A lengyel médiában a fehérorosz-lengyel határon kialakult feszült helyzet és a turówi bánya körül hetek óta tartó vita foglalja el a legtöbb helyet.

Az inflációs probléma

Az áruk és szolgáltatások árai szeptemberben 5,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Két évtizede a leggyorsabb ütemben nőnek, és egyes közgazdászok szerint az év végén akár 7 százalékos inflációt is láthatunk  – figyelmeztet a Dziennik Gazeta Prawna. Ahogy Bartek Goduslawski  írja a továbbiakban, "egyre több szakértő meg van győződve arról, hogy már novemberben többségben lesz a kamatemelés". "Úgy vélik, hogy ha a Monetáris Politikai Tanács nem dönt a fokozatos lépések mellett, akkor később kénytelen lesz meredeken emelni a pénz költségét. A Cseh Köztársaságban  már ez történik". – olvashatjuk a napilap oldalain.

– Az úgynevezett érzékelt infláció sok fogyasztó számára 10-27 százalékos volt. – fejtette ki a Rzeczpospolita című lapnak adott interjúban Konrad Raczkowski, a Társadalomtudományi Akadémia professzora, aki az inflációs jelentést készítette. Amint arról a "Rzeczpospolita" beszámolt, a szakértő "azt állítja, hogy az áremeléssel kapcsolatos számításoknál figyelembe kell venni többek között a vásárlási szokások változását a világjárvány idején". "Az akciókat kereső vásárlók úgy váltogatják az üzleteket, mint a kesztyűt. A kiskereskedők és a gyártók azonban már most is nehezen vállalhatják magukra az áremelkedést. Helyzetüket rontják az új adók, például a cukor- és a kiskereskedelmi forgalmi adó." – olvassuk.

A Nemzeti Újjáépítési  Tervek feltételes elfogadása

Közben Anna Słojewska, az "Rz" újságírója szerint Lengyelország az év fordulóján 4,7 milliárd eurós előleget kaphat a Nemzeti Újjáépítési Tervből. "Ha a kormány írásban vállalja a Fegyelmi Kamara megszüntetését, akkor az Európai Bizottság novemberben elfogadhatja a Nemzeti Újjáépítési Tervünket. Két hónapon belül megtörténne a pénz átutalása" – jelenti a napilap. Az újság arról is beszámol, hogy Brüsszel más módszerekkel is nyomást fog gyakorolni Varsóra. "Már októberben aktiválni fogja az úgynevezett feltételességi mechanizmust, amely nemcsak a Nemzeti Újjáépítési Tervet, hanem az EU többéves költségvetéséből származó pénzeket is ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogállamiságot úgy tartsák tiszteletben, hogy az ne jelentsen veszélyt az EU pénzügyi érdekeire".  –  tájékoztat Słojewska jelenti.

Patthelyzet a Turów ügyében folytatott tárgyalásokon

A Varsó és Brüsszel közötti feszültséget nem enyhíti a turówi bányavita és az EUB döntése, amely szerint Lengyelországnak minden egyes nap után félmillió eurót kell fizetnie a bánya működéséért (amíg nem tesz eleget a Bíróság májusi határozatának).

Amint arról a  Rz beszámol, "a Cseh Köztársaságban, amely második kereskedelmi partnerünk és szövetségesünk számos külpolitikai kérdésben, a Lengyelország iránti bizalom minimálisra csökkent.  – Hogyan köthetünk kölcsönös bizalomra alapuló  megállapodást egy olyan országgal, amely nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéleteit? – nyilatkoztak cseh diplomáciai források a napilapnak. Michał Kurtyka éghajlat- és környezetvédelmi miniszter másképp kommentálja a múlt heti prágai tárgyalásokat. – A tárgyalások "célegyenesében" a cseh fél a mi ajánlatunkra válaszul elkezdte növelni a követeléseit. Ennek az egész folyamatnak a határ mindkét oldalán élő helyi közösség a vesztese – hangsúlyozza a politikus a Rz-nek adott interjúban.

Eközben a  Sieci hetilap újságírója a lapban úgy érvel, hogy "a turówi bánya körüli konfliktus új idők előhírnöke, amikor a klímapolitika az erősebb államoknak a gyengébbek feletti uralma eszközévé válik", és "Lengyelország, amely energiafüggetlenségének megőrzéséért küzd, valójában politikai szubjektivitásáért harcol". Ahogy Konrad Kołodziejski kifejti, a csehek azzal, hogy a Turów-ügyet az EUB elé vitték, a Varsó és Prága közötti vitás kérdést uniós szintű üggyé tették. "Tökéletes ürügyet adtak [...] az uniós liberálisoknak, hogy lecsapjanak a gyűlölt konzervatív Jog és Igazságosság kormányra". – olvassuk. Łukasz Warzecha, a Do Rzeczy újságírója azonban rámutat, hogy "Németország minden bizonnyal megpróbálja majd a saját pecsenyéjét sütögetni a lengyel-cseh vitában". "Amennyiben Lengyelország kénytelen lesz bezárni a turówi bányát, akár csak ideiglenesen, de hirtelen, elképzelhető, hogy a  bánya újraindítása lehetetlennek bizonyul. A  Tudományos és Technológiai Egyetem (AGH) szakértői egy nemrégiben készült jelentésben mutattak rá erre, amelyben felsorolják a bányászat hirtelen felfüggesztésével járó hatalmas kockázatokat [...]. A német lignitbányák elég közel vannak ahhoz, hogy megfelelő szállítási módszerekkel még mindig el lehessen látni Turówot. Valószínűbb azonban, hogy Lengyelországnak egyszerűen több energiát kellene vásárolnia Németországtól, hogy egyensúlyba hozza energiamérlegünket"  – magyarázza az újságíró.

Rendkívüli állapot a határon

A helyzet a fehérorosz-lengyel határon, ahol a rendkívüli állapotot 60 nappal (november végéig) meghosszabbították, szintén nagyon sok érzelmet vált ki. A határőrség naponta több száz bevándorló illegális határátlépési kísérletéről és a fehérorosz határőrök veszélyes magatartásáról tájékoztat. – Ez az idő [rendkívüli állapot – a szerk. megjegyzése] szükséges ahhoz, hogy a szolgálatok hatékonyan tudjanak cselekedni. Hogy folytathassuk a fizikai határ-megerősítéseket, és még jobbakkal váltsuk fel őket. A mindezt  kísérő politikai happeningek  nélkül – magyarázta a Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában Maciej Wąsik, a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium helyettes vezetője.

A Sieci hetilapban Mariusz Kamiński belügyi és közigazgatási miniszter hangsúlyozza, hogy a fehérorosz határon kialakult helyzet elemzésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy "az ellenfelünk nem csak Lukasenka, hanem mindenekelőtt jelenlegi politikai pártfogója, Putyin". – Talán Lukasenka azt reméli, hogy így kényszerítheti az Európai Uniót a szankciók feloldására és legitim elnökként való elismerésére. De ennél fontosabb itt Putyin, aki a migránsokkal szeretné a csapot irányítani, tetszés szerint ki- és bekapcsolni. És közben elbújhat a fehérorosz diktátor mögé, és úgy tehet, mintha semmi köze nem lenne hozzá – magyarázza a politikus.