A múlt héten hivatalosan is megkezdődött a "Zapad-2021" orosz-fehérorosz hadgyakorlat, amely a média és a vezetés figyelmét Lengyelország keleti határára irányította. A hírügynökségek és az újságok ugyanakkor a Varsó-Brüsszel vitáról és Angela Merkel kancellár lengyelországi búcsúlátogatásáról számolnak be.
Új lengyel szentek
Az elmúlt napok egyik legfontosabb eseménye volt Stefan Wyszyński bíboros, az "Ezredév Prímása" és Elżbieta Czacka anya, a Laskiban létrehozott, vakokat gondozó intézmény alapítója boldoggá avatási szertartása. – Isten új szenteket ad nekünk a nehéz időkben, hogy rájuk nézve legyen bátorságunk legyőzni a megpróbáltatásokat, hogy ne veszítsük el a reményt, és vállaljuk feladatainkat, megnyitva szívünket a többi ember felé – hangsúlyozta Wojciech Polak érsek, Lengyelország Prímása Wyszyński bíboros és Czacka anya boldoggá avatási szertartása után a médiának adott interjújában. "A boldoggá avatáson, amelyen a pápai küldött elnökölt, 120 püspök, 600 pap és több mint 7000 hívő vett részt, akik egész Lengyelországból érkeztek Varsóba. Jelen voltak a legfelsőbb állami szervek képviselői is, élükön Andrzej Duda elnökkel, a Szejm és a Szenátus elnökeivel, valamint a miniszterelnökkel. Amikor Ferenc pápa küldötte, Marcello Semeraro bíboros latinul elmondta a boldoggá avatási formulát, a templomban viharos taps tört ki" – számol be Tomasz Krzyżak, az "Rz" napilap újságírója. A szertartás során Semeraro bíboros bejelentette, hogy boldog Stefan Wyszyński liturgikus megemlékezését május 28-án, boldog Czacka anya liturgikus megemlékezését pedig május 19-én tartják.
"Zapad - hadgyakorlat a határunkon"
Az orosz katonai manőverek egyre közelebb zajlanak Lengyelországhoz, és egyre több katona vesz részt bennük" – olvasható a "Rzeczpospolita" c. napilap "Zapad a határunkon" című cikkében. A "Zapad-2021" elnevezésű fehérorosz-orosz hadgyakorlat hivatalosan szeptember 10-től 16-ig tart; kilenc oroszországi és öt fehéroroszországi gyakorlótéren, valamint a Balti-tenger déli részén tartják. Amint arra a "Rz" újságírója rámutat, nyolc ilyen gyakorlótér a határainkhoz közel van. "Ráadásul orosz csapatok is megjelentek rajtuk kívül, Grodno térségében" – teszi hozzá Andrzej Lomanowski. "Nem ismert a manőverek forgatókönyve. 2017-ben orosz-fehérorosz csapatok harcoltak a Vesznoria, Lubenia és Vesbaria, azaz Litvánia, Lettország és Lengyelország erői ellen. Idén pedig a Polesie Köztársaság (Fehéroroszország) és a Központi Föderáció (Oroszország) a Njaris (Litvánia), a Pomoria (Lengyelország) és a titokzatos "Sarki Köztársaság" ellenfele lesz. Elemzők szerint az egyik skandináv országról van szó: Dániáról vagy Norvégiáról, de egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy miért." – olvassuk. "A konfliktus forgatókönyve megtévesztően hasonlít a valós eseményekre, csak az agresszor és az áldozat szerepe felcserélődik. A helyzet súlyosbodásának fő oka a "Nyugat" azon törekvése, hogy destabilizálja a helyzetet a Polesie Köztársaság területén, és a nyugati körzeteit a Niarishoz csatolja. Ez azonban nem sikerül. "A Nyugat" nem képes belső konfliktust kirobbantani a Polesie Köztársaságban. Ez nyilvánvaló utalás a fehéroroszországi tüntetésekre, amelyeket Minszk és Moszkva szerint Varsóból és Vilniusból irányítottak" – írja Maciej Pieczyński a Do Rzeczy" című hetilapban. "A Polesie Köztársaság és a Központi Föderáció viszont a nemzetközi jog normái alapján igyekszik stabilizálni a helyzetet a térségben, valamint megőrizni területi integritását és szuverenitását" – idézi az újságíró a Viktor Gulevics fehérorosz védelmi miniszterhelyettes sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot, kifejtve, hogy ebben a forgatókönyvben a gyakorlatok elméletileg tehát védelmi akciókat jelentenek.
A Razumkov Központ elemzője, Olekszandr Melnyk, akit a "Rz" idéz,azonban hangsúlyozza: "Jelenleg minden ilyen hatalmas gyakorlat növeli a nem tervezett provokációk kockázatát. Bizalom hiányában (a NATO és Oroszország között) akár egy véletlen incidens is kiválthatja őket. [...] Minden az (orosz) harcias retorika hátterében zajlik, és nem zárható ki, hogy néhány századosi vagy ezredesi rangban lévő túlbuzgó (orosz) hazafi akar majd erőt fitogtatni a "vezetés" előtt".
Merkel kancellár utolsó látogatása
Különös jelentősége volt a német kancellár varsói búcsúlátogatásának, többek között a keleti határon kialakult feszült helyzettel összefüggésében. "Angela Merkel 16 év után búcsúzik a kancellári hivataltól. De előtte még ellátogat a legfontosabb nemzetközi partnerek fővárosaiba. Washington, Moszkva és Kijev után Varsónak is eljött az ideje" – írja le a "Dziennik Gazeta Prawna" a politikus Varsóba érkezését. Mint a "DGP" újságírói tovább hangsúlyozzák, Merkel lengyelországi látogatása a Lengyelország és az uniós intézmények közötti kapcsolatok példátlan feszültté válása idején történt. "A Mateusz Morawieckivel [...] folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón [...] Merkel rendkívüli dolgot mondott. – Amikor a jogállamiságról van szó, a fegyelmi kamara számára a párbeszéd útján kell kiutat találni. Szerencsére a megbeszélések folyamatban vannak, többek között az Európai Bizottságon belül is. Elkötelezett leszek amellett, hogy párbeszéd útján találjunk ilyen megoldást. Lehetséges a bírósági megoldás, de a párbeszédre is támaszkodnunk kell" – mondta a német miniszterelnök az ARD újságírójának kérdésére válaszolva – írja a napilap. A "Rz" újságírója viszont rámutat, hogy Merkel "más békülékeny jeleket is adott" látogatása során. "Elismerte, hogy Lengyelországnak meg kell védenie az EU keleti határát a fehérorosz rezsim "hibrid" támadása ellen" – olvasható a napilapban. – Ma már jobban megértjük a migrációs politikával kapcsolatos lengyel álláspontot – hat éve mondjuk, hogy a határok védelme az EU bármiféle hatékonyságának előfeltétele" – nyilatkozta Konrad Szymański uniós ügyekért felelős miniszter, akit a "Rz" idéz.
Új fejlemény a Brüsszellel folytatott vitában
A "Sieci" hetilapban Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes, kulturális, nemzeti örökség- és sportminiszter a Lengyelország és Brüsszel közötti feszültségről nyilatkozik. – Mi csak ugyanazon normák alkalmazását követeljük, amelyeket más országokra is alkalmaznak. Ha az Európai Bizottság úgy véli, hogy Lengyelországot igazságtalanul, a szerződések betűjével és szellemével ellentétes módon büntetheti valamilyen bírsággal, akkor a lengyel társadalom véleményére fogunk hivatkozni. A Bizottság valóban háborút akar indítani a lengyel társadalom ellen? – kérdezi a politikus a lap újságíróinak adott interjúban. Az interjúban a miniszterelnök-helyettes utalt az Európai Bizottság határozatára, amely a múlt héten úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságától pénzbírság kiszabását kéri Lengyelországra az ideiglenes intézkedésekről szóló július 14-i határozat be nem tartása miatt (a határozat a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának működésére vonatkozott). Arra a kérdésre, hogy a lengyel hatóságok hogyan reagálnának a Lengyelországra kiszabott esetleges pénzügyi szankciókra, Gliński így válaszolt: "Ez a lengyel kormány és a politikai vezetés döntése, nyilvánvaló okokból nem válaszolhatok erre a kérdésre. Még mindig remélem, hogy nem jutunk el idáig." – Ellen kell állnunk ennek a nyomásnak. Lengyelország és az Európai Unió fontosabb, mint az, amit ma európai bürokraták, elidegenedett, antidemokratikus érdekcsoportok művelnek, amelyek politikája sok dimenzióban egyszerűen felelőtlen – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.