November 11-én a lengyelek állami ünnepségekkel, de a polgárok által szervezett felvonulásokkal és demonstrációkkal is ünnepelték a függetlenség visszaszerzésének 103. évfordulóját.

– Hálát adok Istennek Lengyelországért, azért, hogy több mint 30 éve örülhetünk a függetlenségünknek, örülhetünk az országunknak, amelyet mi magunk kormányzunk. Mi döntünk magunkról, a sorsunkról – mondta Andrzej Duda elnök az ünnepség hivatalos részében Varsóban.  "103 évvel ezelőtt Lengyelország a felosztás sötét időszaka után visszanyerte függetlenségét. Ezekben az években a lengyelek mindent megtettek egy célért – a szabad hazáért. Ma keleti  szomszédunk agressziójával kell szembenéznünk. Akárcsak akkor, most is szükségünk van egy közösségre, hogy megőrizzük Lengyelország biztonságát" – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök a közösségi médiában. Hagyományosan Varsóban került sor a függetlenség napja alkalmából rendezett legnagyobb tüntetésre. A nacionalista csoportok által szervezett idei Függetlenségi Menet mintegy 150 000 résztvevőt vonzott, és a média beszámolója szerint békés légkörben, komolyabb incidensek nélkül zajlott. Lengyel zászlókkal, "A függetlenség nem eladó" jelszó alatt tömegek vonultak végig a városközpont utcáin.

"Lengyelország ostroma"

Eközben a nemzeti ünnepről  szóló híreket megszakították a jelentések az ország keleti határáról, ahol folytatódik a migrációs válság. Szeptember 2. óta a fehérorosz határhoz közeli Podlasiei és Lublini vajdaság 183 településén a migrációs nyomás miatt rendkívüli állapot van érvényben, amely december elején jár le. "December 2-án megszűnik a jelenlegi szükségállapot. Mi fog történni ezután? Mindenekelőtt az állami határvédelemről szóló törvény módosításának tervezete van terítéken. Ennek részleteiről még folynak a tárgyalások. Ismeretes például, hogy a Belügyminisztérium vezetője – az állambiztonságot vagy a közrendet fenyegető veszély esetén –  rendelettel bevezetheti a határövezet egy meghatározott területén való tartózkodás ideiglenes tilalmát, bizonyos kivételektől eltekintve. De a kormány a fal építése során a tartózkodási tilalom alatt álló  zónára vonatkozó rugalmasabb szabályokon is gondolkodik"  – írja első oldalán a  Dziennik Gazeta Prawna. Eközben a határon továbbra is nagyon feszült a helyzet. "A múlt héten több száz migráns próbált meg erőszakkal bejutni Lengyelországba a Kuźnica-Bruzgi határátkelő közelében. Az első ilyen tömeges támadást a hadsereg, a határőrség és a rendőrség közös erői verték vissza. Az elsőt, mert már másnap este újabb tömeges határátlépési kísérletek történtek. Körülbelül száz migráns tört át a kerítésen Krynki közelében. Egy kétszer akkora csoport több tucat kilométerrel délebbre, Białowieża térségében áttört Lengyelországba. Dubicze Cerkiewne közelében több tucat ember lépte át a határt" – ismerteti az elmúlt napok eseményeit Maciej Pieczyński a Do Rzeczy hetilapban. "A fehérorosz szolgálatok nem vettek részt közvetlenül a támadásban, de a szerepük vitathatatlan. A migránsok utasításokat kapnak tőlük, hogy készítsék elő a lengyel határon elkövetett támadások média megjelenését – erről Stanisław Żaryn, a különleges szolgálatok miniszteri koordinátorának szóvivője számolt be". –  írja az újságíró a "Visszavert roham" c. szövegben. A "Rzeczpospolita" azonban további hamis információkról számol be, amelyeket az illegális bevándorlók körében terjesztettek, hogy arra ösztönözzék őket, menjenek  a fehérorosz-lengyel határra. "Kuźnica Białostocka területén egy néhány napja felállított táborból a sátrakat részben felszedték. A Fehéroroszországba érkező migránsok, akiket elragadott a nyugat-európai élet, továbbra is megpróbálják illegálisan átlépni a lengyel határt. Csoportokban oszlanak el a határ mentén, és több ezren vannak. A hétvégén pletykák kezdtek terjedni közöttük egy szervezett akcióról, amelyre november 15-én kerül sor – arról tájékoztatva, hogy Németországból buszok jönnek értük, és Lengyelország átengedi őket" – jelentették az Rzeczpospolita újságírói. A Sieci hetilapban Marek Pyza és Marcin Wikło szakértők és a kormánytáborral kapcsolatban álló személyek információi alapján ismerteti az ország védelmének tervét a keletről érkező agresszióval szemben. A terv magában foglalja a határ megerősítését, a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet nemzetközivé tételét, a szomszédokkal való jó együttműködést és a Minszkkel szembeni kemény politikát. "Lehetőségeink között szerepelnek többek között a gazdasági intézkedések. Az egyik minisztertől halljuk: – A fehérorosz export 25 százaléka az Európai Unióba irányul. Hatékonyan blokkolhatjuk Lukasenka exportját, például a határátkelők lezárásával. Ez Oroszország számára is probléma lesz" – írja Pyza és Wikło. – Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen fordulóponton vagyunk a történelemben. Nem hiszem, hogy Varsót vagy akár Łomżát megszállják, de azt igen, hogy állandó, gerjesztett határkonfliktusunk lesz  – mondja a miniszterelnök egyik munkatársa a Sieci újságíróinak adott interjúban.

Az orosz-fehérorosz kapcsolatok jelentősége

Jakub Kumoch, a lengyel köztársasági elnök kancelláriájának államtitkára, a Nemzetközi Politikai Hivatal vezetője a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak adott interjújában szintén a határon kialakult helyzetről beszél. – "Lukasenkának abba kellene hagynia az emberek becsapását és kizsákmányolását. Mert amit tesz, az embertelen  – magyarázza a politikus, aki az újságíróknak adott interjúban kiemeli Moszkva kulcsszerepét a migrációs válság új változatában.

- Oroszország problémákat teremt,  hogy azuán részt vegyen azok megoldásában. Attól tartok, hogy a hirtelen újjáéledése nem sok jót ígér Lukasenkának. Az ő játéka azzal végződhet, hogy Oroszország bekebelezi Fehéroroszországot. Mi több, és ami még rosszabb: nem tudom, hogy Nyugaton mindenki sírna-e Fehéroroszországért. Sajnos egyes politikusok viselkedése azt mutatja, hogy nem mindenki osztja az ország függetlenségének megvédésére vonatkozó elképzelésünket" –  teszi hozzá Kumoch.  Szintén a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzettel kapcsolatos orosz álláspontról ír a Keleti Tanulmányok Központjának elemzője, aki rámutat, hogy Moszkva támogatja Lukasenka intézkedéseit. "A lengyel-fehérorosz határon a feszültség növekedésének kezdete és a migrációs válság eszkalálódása óta Moszkva olyan álláspontot képvisel, amely egyértelműen igazolja Aljakszandr Lukasenka rezsimjének intézkedéseit. November 1-jén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy szerinte a minszki hatóságok nem sértik meg a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeiket" – írja Piotr Żochowski. Mint a szakértő emlékeztet, november 11-én Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter ellenőrizte a Fehéroroszországgal határos Voliny régiót. "Tájékoztatott, hogy az általa felügyelt szolgálatok további 8500, a belügyminisztériumnak alárendelt tisztet küldenek oda: határőrséget (3000), Nemzeti Gárdát (3500) és rendőrséget (2000) főt. . A szomszédos országgal határos négy régióban tíz kijelölt ponton mozgó csapatok fognak működni a személyek mozgásának ellenőrzése érdekében"  –  jelenti Żochowski, és hozzáteszi:  "A migrációs fenyegetés, valamint az állandó orosz katonai jelenlét az ukrán határ közelében arra készteti a kijevi hatóságokat, hogy Aljakszandr Lukasenka akcióit az Oroszországgal összehangoltan végrehajtott agresszív hibrid akciók elemének tekintsék" .