Duda-Biden tárgyalások
Mivel foglalkozik még a lengyel média? Természetesen a közelmúltbeli NATO-csúcstalálkozóval, amelynek kapcsán találkozott Andrzej Duda elnök és Joe Biden elnök. "Június 14-én a NATO-országok vezetői és kormányfői Joe Biden amerikai elnök részvételével találkoztak a szövetség első csúcstalálkozóján. Döntés született arról, hogy megkezdik a 2022-ben elfogadandó új NATO-stratégia kidolgozását, és meghatározzák a szövetség prioritásait a következő évtizedre – számol be a brüsszeli eseményekről a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézete.
Eközben a Biden-Duda tárgyalások érintették "a NATO-fórumon folytatott lengyel-amerikai együttműködést, különös tekintettel a keleti szárny biztonságára és a közös lengyel-amerikai projektek jövőjére a katonai és gazdasági biztonság területén" – számolt be a médiának Krzysztof Szczerski, az elnöki hivatal nemzetközi politikáért felelős vezetője. Paweł Soloch, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a találkozó teljesítette Lengyelország elvárásait az új amerikai kormányzat felé, azaz egyértelmű jelzést adott arról, hogy Kelet-Európa az Egyesült Államok érdekeltségi körébe tartozik. A "Do Rzeczy" című hetilapnak adott interjújában Witold Waszczykowski EP-képviselő, a Külügyminisztérium volt vezetője válaszolt a kommentátorok kételyeire, akik felhívják a figyelmet, hogy "csak" egy háttérbeszélgetésről volt szó. – Nem szeretem, amikor a kommentátorok ebben a stílusban panaszkodnak: "Találkozott, de nem úgy, ahogy kellett volna" – magyarázza a diplomata. – Fontos tudni, hogyan néz ki egy ilyen csúcstalálkozó, amelyet az Egyesült Államokban mindig választások után tartanak. 2017 májusában Donald Trump hasonló módon találkozott a NATO-szövetségesekkel. Normális, hogy a csúcstalálkozó mellett, a háttérben, azaz a folyosón vagy a szabad helyiségekben nem hivatalos kétoldalú megbeszélésekre kerül sor az amerikai elnök és a szövetséges országok vezetői vagy képviselői között. – teszi hozzá Waszczykowski, emlékeztetve arra, hogy Lengyelországot és az Egyesült Államokat "több milliárd dolláros szerződések, szoros geopolitikai és geostratégiai együttműködés köti össze, hogy az amerikai hadsereg több ezer katonája állomásozik a Visztula folyónál".
Feszült helyzet Fehéroroszországban
A média és a tudományos központok továbbra is szorosan követik a keleti eseményeket, ahol folytatódik a lengyel kisebbség üldözése és a Lukasenko-ellenes ellenzék elleni harc. "Közel három hónap telt el Andrzej Poczobut [...] újságíró és a független Fehéroroszországi Lengyelek Uniója (ZPB) aktivistájának letartóztatása óta. A felesége által a Wyborcza számára adott információkból úgy tűnik, hogy Poczobut egészségi állapota napról napra romlik" – számol be a "GW". Vasárnap a média egy másik őrizetbe vett ZPB-aktivista –Angelika Borys – romló egészségi állapotáról is beszámolt.
Eközben, amint a "Dziennik Gazeta Prawna" napilap írja, bár az Európai Unió szankciókon dolgozik a fehérorosz vezetés ellen, nem minden ország akarja megbüntetni Alekszandr Lukasenko rendszerét. Amint arról a "DGP" újságírói beszámolnak, hétfőn a 27 uniós tagállam külügyminiszterei luxembourgi ülésükön újabb szankciócsomagot fogadnak el Fehéroroszországgal szemben. Ez lesz a korlátozások negyedik csomagja, amelyet a tavaly augusztusi fehéroroszországi elnökválasztás eredményeinek meghamisítása óta fogadnak el. Jelenleg 88 magánszemély és hét jogi személy szerepel a szankciós listán. Az EU-ban beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás vonatkozik rájuk. [...] Ezúttal az Európai Unió is gazdasági szankciókon dolgozik, amelyek a fehérorosz hatóságok finanszírozásának megnehezítését célozzák" – olvashatjuk. Bár a szankciókkal kapcsolatos munka felgyorsult a Ryanair gépének minszki feltartóztatása és Raman Prataszevics letartóztatása után, az üzleti érdekek akadályozhatják a szankciók végrehajtását. Ahogy a "DGP írja, egyrészt az európai tisztviselők megmagyarázzák, hogy az ágazati korlátozások sokkal hosszabb előkészítést igényelnek, mint a magánszemélyekre vagy gazdasági egységekre egyénileg kivetett korlátozások, másrészt Ausztria ellenezheti a Lukasenkóra mért csapást. "A döntést megnehezíti [...] hogy a kérdésben egyhangú döntést kell hozni, mivel a 27 ország mindegyikének más-más gazdasági érdekei vannak Fehéroroszországgal szemben. A Politico portál több osztrák diplomatára hivatkozva csütörtökön arról számolt be, hogy Bécs igyekszik enyhíteni a szankciókat, elsősorban azokat, amelyek a bankszektort érintik. Ausztria Fehéroroszország egyik legfontosabb európai partnere, a fehérorosz szervezeteknek nyújtott hitelek közel 90 százaléka Ausztriából származik." – olvashatjuk a "Rzeczpospolita" hasábjain.
Vita a turówi bánya körül
Még mindig tart a Lengyelország és a Cseh Köztársaság közötti vita a turówi lignitbányával kapcsolatban. Amint arról a "DGP" újságírói beszámoltak, a múlt heti prágai tárgyalásokon a Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes vezette erős delegáció ellenére sem sikerült megállapodást elérni a bánya további működéséről. Mint a "Rzeczpospolita" emlékeztet, keddre tervezik a lengyel-cseh tárgyalások újabb fordulóját. "Még egy hetünk van arra, hogy megegyezzünk a csehekkel, mert Lengyelországnak június 29-ig kell válaszolnia az Európai Unió Bíróságának" – olvashatjuk a "DGP" oldalain. Vladislav Smrž cseh környezetvédelmi miniszterhelyettes azonban a napilapnak adott interjúban biztosítot róla: "Ha Lengyelország tárgyalni fog, a cseh panasz visszavonására még azelőtt sor kerül, hogy a napi 5 millió eurós bírság hatályba lépne."