A gazdasági szempontból nehéz évkezdet  valamint a Közép- és Kelet-Európa számára kulcsfontosságú  Nyugat és Moszkva közötti diplomáciai tárgyalások – csak néhány a témák közül, amelyek január elején a lengyel médiában megjelentek.

Nehéz tárgyalások Moszkvával

z Egyesült Államok és Oroszország képviselői között a hétvége óta zajló tárgyalások különös figyelmet kapnak a médiában Lengyelországban és Európában. A vasárnap Genfben tartott találkozóval megkezdett megbeszélések hétfőn folytatódnak, ami  Moszkva képviselőivel való találkozók sorozatának kezdete lesz. "A Nyugat és Moszkva közötti intenzív tárgyalások hete áll előttünk. Genfben az oroszokkal először  az amerikaiak  folytatnak tárgyalásokat, akik – mint a >>The Washington Post<< beszámolt róla - készek megállapodni a rakéták telepítésének kérdéséről és az európai hadgyakorlatok mértékéről. Ezt követik majd az Oroszországgal folytatott megbeszélések Brüsszelben a NATO Tanács keretén belül, valamint Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szintjén. A de-eszkaláció nehéz lesz, de a Fehér Ház az európai szövetségesekkel egyeztetve úgy véli, hogy a diplomácia ráveheti a Kremlt a provokáció befejezésére." – írja a Dziennik Gazeta Prawna. Mint Maciej Miłosz és Mateusz Obremski kifejtik, "a Nyugat tárgyalási pozíciója az elmúlt hetekben intenzív konzultációk során alakult ki, főként az Észak-atlanti Szövetség fórumán". "– Beszéltünk Oroszország nem kiprovokált és indokolatlan katonai megerősödéséről Ukrajnában és környékén, valamint arról, hogy ez mit jelent az európai biztonság szempontjából. Sajnáljuk, hogy a nemzetközi közösség hetek óta tartó felhívásai ellenére Oroszország nem tett lépéseket a de-eszkaláció érdekében" – mondta pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség országainak külügyminiszterei virtuális találkozója után - emlékeztet a DGP.  A Rzeczpospolita viszont rámutat, hogy a Fehér Ház a genfi tárgyalások előtt úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza azoknak a szankcióknak a körét, amelyeket "órákon belül" kivetnének Moszkvára, ha az inváziót indítana Ukrajna ellen. "Ezek Oroszországot olyan páriák közé sorolnák, mint Irán, Szíria, Észak-Korea vagy Kuba. A Fehér Ház ezután a nagy orosz vállalatokat kizárná a nemzetközi pénzügyi rendszerekből, és megtiltaná az amerikai technológiát tartalmazó termékek szállítását. Ahogy a kínai Huawei esetében, ez a kulcsfontosságú orosz fejlett termékek, köztük a fegyverek exportjának összeomlásához vezetne" - írja az Rzeczpospolita.

Mi a helyzet a Lengyelország és az Európai Unió közötti vitával?

Az újságok komoly teret szentelnek  a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatoknak is. A Rzeczpospolita hasábjain Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter utalt az igazságügyi reformmal és a jogállamisággal kapcsolatos vitákra, amelyek az uniós hatóságok és Lengyelország között állnak fenn. Mint a politikus kifejtette, képviselőcsoportja figyelmeztette Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, hogy "a feltételességi mechanizmust eszközként fogják felhasználni a kormányunk elleni harcban". – Sajnos a miniszterelnök másképp látta a dolgot. Másképp cselekedett. Bízott Merkel kancellárban, és láthatjuk az eredményt. Minden, amire a Solidarna Polska figyelmeztetett, valóra vált. De természetesen Donald Tusk és a németek állnak a mechanizmus kihasználása mögött, és ma az egész tábornak  együttesen  szembe kell néznie ezzel" – hangsúlyozza Ziobro. – Mi, a Solidarna Polska úgy hittük és hisszük, hogy a 2020. decemberi uniós csúcstalálkozón meg kellett volna vétóznunk mind a költségvetési feltételrendszert, mind az éghajlat-politika szigorítását. Másként  történt. Ismerjük az eredményt. Most egy olyan kormányzati politikát akarunk támogatni, amely kiutat mutat egy nehéz helyzetből. Azonban szükség van az asszertivitásra. Keménynek kell lennünk, mert az Unió csak az erő nyelvét érti. Ennek engedni azt jelenti, hogy elfogadjuk a Lengyelország számára felállított további csapdákat" – tette hozzá az igazságügyi miniszter, kifejtve, hogy Lengyelországnak addig kell blokkolnia az egyetértést igénylő uniós döntéseket, "amíg az Unió nem teljesíti a Lengyelországgal szemben fennálló összes kötelezettségét". – Fel kell készülnünk a lengyel tagdíj felfüggesztésére is  – amíg meg nem kapjuk a nekünk járó pénzeket" – tette hozzá a politikus. Egy másik nézőpontot vázolt fel– szintén a Rzeczpospolita oldalain – az ombudsman, Prof. Marcin Wiącek, aki amikor megkérdezték  a jogállamiságon alapuló vitarendezés gondolatáról, azt mondta: "Végre kell hajtani az EUB és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit. Mi, Lengyelország, nemzetközi közösségek – az Európai Unió, az Európa Tanács – tagjai vagyunk, és amikor ezek a közösségek azt mondják nekünk: "probléma van az igazságszolgáltatásukban", akkor meg kell oldanunk ezt a problémát". – A bírói függetlenséget a lengyel alkotmány  – amely Lengyelország legfőbb törvénye –, valamint az uniós szerződések és az emberi jogok európai egyezménye is  egyaránt rögzíti. Nem látok itt ellentmondást" – teszi hozzá Wiącek professzor.

– Nyugaton viszont a már sokszor leírt rossz változások erősen felgyorsultak; mondhatnánk, hogy a kártyákat kiterítették az asztalra. A "Negyedik Birodalom" kifejezés tökéletesen legitim ezekkel a tervekkel összefüggésben. A németek nyíltan kijelentik, hogy ezt nekik kell eldönteniük. És végül is erről szólt az Első Birodalom, a Német  Római császárság (...). Ha mindezt összevetjük, és a háttérben ott van a szűk szejmbeli többségünk valamint Jarosław Gowin volt miniszterelnök-helyettes által okozott gondok, akkor mindez egy valóban kivételesen nehéz évet jelent" – ismeri el a Jog és Igazságosság elnöke az interjú elején.