Back to top
redakcja2 küldte be 26.08.2021 időpontban
Ideák és perspektívák a számok tükrében - Közép-Európa gazdasági jövője a koronavírus első hullámai után
Ekonomia

A Felczak Intézet IV. Nyári Egyetemének negyedik napján egyik legfontosabb és legérdekesebb találkozója zajlott csütörtök reggel - Prof. Zbigniew Krysiak lengyel közgazdász, a Schuman Eszmei Intézet igazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt a Századvég igazgatóhelyettese, illetve Nagy Márton miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadó, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke folytatott beszélgetést a Európa gazdasági jövőjéről. A diskurzus során eszmék, perspektívák, és morális kérdések ütköztek a közgazdaság és a politika tényeivel - olyan fontos témákban, mint például az euróövezet bővítésének kérdései, illetve a koronavírus okozta válságból való kilábalás.

A beszélgetést Nagy Márton kezdte, aki beszámolt a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok erősségéről. Elmondta, hogy 2020-ban 4,3 mrd eurós kivitellel hazánk hetedik legfontosabb exportpartnere volt Lengyelország, ami eggyel magasabb helyezés, mint 2019-ben. Hozzátette viszont, hogy a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatoknál még fontosabb, hogy a V4 egészének milyen a kapcsolata az Európai Unióval. Amennyiben a négy közép-európai országot egy partnerként nézzük – fejtette ki - akkor a V4 jelenti Németországnak a legfontosabb import-export partnerét – jócskán megelőzve például az Egyesült Államokat is. Ez pedig nem csak gazdasági, hanem politikai szempontból is pozitívum, hiszen a Visegrádi Együttműködés érdekérvényesítő ereje is növekszik a gazdasági erejével. 

Felvetődött a beszélgetés során az közös uniós valutának a témája. Barthel-Rúzsa Zsolt elmondta, Magyarország már megfelel a maastrichti kritériumoknak, tehát valójában már lenne módja arra, hogy bevezesse a közös uniós valutát. Hozzátette azonban, hogy először még egy kicsit jobban fel kellene zárkózni a többi országhoz, hogy egy ilyen döntés ne okozzon akkora gazdasági sokkot, mint mondjuk Szlovákiában. A legfontosabb ugyanakkor, hogy erős nemzeti fizetőeszközök szükségesek erős nemzetgazdaságok létrejöttéhez, hiszen ezek az előfeltételei egy erős Európa működésének.

A független nemzetgazdaságokkal kapcsolatban felidézésére került Altiero Spinelli európai politikusnak a Ventonenei Manifesztumban leírt jóslata, amely szerint egy föderális európai gazdaság nélkül a kontinensen újra háború fog kitörni. Ezzel kapcsolatban Krysiak professzor némi gúnnyal megjegyezte, hogy Spinelli csak egy kommunista aktivista volt közgazdász végzettség nélkül, tehát a véleményét nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Nem mondható el ez Robert Schumanról, akinek az elképzelései alapján sikeresen integrálásra kerültek az európai nemzetek egy erős Európa létrehozásához. Krysiak úgy vélte, ez azért tudott megtörténni, mert Schuman nemzetek közösségeként tekintett Európára, amelynek a gazdasági ereje csak akkor fog realizálódni, ha azt erős nemzetgazdaságok alkotják. A professzor ebből kifolyólag politikai és nem gazdasági döntésként tekint a közös valutára. Ezt a gondolatát azzal támasztotta alá, hogy amióta az bevezetésre került, Európa 200 milliárd eurót veszített. Kiemelte, hogy a szóban forgó fizetőeszköznek egyedüli nyertesei egy az Európai Bizottság által megrendelt kutatás alapján Németország és Hollandia.

Értékelésre került a V4-ek gazdaságainak a COVID járvány okozta válságban való teljesítménye. Nagy Márton ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország és Lengyelország olyan gyorsan és hatékonyan abszolválta a pandémia okozta problémákat, hogy gyakorlatilag már kilábaltak a válságból. Állítását a következőkkel támasztotta alá: a 2021-es második negyedévi GDP adatok alapján e két országban már helyreállt a növekedés teljesítménye, illetve ki kell emelni, hogy a válság alatt a munkaerőpiac is stabil maradt. Nagy ezzel szemben felhívta a figyelmet arra, hogy például a mediterrán országokban sokkal nehézkesebben megy a talpraállás: a becslések szerint náluk maximum 2022-ben sikerül majd helyreállnia a gazdaságnak. Arra a kérdésre, hogy hogyan teljesített ilyen jól a magyar gazdaság azt felelte, hogy ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy nem volt túl nagy az államadósság és a költségvetési hiány, stabil volt a gazdaság struktúrája, ellenállóképessége, és megvoltak a „pufferek”, amelyeket el lehetett a krízis során engedni.  Emellett nagyban hozzájárult még a gyors felépüléshez az is, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően Magyarországon hamar újra lehetett nyitni.

Barthel-Rúzsa Zsolt kiemelte a gazdasági helyreálláshoz hozzájáruló nem gazdasági tényezőket is. Ezek közül a legfontosabbnak a gyors és hatékony döntéshozatalt nevezte, hiszen ezáltal elkerülhetők voltak a nyugati országokban előforduló „tétovázások”. Barthel-Rúzsa beszélt a társadalmainkban meglévő pozitív attitűd erejéről is – a Századvég kutatásai kimutatta, hogy a nyugati országokkal ellentétben az emberek többsége  régiónkban pozitívan ítéli meg saját és családja jövőképét és nagyobb morális tartalékokkal rendelkezik. A nem-gazdasági tényezőkről szólva Krysiak kiemelte a közép-európai kormányzatok ideológiai hozzáállását is, amit ő „szolidarizmusnak” nevezett. Szerinte ennek lényege az, hogy a a lengyel 500+ programmal, vagy a magyar családpolitikai intézkedésekkel i nem „pénzt osztogatnak”, hanem beruháznak a jövőbe, illetve egyenletes és fenntartható fejlődésben gondolkoznak.

A professzor a beszélgetés ezen a részén kijelentette azt is – ezzel kisebb megdöbbenést okozva a közönségnek –, hogy szerinte végső soron újra háború lesz Európában neoliberalizmus és a szolidarizmus közti ellentét miatt. Az erre vonatkozó közönségkérdése azt felelte, hogy ezt a konfliktust úgy tudják a közép-európai államok átvészelni, ha megtartják keresztény alapjaikat, illetve tovább erősítik a Három Tenger kezdeményezést. Magyar részről Nagy Márton is kiválónak ítélte a Három Tenger kezdeményezést, ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdasági rendszerek és távlati érdekek együttállása mellett szükség van arra is, hogy a politikai rendszerek, struktúrák is hasonlóképp működjenek – ez, ha nem teljesül, komoly gátja lehet a kezdeményezés erősödésének.