezettnél alacsonyabbnak bizonyulnak. – Képesek vagyunk viselni ezt a költséget, amely  biztosítja a lengyel családokat, több millió embert az áram kikapcsolásától. – mondta a múlt héten Piotr Müller  kormányszóvivő ". A "DGP" emlékeztet arra is, hogy az EUB tavaly másodszor is rekordösszegű, napi 1 millió eurós bírságot szabott ki Lengyelországra a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának további működése miatt. "A hétvége előtt a Reuters arról számolt be, hogy a lengyel kormány január 10–én arra kérte az EB–t, hogy ne küldjön idézéseket erre a büntetésre. Az ügynökség szerint Lengyelország azt is jelezte, hogy "a legfelsőbb bíróság vezetője már döntött arról, hogy egyes ügyeket nem utal a fegyelmi kamarához, és a kormány további változtatásokon dolgozik az igazságszolgáltatásban". – jelenti a napilap.