Back to top
redakcja2 küldte be 22.10.2021 időpontban
A lengyel zászlót térdre ereszkedve megcsókoló magyarok képe hosszú időre az emlékezetbe vésődik
Polityka

Beszélgetés Tomasz Sakiewiczcsel, a Gazeta Polska főszerkesztőjével a IX. Nagy Magyarországi Utazás napján


Tomasz Sakiewicz 2012 márciusán, Budapesten Fot. PAP/Andrzej Hrechorowicz


A mai napon immáron kilencedik alkalommal indul el a Gazeta Polska klubjainak budapesti útja. Ezúttal azonban nem tavasszal, hanem ősszel. Miért?

Eddig minden évben március 15-re szerveztük a Nagy Magyarországi Utazást, a szabadságharc évfordulójára. Idén a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt ez lehetetlennek bizonyult. Ezért utazásunkat az 1956-os forradalom ünnepnapjára halasztottuk el. Mindkét évforduló erősen kötődik Lengyelországhoz. Az 1848-as szabadságharcban számos lengyel vett részt, a felkelés főparancsnoka pedig Bem József tábornok volt. Az ’56-os szabadságharc pedig a Bem József szobránál tartott tüntetéssel vette kezdetét. A magyarok forradalma a Lengyelország és a lengyelek szabadságharca melletti szimpátiatüntetésen robbant ki. A magyar forradalom tehát Bem tábornok emlékművénél kezdődött el.

Idén már a 65. évfordulóját ünneplik a magyarok a szovjetellenes felkelésnek. A felkelés a szabadságért való küzdelem megnyilvánulása volt, de – ahogyan Ön is említette – a lengyelek melletti tüntetéssel kezdődött. Ebben az évben a Békemeneten pedig lengyelek fognak felvonulni a magyarok mellett. Mi lesz az üzenete ennek a közös demonstrációnak?

Az Európai Uniónak éppen azért nem sikerült megdöntenie Lengyelország és Magyarország kormányait, mert összetartunk. Varsó és Budapest közös álláspontjával sokszor nemcsak önmagát védte, hanem másokat is együttműködésre ösztönzött. Más államok vezetői is látják, hogy nem muszáj egyedül harcolniuk, hanem csatlakozhatnak hozzánk.

Az idei budapesti utazáson való részvételünkben tehát a szuverenitásunkért folytatott közös európai harcunk iránti támogatásunk fejeződik ki. Megvédjük a demokratikus választásokhoz és a saját sorsunk feletti döntéshez való jogunkat.

Hogyan fogadják az átlag magyarok Budapesten a lengyel résztvevőket? Valóban megtapasztalható a legendás lengyel–magyar barátság?

Kétségkívül igen. Ezt már az első utunkon is tapasztaltuk. Valóban úgy van, hogy a magyarok a lengyeleket – ahogy mondani szokták – északi barátaikként kezelik, vagyis amolyan segédhadként, amely ha szükség van rá, megérkezik Európa északi részéből.

A jelenlegi budapesti vezetés elsőként kezdett el komoly reformokat bevezetni az országban. A 2012-es látogatásunk pedig egy világos jelzés volt a részükre, hogy nincsenek magukra maradva. Ez számukra igen jelentős támogatás volt, és valóban nagyon szívélyesen fogadtak minket akkor. Olyan magyarokat is láttam, akik térde ereszkedve csókolták meg a lengyel zászlót. Az ilyen látvány hosszú időre az ember emlékezetébe vésődik.

A történelem útjai természetesen eltérőek, Varsó és Budapest érdekei nem mindig esnek teljesen egybe, de úgy tűnik, hogy a barátság ezen szála, a hasonló gondolkodás és egymás kölcsönös támogatása, nagyon erős. Vagyis mondhatjuk, hogy a lengyel–magyar barátság elpusztíthatatlan.

Hányan vesznek részt az idei magyarországi utazáson?

Csak Varsóból és Krakkóból vonattal fél ezer ember érkezik Budapestre. Más városokból autóbuszokkal is érkeznek honfitársaink a magyar fővárosba. Számos csoportra számítunk Európa más országaiból is, többek között Litvániából és Olaszországból. Ezekben a csoportokban a külföldön élő lengyelek mellett más nemzetiségű személyek is képviseltetni fogják magukat.

A legnagyobb magyarországi utazásunkon tízezren vettek részt. Évente átlagosan néhány ezer résztvevő van. Természetesen idén a koronavírussal kapcsolatos korlátozások miatt csökken a résztvevők száma, mert a kötelező tesztek és oltások plusz költséget és nehézségeket jelentenek. Az emberek egy része pedig, főleg az idősek, félnek a járvány idején utazni. Ennek ellenére arra számítunk, hogy legalább ezren leszünk Budapesten. Tehát egy igen jól látható csoportot fogunk alkotni a menet során.

A jövő évtől – ha lesz rá lehetőségünk, mert a járvány már lecsengőben lesz – szeretnénk visszatérni az október helyett a hagyományos márciusi Nagy Magyarországi Utazásokhoz.