Az elmúlt évek legnagyobb adóreformja és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet lengyel elnökségének kezdete. Így kezdődik a 2022-es év.
Új év és új Lengyel Megállapodás
Január 1-jén számos, a Lengyel Megállapodással kapcsolatos változás lépett hatályba. Az új program magasabb adómentes összeget, 2500 zlotyig terjedő adómentes nyugdíjat tartalmaz, de a vállalkozók számára is jelentős változásokat hoz. "Az elmúlt évek legnagyobb adóreformja három napja tény. Érvényben van már a magasabb adómentes összeg (30 ezer PLN) és a magasabb adókulcs küszöbérték (120 ezer PLN). Új szja - mentességek és adókedvezmények vannak – köztük számos, a vállalatoknak nyújtott kedvezmény. A Lengyel Megállapodás az egészségügyi hozzájárulások kiszámításának módját is megváltoztatja, valamint azt, hogy a járulékokat nem lehet levonni az szja-ból. Az új, a középosztálynak szánt könnyítés, amely a reform hatásait hivatott kompenzálni, de csak a munkavállalók és a vállalkozók egy része számára." – írja a Dziennik Gazeta Prawna.
Elsőként a január elején kifizetett fizetésekkel elszámoló könyvelőket és humánerőforrás-menedzsereket érinti. A fizetéseket már az Új Megállapodás szerint kell megadóztatni. Vagyis a teljesen új szabályok szerint. Az új adócsökkentő összeg van érvényben, kötelező alkalmazni a középosztály kedvezményét, az egészségügyi hozzájárulás nem vonható le az szja-ból – kommentálja Izabela Leśniewska adótanácsadó a Rzeczpospolita című lapnak adott interjúban.
Az EBESZ-elnökség segít Oroszország ellenőrzésében?
Január 1-jén Lengyelország vette át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyéves elnökségét. – Lengyelország egy olyan időszakban veszi át az EBESZ elnökségét, amikor a részt vevő államok a béke és a biztonság szempontjából számos kihívással néznek szembe. A közöttük folyó valódi párbeszédnek a nemzetközi jog elvein és az EBESZ meglévő eszközei iránti erős elkötelezettségen kell alapulnia. Az a törekvésünk, hogy az EBESZ a lehető leghatékonyabban működjön – nyilatkozta Zbigniew Rau, a Külügyminisztérium vezetője. Eközben, mint a Rzeczpospolita kifejti, az új szerepnek köszönhetően "Lengyelország betekintést nyerhet abba, vajon a Nyugat nem egyezik-e bele a Kreml feltételeibe". "Moszkva 100 000 katonát csoportosított az Ukrajnával közös határai mentén. Harcba indulhatnak, ha Amerika nem teljesíti Vlagyimir Putyin követeléseit az elkövetkező hetekben, beleértve azt az ígéretet, hogy Kijevet nem veszik fel a NATO-ba, és hogy a szövetség keleti szárnyán fekvő országokba nem telepítenek szövetséges csapatokat Oroszország beleegyezése nélkül." – olvashatjuk a napilap oldalain. Mint a Rzeczpospolita újságírója emlékeztet, a tárgyalásokat ebben az ügyben három formátumban kell lefolytatni. "Január 10-én Genfben az amerikai-orosz tárgyalásokra kerül sor. Két nappal később Brüsszelben összehívják az Oroszország-NATO Tanács ülését. Január 13-án pedig Bécsben tartják meg az EBESZ lengyel elnökségének megnyitóját." – olvassuk. Eközben Maciej Pieczyński a Do Rzeczy hetilapban úgy véli, nem valószínű, hogy a következő évben teljes körű orosz agresszióra kerül sor Ukrajna ellen. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet kisebb léptékű eszkaláció. Beleértve a Fehéroroszországot is." – magyarázza az újságíró.
– Először is, Ukrajna katonailag sokkal erősebb állam, mint 2014-ben. A hadsereg állandó harckészültségben van, és olyan felszereléssel rendelkezik, amely jelentős problémákat okozhat az esetleges támadóknak (...). Az oroszok tudják, hogy egy teljes körű műveletnek nemcsak pénzügyi, hanem belső költségei is lennének: a várhatóan nagyszámú áldozat miatt nem valószínű, hogy a közvélemény támogatná a műveletet (...).Másodszor, invázió esetén a Nyugatnak drákói szankciókat kellene bevezetnie, és meg kellene szakítania a tárgyalásokat a Kremllel, egyes országok valószínűleg úgy döntenének, hogy felszerelések és fegyverek szállításával támogatják Kijevet. Harmadszor, ha nehezen is, de Oroszország valószínűleg képes lenne elfoglalni egész Ukrajnát, de akkor még nehezebb harc kezdődne a partizánmozgalom és a népi ellenállás ellen" - támasztja alá újságíró véleményét Anna Maria Dyner, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetéből.
A helyzetet az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának december 28-i döntése sem nyugtatta meg, amely helyt adott az ügyészségnek a Memorial (teljes nevén: Nemzetközi Memorial Egyesület a Történelemért, Oktatásért, Jótékonyságért és az Emberi Jogok Védelméért) felszámolására irányuló kérelmének. Amint arra a Keleti Tanulmányok Központja emlékeztet, a Memorial a legrégebbi független szervezet Oroszországban, amely az emberi jogok védelmével és a sztálini bűnök dokumentálásával foglalkozik. Nagy érdemei vannak többek között abban, hogy lengyel kutatókkal együttműködve összeállította a katyni mészárlás dokumentációját" – olvasható az OSW elemzésében, amelynek szerzői hangsúlyozzák, hogy a szervezetet eddig többször megbüntették az "ügynöktörvény" megsértése miatt. (összértékük meghaladta a 6 millió rubelt - több mint 75 ezer eurót), valamint más módon is zaklatták őket. Most döntés született a felszámolásáról.
Az orosz Legfelsőbb Bíróság döntését kommentálták az európai és az amerikai diplomáciai szolgálatok, a lengyel külügyminisztérium és Andrzej Duda elnök pedig a bíráló hangok között volt. "Lengyelország hálás a >>Memorial<< szervezetnek, amely az évek során hozzájárult az igazság feltárásához a sok nemzet, köztük a lengyelek ellen elkövetett szovjet bűnökről. >>a Memorialt<< nem véletlenül nevezik >>Oroszország lelkiismeretének<<, és a lelkiismeretet nem lehet sem megfojtani, sem törvényen kívül helyezni" – írta az elnök a közösségi médiában.
Nyugtalan helyzet Fehéroroszországban
A lengyel média továbbra is sokat tudósít a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzetről és Alekszandr Lukasenko terveiről. "Lukasenko politikai okokból érdekelt a Lengyelországgal való kapcsolatok feszültségének fokozásában. A lengyel-fehérorosz határon kirobbantott migránsválság nem lett a minszki rezsim sikere. Mivel fog most lecsapni?" - kérdezi Marek Budzisz a "Sieci" hetilapban. Mint az újságíró a szövegben kifejti, a diktátor "kényelmesnek tartja azt a narratívát felépíteni, hogy Fehéroroszország a NATO által ostromolt erőd, a >>orosz békét<< védő fejlett vár, mert konfrontáció idején az ember nem cseréli le a védelemért felelős parancsnokot, és inkább hajlandó segítséget nyújtani". "A fehérorosz diktátor és a helyi külügyminisztérium vezetőjének közelmúltbeli kijelentéseivel arról, hogy Minszk kész elfogadni orosz nukleáris robbanófejeket a területén, szintén arra számítottak, hogy Moszkvában tapsot kapnak. Hasonló célt szolgáltak Lukasenko nyilatkozatai is, aki az egyik orosz propagandaműsorban azt mondta, hogy a Krím de facto orosz, az elcsatolt félszigeten tartott népszavazás után pedig >>de iure<< (latinul 'a törvény szerint') is orosz". – hangsúlyozza Budzisz.
Az újságíró emlékeztet arra is, hogy a Lengyelországgal való helyzet súlyosbodására és a lengyel katona dezertálásának ügyére azért volt szüksége Lukasenkónak, mert "tíz nappal Emil C. dezertálása előtt Lengyelország nyilvánosságra hozta a minszki repülőtér irányítótornyában készült felvételeket, amikor a hatóságok leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Raman Pratasevicset szállító repülőgépét". "A Fehéroroszországból átszökött Oleg Galegov, az akkor szolgálatban lévő repülésirányító adta át szolgálatainknak. A felvételen hallható, amint a fehérorosz KGB egyik tisztje, aki "valakivel fentebb" konzultál, átveszi a gép irányítását, és egy, a fedélzeten lévő bombával megijeszti a személyzetet, amely kezdetben nem hajlandó elhinni a toronyból érkező üzeneteket. Ahogy az egész ügyet kommentáló >>The New York Times<< írta, a nyilvánosságra hozott adatok megmutatják >>Lukasenko brutális biztonsági szolgálatainak szerepét abban, amit Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója előre megfontolt gépeltérítésként ítélt el<<" – írja Budzisz.