Az elmúlt napok eseménye a lengyel politikai színtéren a Lengyel Megállapodás bemutatása volt – egy program, amely választ jelent a koronavírus járvány okozta válságra, és egyúttal a kormánykoalíció politikai offenzívájának kezdete is.
A pandémia utáni Megállapodás
A Lengyel Rend bemutatójára május 15-én, szombaton került sor. A hétfői újságok így hát az új program javaslatairól írnak, amelyeket a kormányon levő Egyesült Jobboldal összes koalíciós partnere aláírt. Fő pontjai – amelyeket Mateusz Morawiecki miniszterelnök ismertetett: az egészségügyi terv – a GDP 7 százaléka az egészségügyre, adócsökkentés 18 millió lengyel számára, 500 ezer új munkahelyet generáló beruházások, lakásvásárlás lehetősége saját hozzájárulás nélkül és házépítés (70 négyzetméterig) formalitások nélkül, valamint adómentes nyugdíj 2500 zlotyig. A kormány a következő évek társadalmi-gazdasági stratégiáját öt pillérre alapozza. A járvány azt eredményezte, hogy az egészségügyi rendszer lett a legfontosabb" – kommentálják a javaslatokat "A PiS új nyitása. A pandémia utáni Megállapodás." című szövegben leírt javaslatot a "Dziennik Gazeta Prawna” újságírói. „A "Lengyel Megállapodás " összesen körülbelül 100 törvénytervezet. Feltételezésünk szerint a PiS azt szeretné, hogy a felvázolt javaslatokról a vita a nyári szünetig tartson. A konkrét törvényjavaslatoknak ősszel kell megjelenniük. Akkor fog velük a parlament foglalkozni – olvashatjuk a "Rzeczpospolita" hasábjain. A szombaton bemutatott "Lengyel Megállapodás" célja, hogy 2023-ban győzelmet biztosítson a pártnak, Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek pedig megkérdőjelezhetetlen pozíciót a kormányzó táborban. A forgatókönyvet pontosan megírták” – írja a "Gazeta Wyborcza". Hétfőtől Morawiecki miniszterelnök és a PiS politikusai körbeutazzák Lengyelországot, és meggyőzik az embereket az elképzeléseikről.
Oroszország erődemonstrációja
A média és a kutatóközpontok nem tévesztik szem elől a Lengyelország keleti határán túl zajló eseményeket, ahol az orosz erődemonstráció zajlik. Bár számos hírszolgálat és újság az orosz hadsereg kivonulásáról számolt be az ukrajnai határról, a Keleti Tanulmányok Központjának elemzői szerint: "az orosz csapatmozgásokat a harckészültség ellenőrzésének befejezése után visszavonásnak nevezni, az legalábbis pontatlan." "Az ukrán határtól való valódi visszavonulás körülbelül az ott és a megszállt területeken (elsősorban a Krímben) a fent említett ellenőrzésre koncentrált erők 10 százalékát érinti. A haderő 90 százaléka továbbra is az ukrán határok közelében és a Krímben marad, mivel ez az állandó diszlokációjuk helyei” – áll a KTK elemzésében. Eközben a "DGP" hasábjain olvashatunk az új jelentésről, amelyet a PiS európai parlamenti képviselője, Anna Fotyga, a Külügyminisztérium volt vezetője, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának felkérésére készítettek, és amely az oroszbarát szeparatisták brutális viselkedését írja le Ukrajnában. "Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DNK) foglyait és hadifoglyait – akiket a volt donyecki szigetelőanyag-gyár, közismertebb neve Izoláció területén tartanak fogva – rendszeresen kínzásoknak és embertelen bánásmódnak vetik alá" – állítják a jelentés készítői. Mint Monika Andruszewska, a dokumentum társszerzője a folyóiratnak adott interjúban kifejtette, a jelentés közzététele a szejm alelnöke, Małgorzata Gosiewska munkájának folytatása, aki 2016-ban jelentést nyújtott be a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz a kelet-ukrajnai orosz bűncselekményekről. – Az a dokumentum azonban csak a konfliktus első szakaszára vonatkozott, miközben a donbasi orosz agresszió kezdete óta összesen csaknem 4000 ukrán állampolgár került fogságba – magyarázza Andruszewska a "DGP" hasábjain.
A lengyel hős születésének évfordulója
Az utóbbi napok egyúttal Witold Pilecki százados 120. születésnapjának szimbolikus megünneplése is. Pilecki 1901. május 13-án született Ołońcban (Oroszország északnyugati részén). Fiatal korától kezdve részt vett a hazafias tevékenységekben. Gyermekkorát és fiatalságát Vilniusban töltötte. Cserkészként 1918-ban részt vett a vilniusi németek lefegyverzésében, majd 1919-ben védte a várost a bolsevikokkal szemben. 1920-ban a varsói csatában harcolt, 1939-ben pedig szintén lovassági alakulatokban védte Lengyelországot a németekkel szemben – emlékeztet a Nemzeti Emlékezet Intézete. 1940-ben Pilecki, a Titkos Lengyel Hadseregben konspirációsan tevékenykedve, hagyta, hogy bezárják a KL Auschwitz német náci koncentrációs táborba, ahol 1943-ig létrehozta a Lengyel Földalatti Állam földalatti struktúráit. Az első naptól az utolsóig részt vett a Varsói Felkelésben. A kommunisták 1947 májusában letartóztatták, antikommunista tevékenység miatt halálra ítélték. Az ítéletet 1948. május 25-én tarkólövéssel hajtották végre a varsói börtönben. "Nagy lengyel. Igazi hős" – írta Andrzej Duda elnök Witold Pileckiről a közösségi médiában.