Back to top
redakcja2 küldte be 08.09.2021 időpontban
Heti lapszemle a Visztula partjáról

 

 

A lengyel médiában jelenleg a legtöbb érzelmet kiváltó téma a szeptember 2-án – Andrzej Duda elnök utasítására –  bevezetett, a Fehéroroszországgal határos sávra vonatkozó szükségállapot. "A szükségállapot bevezetéséről szóló határozatot a Lengyel Köztársaság és a Fehérorosz Köztársaság államhatárán kialakult helyzettel kapcsolatos, a polgárok biztonságát és a közrendet fenyegető különleges veszély miatt hozták meg". –  fejtette ki az üzenetben Andrzej Duda. A minisztertanács és az elnök érveivel ellentétben azonban ellenzi a szükségállapot bevezetését az ellenzék egy része, amely a rendelet hatályon kívül helyezését kéri. – A kormány azért próbálja bevezetni a szükségállapotot, hogy az újságírók és a nyilvánosság ne értesülhessen arról, mi történik a lengyel-fehérorosz határon" – vádolta a kormányt Cezary Tomczyk, az ellenzéki Polgári Platform párt politikusa a Rzeczpospolita napilapban. Az érzelmeket a szükségállapot bevezetése miatt bevezetett korlátozások is felkeltik. A Dziennik Gazeta Prawna beszámolója szerint a kormányzó Jog és Igazságosság párt politikusai megoldásokat dolgoztak ki arra, miként kompenzálják a Fehéroroszországgal határos, a szükségállapot hatálya alá tartozó területek vállalkozóinak jövedelemkiesését."A kezdeményezők az elmúlt három hónapban szerzett jövedelemmel arányosan nagyvonalú kompenzációt ígérnek,". –  írja a "DGP".

A fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet

Eközben továbbra is feszült a helyzet Lengyelország keleti határán. "A határőrség csak szombaton 200 illegális bevándorlót fogott el, akik Fehéroroszországból próbáltak Lengyelországba belépni az úgynevezett zöld határon keresztül. Egy másik, hét iraki állampolgárból álló csoport illegálisan lépte át a határt   segítőikkel együtt (két lengyel és egy német tartózkodási kártyával rendelkező szíriai állampolgár) – elfogták őket, és a határőrség podlasiei kirendeltségének felügyelete alá tartozó białystoki őrzött központba szállították őket. A személyazonosságuk megállapítása folyamatban van, ami nem könnyű, mivel a legtöbbjüknek nincsenek iratai." – olvassuk az "Rz"-ban. "A Fehéroroszországba érkezők eltökéltek, hogy Lengyelországba jussanak – közli a határőrség" – írják továbbá a szöveg szerzői.

Ráadásul, ahogy azt a szakértők és a kormány is hangsúlyozza, a most kezdődő Zapad-21 gyakorlatok során határprovokáció is előfordulhat. Ahogy Maciej Pieczyński a "Do Rzeczyczy" című hetilapban írja, a határon kialakult feszült helyzet a Lengyelország és az Európai Unió elleni  – nemcsak – propagandatámadásokat szolgálhat a fehérorosz rezsim számára. "Szeptember 10-én megkezdődik a >>Zapad-21<< hadgyakorlat. Lukasenkónak nem sikerült elárasztania Lengyelországot migránsokkal. A propaganda azonban, amely termékeny talajra talál a Visztulán túl (nem feltétlenül Brüsszelben), hatékonyan kelti azt a képet, hogy a lengyel szolgálatok rosszul bánnak a Fehéroroszországban tartózkodó menekültekkel. Ha egy aktivista egy felindult pillanatban átlépi a határt, és átmegy segíteni az >>afgánoknak<<, lehet, hogy Lukasenka szolgálatainak kezébe kerül, és ők vagy gondoskodnak róla, hogy azt vallja, amit akarnak, vagy más módon használják fel ezt az incidenst. Már csak azért is, hogy ürügyet szolgáltassanak hasonló lépésekhez a másik irányba" – magyarázza az újságíró. "Végül is Lukasenko már megvádolta Varsót a határkonfliktus kirobbantásával" – teszi hozzá Pieczyński.

.

 

A lengyel gazdaságélénkítési tervvel kapcsolatos problémák

Eközben a "Dziennik Gazeta Prawna" napilap szerint újságírók nem hivatalos értesülései szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője nem fog zöld utat adni a lengyel nemzeti gazdaságélénkítési tervnek az Európai Parlamentben tartandó szeptember 15-i beszéde előtt. Ez azt jelentené, hogy a Varsó és Brüsszel közötti viták miatt visszatartják a pénzt a Lengyelországnak szánt újjáépítési alapból? Mint a "DGP" újságírói kifejtik, az uniós intézmények tisztviselői eddig nem erősítették meg ezeket a médiajelentéseket. "Věra Jourová, az Európai Bizottság helyettes vezetője (...) gdański látogatása során azzal érvelt, hogy a jogállamisággal kapcsolatos vitának semmi köze a dokumentum elfogadásának folyamatához. – Nem akarom ezt a két dolgot összekapcsolni. A tárgyalások folyamatban vannak. A lengyel kormány tudja, hogy az EB egyértelműen és hitelesen jár el, a rendeletben megjelölt 11 kritérium alapján – válaszolta kérdésünkre. (...) Másnap azonban az EP költségvetési bizottságának ülésén Paolo Gentiloni gazdasági biztos azt mondta, hogy >>a vita, amelyet a lengyel hatóságok nagyon jól ismernek, az uniós jog elsőbbségéről is szól, és ennek az ügynek a lengyel tervre gyakorolt lehetséges következményeiről<<. Ezzel elismerte, hogy a lengyel gazdaságélénkítési terv a jogállamisági vita túszává vált"  – olvasható a napilapban.

 

Stefan Wyszyński bíboros és Rosa Czacka anya boldoggá avatása

A 20. századi lengyel egyház két nagy alakjának – Stefan Wyszyński bíborosnak és Elżbieta Czacka anyának – boldoggá avatási szertartása szintén a média figyelmébe került. Stefan Wyszyński bíboros, az Ezredév Prímása, kiemelkedő szellemi vezető, államférfi, erkölcsi tekintély és a lengyelországi kommunizmus bukásához vezető társadalmi változások egyik alakja volt. Róża Czacka, későbbi nevén Elżbieta anya, a Kereszt Ferences Szolgálóleányai Ferences Nővérek Kongregációja és a Laski Vakok Intézetének alapítója volt. Arisztokrata családból származott, és miután ő maga elvesztette a  látását, életét más vakoknak ajánlotta fel.

A boldoggá avatási szertartásra a varsói Isteni Gondviselés templomában kerül sor, és a szentmisén részt vesz többek között Duda elnök is. A járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt és a Szentszék iránymutatásainak megfelelően azonban a szertartás szerényebb jellegű lesz.