„Brüsszel már ma is kísérletezik Magyarországgal, ostoba követeléseket és hamis vádakat fogalmaz meg Orbán Viktor kormányával szemben” – jegyezte meg Jože Biščak szlovén újságíró, a „Demokracija” hetilap főszerkesztője a „Hogyan tovább? A magyarországi választások mint európai kísérlet” című műsorában TVP Kultura csatornán. – Minden bizonnyal a liberális demokrácia mércéit ma elsősorban az Európai Unió, az Európai Bizottság és a többi tagállam szegi meg, különösen azok, amelyek az Orbán-kormányt akarják eltávolítani a hatalomból, tüntetően támogatva az ellenzéket – hangsúlyozta a politológus, szociológus. Prof. Tomasz Grzegorz Grosse, azt jósolva, hogy Orbán mindenképpen megnyerheti az áprilisi parlamenti választást. Orbán győzelmében hisz a diplomata, újságíró, a Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója, prof. Maciej Szymanowski is.
A sztenderdek megszegése
A többnyire hagyományos értékekre hivatkozó és a hagyományos családot értékelő magyarok nem engedik, hogy a baloldaliak Brüsszellel egyetértésben elmaradott és erkölcstelen közösséggé tegyék országukat – jósolta Jože Biščak szerkesztő, rámutatva, hogy a magyar baloldal számára a hatalom visszaszerzésének egyetlen módja "a választási csalás", ha pedig ez megtörténne, a baloldal "erővel bevezetné a liberális demokráciát a genderelméletről és az internacionalizmusról alkotott összes idióta elképzelésével együtt". - Új szocialista forradalmat hajtanának végre - figyelmeztetett a főszerkesztő, hangsúlyozva, hogy "az egyes biztosok és brüsszeli tisztviselők már most is viselkednek. mintha az Európai Unió egy föderális közösség lenne”. Holott a szerződések értelmében az Európai Unió szuverén államok közössége, amely az áruk és szolgáltatások szabad mozgását biztosítja. Jože Biščak felhívta a figyelmet arra is, hogy Brüsszel alaptalanul próbálja megbüntetni a varsói vagy a budapesti kormányokat.
Tomasz Grzegorz Grosse professzor arról beszélt, hogy a brüsszeli tisztviselők tüntető támogatása a magyar ellenzék mellett sérti a demokrácia normáit. – A nemzetközi szervezetek és a technokrata intézmények, amelyek nem igazán rendelkeznek demokratikus felhatalmazással, ne avatkozzanak be más országok demokratikus folyamataiba csak azért, mert a magyarok által eddig választott program nem tetszik nekik. Felháborító dolog ez, annál is inkább, mert nemcsak a liberális demokrácia normáit sérti, hanem az európai szerződéseket is – magyarázta a politológus és szociológus, a Varsói Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatója és a Sobieski Intézet szakértője.
A professzor rámutatott, hogy a Nemzeti Újjáépítési Tervre szánt pénz kifizetését a budapesti vezetés által az oktatási rendszerben bevezetett reformok miatt függesztették fel, mert a brüsszeli illetékesek szerint ezek diszkriminálják a szexuális kisebbségeket. Annak ellenére, hogy az oktatási rendszer és a fiatal nemzedék nevelésének folyamata az alapszerződések szerint kizárólag a tagállamok, nem pedig a brüsszeli uniós hatóságok hatáskörébe tartoznak. – Az Európai Bizottság ezzel egyrészt az Orbán-kormányra, másrészt a választókra gyakorol nyomást, hogy támogassák az ellenzéket. Az érv egyszerű: amíg nem vált kormányt, addig nem kap európai forrásokat. Ez korábban elképzelhetetlen volt, ha az integrációs folyamatokról volt szó – háborodott fel a kutató.
Profesor Maciej Szymanowski. Fot. képernyővédő / TVP Kultura2
Magas a játék tétje: ki nyeri a régi és az "új világ" közötti vitát?
Maciej Szymanowski professzor, diplomata, újságíró, a Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a brüsszeli liberálisok egyre növekvő toleranciájára hívta fel a figyelmet az egységes ellenzékhez tartozó Jobbik iránt. – Hirtelen már senkit sem zavarnak e párt vezetőinek romaellenes vagy éppen antiszemita kijelentései – jegyezte meg prof. Maciej Szymanowski, hangsúlyozva, hogy liberális körökben, mind Brüsszelben, mind Varsóban "a budapesti kormányváltás nagyon nagy része mindenáron vágyik arra, hogy megnyerje ezeket a kettős választásokat".
A Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója előrevetítette, hogy az első választását, vagyis a márciusi elnökválasztást nehéz lenne megnyernie az ellenzéknek. Ezért Novák Katalin, aki az elmúlt években a családpárti politikáért felelt, lesz Magyarország új elnöke. – Optimista vagyok az áprilisi választások eredményét illetően is – hangsúlyozta prof. Maciej Szymanowski, aki megjegyezte: a baloldalnak a győzelme esetén is rendkívül nehéz lesz hatékonyan változtatnia azon, amit a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök maga mögött hagyott.
Chantal Delsol, a politikai filozófia professzora, a párizsi Marne-la-Vallée Egyetem Európai Tanulmányok Központjának igazgatója rámutatott, hogy Európa fordulóponthoz érkezett, és Orbán Viktornak lehetősége van megmenteni a keresztény értékeket a globális baloldallal folytatott nagy civilizációs vitában.
- Óriási a tét ebben a játszmában. Az európai intézmények, és különösen a progresszív és szélsőbaloldali politikai erők, mindenképpen el akarják süllyeszteni azt a konzervatív forradalmat, amely Varsóban és Budapesten zajlik. Az áprilisi magyarországi választások alkalmából pedig nagy esélyük van erre – érvelt prof. Grosse, megjegyezve, hogy ha Varsó magára maradna, nehezebb lenne "ellenállási frontot építeni azokkal a baloldali erőkkel szemben, amelyek centralizálni, föderalizálni, sőt ideologizálni akarják az Európai Unió jövőjét". – Ha viszont Orbán túléli, akkor az ellenkező helyzetre számíthatunk, vagyis Lengyelország és Magyarország körül lázadás fog kinőni a baloldali offenzíva ellen, és ez nagyon gyógyító hatású lehet. Ez az esély az európai projekt túlélésére – tette hozzá.