Vasárnap az  országos és a helyi média figyelme az ország több mint száz településén tartott időközi választásokra irányult, mert bár ezek helyi választások voltak, hatásuk országos jelentőségű – olvashatjuk a hétfői újságokban. A legnagyobb érdeklődés a Podkarpackie vajdaság fővárosában, Rzeszówban zajló választásokra irányult, ahol 18 éve ugyanaz az elnök, Tadeusz Ferenc. Miután Ferenc lemondott posztjáról, az előrehozott választásokon a polgármesteri posztért folytatott küzdelmet a teljes ellenzék által támogatott jelölt, Konrad Fijołek nyerte meg. "A vasárnapi választás  több olyan jelenségre is rámutatott, amelyek hatással lehetnek a következő országos választásokra. A korábbi választásokkal ellentétben a jobboldal megosztott volt, az ellenzék pedig Konrad Fijołek személye körül egyesült, amiért elnyerte a jutalmát" - írják a Dziennik Gazeta Prawna napilap újságírói. Az, hogy ez a győzelem milyen hatással lesz az országos politikai színtérre, az elkövetkező hetekben fog kiderülni.

.

Vita a turówi bánya körül

A turówi bánya körüli cseh-lengyel vita sem tűnt el a címlapokról. A "DGP" szerint a lengyel kormány ma kapja meg a csehektől a bányára vonatkozó megállapodási javaslatot. Ha a felek megegyezésre jutnak, Prága panaszát még a nyári szünet előtt visszavonhatják az EUB-tól. Ez azt is jelentené, hogy Lengyelország elkerülhetné a  bírságot, amely a médiajelentések szerint akár napi 5 millió euróra is lehet. "A cseh oldalon a környezetszennyezést ellenőrző mérőállomások felállításának kötelezettsége, a szomszédok aktuális információkkal való ellátása a szénkitermelés hatásairól, egy külön alap létrehozása a környezetvédelmi projektek finanszírozására, például a felszín alatti vizek kezelésére a határvidéken, valamint további 50 millió euró, amelyet a lengyelek a csehországi beruházásokra fordítanának - ezek a javaslatok szerepelnek a turówi bányáról szóló megállapodásban"  – olvassuk a napilapok hasábjain. Miként befolyásolja ez a helyzet a cseh-lengyel kapcsolatokat? A "Do Rzeczy" című hetilapnak adott interjújában Radosław Fogiel, a Jog és Igazságügy képviselője úgy érvel, hogy a konfliktus nem gyengítheti a Prága és Varsó közötti, illetve tágabb értelemben a visegrádi csoporton belüli együttműködést. – Ne feledjük, hogy a megfelelő mércét kell alkalmaznunk ebben a kérdésben. Az ilyen viták számos ország közötti kapcsolatban előfordulnak, és nem egyszer évek óta húzódnak. Példa erre Gibraltár kérdése, amely Nagy-Britanniát és Spanyolországot választja el – magyarázza Fogiel. A kormánypárti politikus ugyanakkor biztosítja, hogy a Jog és Igazságosság "nem tesz semmi olyat, ami veszélyeztetné Lengyelország energiabiztonságát". – Tisztában vagyunk a lehetséges következményekkel, és úgy gondoljuk, hogy megéri – teszi hozzá.

Az Északi Áramlat 2 "sínen van" 

Június 4-én, a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy befejeződtek az Északi Áramlat 2 első vezetékének (B vonal) csőfektetési munkálatai. Bejelentette azt is, hogy a második vonal (A vonal) építése a következő hónapokban befejeződik – közli elemzésében a Keleti Tanulmányok Központja, és ahogyan azt a "Rzeczpospolita" c. napilap címlapján leírták, Joe Biden amerikai elnök európai látogatása megpecsételni látszik a német-orosz projekt sikerét. "Biden közvetítőként jár el Berlin és a Kongresszus között. Szerinte az Északi Áramlat 2-t érdemes feláldozni a Németországgal való jó kapcsolatok oltárán." "A gázvezetékkel kapcsolatos újabb szankciók feladásáért cserébe Washington arra számított, hogy támogatni tudja Berlint a Kína elleni offenzívájában. Németország azonban továbbra is óvatos" – tájékoztat mindeközben a "DGP".  "A B vonal befejezése politikai siker Oroszország számára. Az összes csővezeték befejezése, a 2-es vonalon is, amely a következő hónapokban várható, még nagyobb siker lesz. A beruházás közelgő befejezése, ahogy minden jel arra utal, az Egyesült Államok által bevezetett szankciók ellenére történik – az építési munkálatokban részt vettek a  szankciók hatálya alá tartozó egységek – és a projekt ellenzőinek kérlelhetetlen nyomása ellenére" –   olvassuk az  OSW elemzésében. Mint az írás szerzője rámutat, a Kreml arra is felhasználta az 1-es vezeték befejezését, hogy rávilágítson az uniós tagállamok közötti megosztottságra, és dicsérte a gázvezeték támogatóit, amiért harcolnak az  érdekeikért.

Mit hoz a NATO-csúcstalálkozó?

Eközben hétfőn Brüsszelben NATO-csúcstalálkozót tartanak, amelyen Andrzej Duda lengyel elnök is részt vesz. Ez a harmadik többoldalú találkozó, amelyen Duda elnök és Joe Biden amerikai elnök is részt vesz, de ezúttal a politikusok nem interneten keresztül, hanem élőben találkoznak. – Várjuk, hogy az amerikai fél milyen biztonsági koncepciót fog előterjeszteni. Arra számítunk, hogy a jelentésben nagyon egyértelmű utalás lesz arra, amiről a Biden - kormányzat már beszélt, nevezetesen az amerikai szerepvállalás folytatásának, sőt megerősítésének kérdése Európa biztonságában, beleértve a NATO keleti szárnyát is. Ez volt Biden elnök üzenete is a bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján. Azt várjuk, hogy ezt a brüsszeli NATO-csúcstalálkozón is megerősítik – mondta néhány nappal ezelőtt Krzysztof Szczerski, az elnöki hivatal Nemzetközi Politikai Irodájának vezetője. A Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Pawel Soloch megerősítette, hogy a hétfői ülésen elfogadják a NATO 2030 csomagot. – Ez a szövetség reformjainak ambiciózus terve, amelyet Jens Stoltenberg főtitkár dolgozott ki. Örülünk, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az elrettentő és védelmi képesség növelésének – magyarázza Soloch a "DGP"-nek adott interjúban. – A NATO számára az első számú fenyegetést továbbra is Oroszország agresszív politikája jelenti, azonban – ahogy Andrzej Duda elnök is hangsúlyozta – a 360 fokos perspektívának megfelelően más és új kihívásokra is figyelmet fordítunk – hangsúlyozza a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője. Az interjúban Soloch arról is biztosít, hogy bár közvetlen megbeszélésekre  eddig nem került sor a lengyel és az amerikai elnök között, az amerikai-lengyel kapcsolatok jók. – A Biden-kormány biztonsági tanácsadójával, védelmi vagy külügyminisztereivel korábban meglévő kapcsolataink azt mutatják, hogy a kapcsolataink szintje nagyon jó lehet. Ami a konkrétumokat illeti, biztosítottak bennünket arról, hogy az amerikai katonai jelenlét globális felülvizsgálata, amelyet a kormányzat jelenleg folytat világban, semmilyen módon nem fogja befolyásolni a Lengyelország és az USA között már megkötött megállapodások végrehajtását, amelyek a Visztula  menti amerikai katonai jelenlét növelésére vagy az 5. hadtest parancsnokság poznańi elemeinek létrehozására és a megfelelő infrastruktúra kiépítésére vonatkoznak" – magyarázza.