Az új hét a lengyel médiában a vasárnapi németországi választásokról szóló kommentárokkal és a Varsó és Brüsszel közötti nehéz kapcsolatoknak szentelt írásokkal kezdődik.
A német-lengyel kapcsolatok a választások után
Ma a Lengyelország nyugati szomszédjában tartott választások kerültek a címlapokra, elsősorban a Varsó és Berlin közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fontossága miatt. Az SPD (a szavazatok 25,7%-a) és a CDU-CSU (a szavazatok 24,1%-a) győzelme – ahogy a "Rzeczpospolita" emlékeztet – "kétségtelenül a legrosszabb eredményt jelenti az Angela Merkel politikájától búcsúzni készülő párt történetében". Ugyanakkor, mint ahogy a Dziennik Gazeta Prawna rámutat, a Zöldek a szavazás nyertesei. "Bár a német parlamenti választásokon a szavazatok mintegy 15 százalékával a harmadik helyen végeztek, ez az Annalena Baerbock vezette Zöldek eddigi legjobb eredménye" – olvasható a közleményben. Mint Maciej Miłosz a "DGP" című lapban folytatja "a Bundestag első ülésére a választást követő 30 napon belül kell sort keríteni", "az új kancellárra sokkal tovább kell várnunk", mert a győztesek között nem lesz könnyű megegyezni. Janusz Reiter, volt németországi és amerikai nagykövet az Rzeczpospolitában úgy nyilatkozott, hogy a választások utáni megállapodások nem árthatnak a német-lengyel kapcsolatoknak. – Nem látok okot aggodalomra egyik politikai konstellációban sem, kivéve talán a Die Linke részvételével kialakult konstellációt. Kormányzati részvétele az SPD-vel és a Zöldekkel való koalícióban lenne lehetséges. Akkor két párttal lenne dolgunk, amelyeknek mérsékelt balszárnya és egy szélsőbalszárnya van. Következésképpen egy éles balra fordulás következhetne be, ami véleményem szerint kockázatos lenne" – magyarázza a diplomata, majd hozzáteszi: "Lengyelországnak bármely koalícióval készen kell állnia a párbeszédre és az együttműködésre. – Erről szól a külpolitika" – hangsúlyozza Reiter az Rz-ban.
Tart a vita a turówi bányáról
Nem kevesebb helyet foglal el az újságokban a turówi bányáról szóló vita kérdése. "2021. szeptember 20-án Rosario Silva de Lapuerta, az EUB alelnöke végzést hozott, amelyben napi 500 000 eurós kényszerítő bírságot szabott ki, amiért nem szüntették meg a lignitbányászatot a turówi bányában, amire az EUB májusban kötelezte Lengyelországot. A megítélt bírság az EUB által kiszabott ideiglenes intézkedés "hatékonyságának megerősítését" szolgálja – írja a Sieci című hetilap. Válaszul a lengyel kormány kijelenti, hogy hajlandó folytatni a tárgyalásokat a cseh féllel, és elutasítja a turówi bánya bezárását. A "DGP" szerint Michał Kurtyka éghajlatvédelmi miniszter és Paweł Jabłoński külügyminiszter-helyettes hétfőn a Cseh Köztársaságba repül, hogy találkozzon Richard Brabec környezetvédelmi miniszterrel. – Ha van akarat, akkor akár ma is meg tudunk állapodni – mondja a napilap beszélgetőpartnere. Mint a lap újságírója tájékoztat, "a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy valamilyen formában panaszt nyújtson be a kiszabott bírságok ellen azok aránytalansága miatt". "Abban bízik, hogy az ilyen típusú fellépéssel elkerülhető lesz a bírságok kifizetése, mert időközben megszületik az EUB végleges ítélete, amely az ideiglenes intézkedésnél enyhébbnek bizonyulhat" – olvassuk.
Aggodalom az energiaárak miatt
Az emelkedő energiaárak szintén fontos téma. "A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése és az EU rendkívül költséges klímapolitikája miatt az energiaköltségek Európa-szerte rohamosan emelkednek. A kormány képviselőinek korábbi biztosítékai ellenére a lengyeleknek is fel kell készülniük az áram árának példátlan, kétszámjegyű emelkedésére" – mutat rá Jacek Przybylski a "Do Rzeczy" hetilapban. "Idén a villamosenergia-számlák már közel 10 százalékkal emelkedtek, ez azonban csak a kezdete az energiaárak drasztikus emelkedésének. Nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában, pontosabban az egész Európai Unióban" – magyarázza az újságíró. A "DGP" újságírója szerint "politikai nyomás nehezedik arra, hogy az októberi EU-csúcstalálkozón szóba kerüljön a villamosenergia- és gázárak kérdése". "Az energiaárak emelkedése miatt aggódó országok között régiónk képviselői mellett ott van Franciaország, Írország, Spanyolország, Görögország, sőt Svédország is. A beszámolók szerint utóbbi képviselője azt mondta, hogy ha a költségek túl magasak lesznek, akkor a Brüsszel által javasolt politika támogatottsága csökkenni fog." – olvassuk a napilapban.
Hogyan tovább a rendkívüli állapottal?
Az újságok arról is beszámoltak, hogy a szeptember elején Andrzej Duda elnök által Kelet-Lengyelországban bevezetett rendkívüli állapotot meghosszabbíthatják. "A kormány ki akarja terjeszteni a rendkívüli állapotot a keleti határon. A döntés még ezen a héten megszülethet". –tájékoztat a "DGP". – A nyomás a határokon nem szűnik, a helyzet nem változik, ezért arra készülünk, hogy újabb kérvényt nyújtunk be az elnöknek a rendkívüli állapot meghosszabbítására" – magyarázza a lapnak adott interjúban a miniszterelnöki kancellária munkatársa. A rendkívüli állapot meghosszabbításának elképzelését támogatják a lengyelek. A Rzeczpospolita által megrendelt felmérés szerint a válaszadók többsége (53%) úgy véli, hogy a kelet-lengyelországi rendkívüli állapotnak addig kell tartania, amíg a bevándorlókkal kapcsolatos problémák meg nem szűnnek.