Bár az elmúlt napokban az Európai Parlament és az EU-csúcstalálkozó állt a lengyel média középpontjában, a múlt héten véget ért Chopin-zongoraverseny is nagy figyelmet kapott.

Október 21-22-én este kihirdették a XVIII. Nemzetközi Fryderyk Chopin Zongoraverseny győzteseit. Az első díjat a Kanadát képviselő Bruce (Xiaoyu) Liu kapta, de a zsűri ülésezését  meghosszabbította a többi résztvevő díjazása. "A 24 éves Bruce (Xiaoyu) Liu (...) fenomenális technikával, intelligenciával és érzékenységgel rendelkezik. A Montreali Konzervatóriumban a neves Richard Raymond professzor osztályában végzett, jelenleg pedig Dang Thai Sonnál tökéletesíti tudását, aki 1980-ban megnyerte a Chopin-versenyt, és a jelenlegi verseny zsűritagja. (...) Megörvendeztetett az op. 35-ös h-moll szonátával, a mazurkákkal, és a fináléban érzékenyen játszotta az e-moll versenyművet. A 40 ezer eurós díj valószínűleg csak csepp a tengerben, amit a jövőbeni koncertekből és lemezszerződésekből kap majd. – számol be Adam Ciesielski a Sieci hetilapban a varsói eseményekről. Mint az újságíró hangsúlyozza, "az idei versenyen a résztvevők színvonala nagyon magas volt, egyesek szerint minden eddiginél magasabb". "Ezért döntött úgy a zsűri, hogy túllép a szabályzaton, és nem hat, hanem  nyolc díjat ítélt oda. Meglepetésekből azonban nem volt hiány. Bruce Liu mellett a tapasztalt olasz Leonora Armellini és az Oroszországot és Örményországot képviselő 17 éves Eva Gevorgyan is régóta a verseny favoritjai közé tartozik. Az első az 5. helyet kapta, a második díj nélkül maradt. A lengyelek közül a 25 éves Jakub Kuszlik végzett az élen (negyedik díj és a Lengyel Rádió babérja a legjobb mazurka előadásért)" - olvashatjuk.

Az EU-csúcstalálkozó és Lengyelország helye az EU-ban

Az újságok és a honlapok címoldalai azonban elsősorban a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatokkal foglalkoznak a múlt heti EU-csúcstalálkozót követően. "A brüsszeli csúcstalálkozó nem hozott áttörést a lengyelországi jogállamiság tekintetében, de Ursula von der Leyen elnök asszony, aki meghallgatta a 27 tagállam vezetőit, fel tudta mérni a Lengyelország körüli hangulatot az egyes fővárosokban. Ők mondják majd ki a végső szót a nemzeti helyreállítási terv elindításakor. – Nem látom annak lehetőségét, hogy az EB döntsön egy Lengyelországra vonatkozó tervről, ha a jelenlegi helyzet fennmarad" – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök a vezetők találkozója után. – olvashatjuk a Dziennik Gazeta Prawna oldalain.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a brüsszeli találkozót követően maga is hangsúlyozta, hogy Lengyelország ugyanolyan hűséges a jogállamisághoz, mint más uniós országok. A lengyel kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy egyes európai intézmények kisajátítják maguknak a jogot, hogy olyan ügyekben döntsenek, amelyeket az uniós szerződések nem ruháznak rájuk. A politikus arra is rámutatott, hogy Lengyelország elismeri az uniós szabályok elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben minden olyan területen, ahol hatásköröket ruháztak át az Európai Unióra. – Ha az EU tartósan fenn akar maradni, erősebbé akar válni, globális törekvéseket akar megvalósítani, és gazdasági és politikai tömbként akar működni, akkor tiszteletben kell tartani az alkotmányos pluralizmust – magyarázta Morawiecki miniszterelnök sajtótájékoztatóján. – Az Unió egy nemzetközi szervezet, amely a tagállamoktól kapott hatásköröket, nagyon széleskörű hatásköröket, de nem állam. Nem egy nemzetközi szuperállam. Egy teljesen más jelenség. Ebbe senki sem egyezett bele Európában –  magyarázta a kormányfő. Az Európai Unió mint szuperállam koncepciójával és Lengyelország Közösségen belüli helyének kérdésével összefüggésben Marek Jurek volt európai parlamenti képviselő a "Do Rzeczy" hetilapban kifejtette, hogy "itt az ideje megkérdezni, hogy mi a lengyel politika célja az Európai Unióban, mivel a folyamatosan galvanizált konszenzus nem ad nekünk alternatívát".  Mint a politikus rámutat, három irány – az európai konzervatív közvélemény aktív alakítása, a közép-európai együttműködés elmélyítése és a jobboldal szolidaritása az Európai Parlamentben –  ezek a szuverén politika konkrét formái az európai struktúrákban. "Javíthatják Lengyelország helyzetét és befolyását, és csökkenthetik az uniós intézmények káros hatását. A szuverenitás nem fétis, hanem következményekkel kell járnia. Lengyelországnak természetesen tisztában kell lennie az Európai Unióban való részvételünk feltételrendszerével. De ha benne vagyunk, akkor nincs alternatívája az aktív politikának – a politikának, nem pedig az azt szimuláló gesztusoknak. Ha persze azt akarjuk, hogy a nemzeti forma ne politikai ürességet takarjon, hanem valóban nemzeti tartalma legyen. – magyarázza Jurek.

Költséges munka a keleti határon