Back to top
redakcja2 küldte be 11.04.2021 időpontban
Szent Szaniszló krakkói püspök, Lengyelország védőszentje vértanúságának napja
Kultura

942 éve, április 11-én hunyt el Szent Szaniszló, lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje.

 

A hagyomány szerint  a krakkói egyházmegye területén lévő Szczepanowóban született. Családja lovagi család volt, de nem voltak gazdagok. Születésének pontos dátumát nem tudjuk.

 

Gyermekkorát szülőföldjén töltötte, iskoláit valószínűleg a krakkói bencéseknél kezdte. Hamar észrevették kiemelkedő képességeit, ezért az akkori Európa egyik szellemi központjába, Ličge-be küldték, ahol teológiát végzett

 

Hazatérése után Lamberto Zula krakkói püspök székesegyházi kanonokká nevezte ki.

 

A püspök halála után II. Merész Boleszláv javaslatára II. Sándor pápa Krakkó püspökévé nevezte ki, és 1072-ben fölszentelték. Szaniszló volt a második olyan krakkói püspök, aki nem a bencés szerzetesek közül, hanem a világi klérusból került ki. Ezt azért fontos kiemelni, mert ez része volt annak a folyamatnak, amely során a bencéseket visszaszorították az egyház kormányzásából.

 

Szaniszló a nyugatról magával hozott reformok megvalósításába kezdett, amihez a körülmények is adottak voltak. A király támogatta döntéseiben, így Szaniszló kedvező körülmények között tudta az egyházmegye térítési folyamatát véghezvinni.  A reformokat szellemet amelyeket a nyugati egyházból hozott magával meg tudta szerettetni a papság körében, és ennek köszönhetően sikerült megújítania a papságot.

 

Pár év elteltével azonban megromlott a püspök és a király közötti kapcsolat, sőt ellenségessé vált. Ennek az oka az volt, hogy Boniszláv meglehetősen kicsapongó életet élt, amiért Szaniszló többször megfeddte őt. Boniszláv erre válaszul azzal rágalmazta, hogy az elhalt nagybátyjától vásárolt telek árával adós maradt a püspök. Szaniszló a legenda szerint ezután három nap és három éjjel böjtölve, virrasztva, kérte a halottat, hogy tanúskodjon mellette. A halott nagybácsi a tárgyaláson meg is jelent, és tisztázta is Szaniszlót.

 

Végül viszont olyannyira ellenségessé vált a kapcsolatuk, hogy Szaniszló ki is közösítette Boleszlávot, aki erre válaszul megcsonkítatta és meg is ölette Szaniszlót.

 

Az Érdy–kódex szerint: az Úristennek szent papját kivonyá az egyházból és mind ízenkéd koncoltatá és bestyeknek és égi madaraknak hányatá megemészteni. De ime azonközben Úristennek akaratjából Vizli vízről négy keselyűmadarak jövének és ez szent mártirnak szent testét senkinek sem hagyák bántani. Mikoron mindez isteni csodadolgokat látták volna, nekik ájotatusságnak okáért odamenének, és felgyőjtvén az szent testnek remekeit. És mikoron egymás mellé rakták volna, ottan egésszé lén az szent test, mintha semmi seb reá nem esött volna. Szent Mihály egyházában temették el, és az lámpás, kit fejének felfüggesztöttek, nagy sok esztendég szenetlen égött minden segedelem nélkül.

 

Szaniszló püspököt a templom melletti temetőben temették el, de  1088-ban kiemelték, és átvitték a krakkói Wawel-székesegyházba. A sírjánál azonnal megnyilvánult a hívők tisztelete, főleg a szegények részéről, akiknek atyja volt életében.

 

Szentté avatását 1229-ben indították el és 1253-ban zárult le. IV. Ince pápa Assisiben hirdette ki. Ünnepét május 7-i dátummal 1594-ben vették föl a Római Kalendáriumba. 1969-ben áthelyezték április 11-re, amely napon a krakkói káptalan halottaskönyve szerint vértanúságot szenvedett. A 14. századtól kezdve a lengyel királyokat Szent Szaniszló sírja mellett koronázták meg.