A fehéroroszországi feszült helyzet és a Baltic Pipe gázvezetékkel kapcsolatos lengyel-dán tárgyalások azok a témák, melyek elfoglalják a lengyelországi újságok címlapjait.
"A denevér és az egér határozza meg a gáz árát"
A lengyel média által ezen a héten széles körben tárgyalt témák egyike a Baltic Pipe gázvezeték építésével kapcsolatos problémák. Néhány nappal ezelőtt a dán szállítási-rendszer üzemeltető bejelentette, hogy a Dán Környezetvédelmi és Élelmezési Fellebbezési Bizottság visszavonta a csővezetékre vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. Ha a Baltic Pipe –megvalósítása dán részről késik az adminisztratív nehézségek miatt, akkor Lengyelország arra kényszerülhet, hogy tárgyalásokat folytasson a Gazprommal a gázellátásról. Koppenhága váratlanul leállította a stratégiai beruházást az egerek és denevérek sorsa miatti aggódás következményeképpen" – számol be a "Dziennik Gazeta Prawna" A denevér és az egér határozza meg a gáz árát című írásban. „A dánok további tanulmányokat akarnak végezni, amelyek segítenek annak felmérésében, hogy a Baltic Pipe megépítése elpusztíthatja vagy károsíthatja-e ezen állatok egyes fajainak tenyészhelyeit vagy pihenőhelyeit. Varsó azonban ennek az ügynek a gyors megoldására és a dán hatóságok szívességére számít, különösen azért, mert – amint azt a "DGP" írja, – a Gazprommal való tárgyalás kényszerűsége Lengyelország számára kedvezőtlen lenne. „Egyrészt az orosz vállalatnak friss emléke van a PGNiG-vel a gázárak miatt folytatott választott bírósági eljárás költséges kudarcáról. Másrészt Oroszországot erősíti az Északi Áramlat 2 gázvezeték közeli befejezésének és üzembe helyezésének kilátása, amelyről Vlagyimir Putyin a szentpétervári Gazdasági Fórumon beszélt.” – olvasható az újságban.
Új javaslatok a Lengyel Megállapodás keretein belül
Lengyelországban a Lengyel Megállapodás elképzeléseinek alapos elemzése folyik – ez a program a koronavírus-járvány okozta válságra adott válasz, és egyúttal a kormánykoalíció politikai offenzívájának kezdete is. Néhány nappal ezelőtt Mateusz Morawiecki miniszterelnök bemutatta a kormány által a program keretében tervezett legsürgetőbb változásokat (10 projekt 100 napra). Szó van többek között egy 30 000 PLN adómentes összeg bevezetéséről mindenki számára és adómentes nyugdíjról (2500 PLN-ig), a szakorvosok rendelési korlátainak eltörléséről vagy az egészségügyi szolgáltatásra szánt pénzeszközöknek a GDP 7%-ára történő emeléséről hat év alatt. – A Lengyel Megállapodásban javasolt megoldások igazságosabbak, mint azok, amelyek eddig működtek. A leggazdagabbak valamivel kevesebbet fognak keresni, míg az adófizetők 90 százaléka számára ezek a változások kedvezőek vagy semlegesek lesznek – magyarázza Michał Dworczyk a miniszterelnöki kancellária vezetője a "Do Rzeczy" hetilapnak adott interjúban.
Mint a politikus a továbbiakban biztosít róla, mintegy 18 millió lengyel profitál a változásokból. Másrészt a "DGP" leírja, hogy az első módosításokat már végrehajtják a programban – többek között az önálló vállalkozók egészségbiztosítási járulékának összegével kapcsolatban.
Łukasenko brutális játszmája
A média is szorosan figyelemmel kíséri a belorusz eseményeket, különösen azért, mert Alekszandr Lukasenko elnök rezsimje nemcsak a belorusz ellenzéket, hanem a lengyel kisebbséget is üldözi. A Keleti Tanulmányok Központja "Lukasenko brutális játékáról" ír, amely már hetek óta fogságban tartja (és valószínűleg kínozza) az ellenzéki Raman Pratasevicset. Lukasenko ártott magának. Azt akarta, hogy a világ megfeledkezzen róla, és sajnos minden efelé haladt. De mindenáron meg akarja őrizni a hatalmat, és nem gondolkodik racionálisan, ellenfelei, Raman Pratasevics iránti gyűlölete miatt nemzetközi botrány mellett döntött – kommentálja ezeket az eseményeket a "Rzeczpospolitának" adott interjúban a belorusz ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja. – A rezsimnek túszai. A férjem, Siarhej Cichanouski és még ezernyien. Minden politikai fogoly és minden velem együttműködő ember túsz lett. Tudom, hogy óriási nyomás nehezedik az országban maradó emberekre. Sok aktivista megpróbálja onnan kivinni családját, hogy ne váljanak túszokká – magyarázza az ellenzéki aktivista, aki az elmúlt napokban találkozott a lengyel vezetés képviselőivel. Az interjúban Cichanouskaja a belorusz börtönökben fogva tartott lengyel aktivistákról is beszél. – Tudjuk, hogy felajánlották nekik a távozás lehetőségét a visszatérés lehetősége nélkül. De nem egyeztek bele. Hősök. – hangsúlyozza.
Eközben a "Gazeta Wyborcza" tájékoztatása szerint az egyik őrizetbe vett aktivistát – Andrzej Poczobut újságírót és a Fehéroroszországi Lengyelek Uniójának vezetőségi tagját – szélsőségesnek nyilvánították. Ez azt jelentheti, hogy a börtönben rosszabb bánásmódban fog részesülni – jelzi a GW újságírója. "Andżelika Borys, a fehérorosz lengyelek szövetségének vezetője, akit szintén Minszk közelében, Żodzina szigorúan őrzött börtönében tartanak fogva, szintén nem volt hajlandó elhagyni Fehéroroszországot a börtönből való szabadulás fejében" – írja az újság. Egy hete a fehérorosz lengyel kisebbség három képviselője – Irena Biernacka, Maria Tiszkowska és Anna Paniszewa – beleegyezett, hogy "deportálják" őket Fehéroroszországból. Június 4-én az aktivisták találkoztak Andrzej Duda elnökkel. – Nagyon szeretném hangsúlyozni: a lengyel vezetés, valamit én magam – mint elnök – mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lengyelek és a beloruszok szembeállítását – biztosított róla a politikus, amikor a lengyel kisebbség belorusz rezsim általi üldözéséről beszélt. – Ha ez az üldöztetés nem lett volna, a hölgyeket nem börtönözték volna be – hamis vádjaikkal próbálják megosztani a Fehéroroszországban élő lengyeleket és beloruszokat, a hölgyeket a nácizmus dicsőítésével, a belorusz állam elleni tevékenységgel vádolják, azzal, hogy Fehéroroszország ellen tevékenykednek. Mindezt az alapján, hogy tisztelik azok emlékét, akik egykor a második világháború alatt és azt követően harcoltak a vörös terror ellen. – Mi sem lehet nagyobb tévedés – hangsúlyozta Duda a kiszabadult aktivistákhoz szólva.